Közösségben (tehát két ember közösségében is) közös érdekek vannak, olyan cselekvéseket folytat a közösség, hogy minden tagjának hasznos legyen. És ez nem negatív folyamat.
A közösség tagja mindíg feladja énje egy részét, fizikailag értelmezve ''beadja a közösbe''.
Ebben most nem vagyok annyira magabiztos, mint az elején, de valahogy úgy működhet a dolog, hogy a csoportban való létezésnek feltétele több is van ezek közül az egyik belső kötődés (nem kötődés kifelé), a másik az egyéni érdek és a közösségi érdek harmonizációja.
Na ebből most az jött ki, hogy a kötődés a közösségi lét alapfeltétele (cementje)

[Szerkesztve]

''azért keresed önmagad, mert csak olyan emberek társaságában érzed jól magad, akik megerősítenek téged, valamennyire közös az ízlésetek.....te sem szeretsz olyan emberekkel lenni, akikkel állandóan különbözik a véleményed''
CSak részben adnék igazat .Sokszor vettem már észre , hogy vannak olyan emberek akik ellentétes véleményen vannak velem, ha nem is állandóan , de jópárszor, mégis valahoyg igényli az ember , hogy igen, velük is bezséljen, ilyen barátai is legyenek.
Gondold csak meg, ha mindenki ugyanazt gondolná, ugyanúgy helyeselne , akkor egyformák lennénk. És az szvsz baromi unalmas.

A közösség tagja mindíg feladja énje egy részét, fizikailag értelmezbe ''beadja a közösbe'' - ezért is viselkedünk máshogy társaságban....a tömegben mindenki egyén (a tömeg részeként), különállóan pedig egyéniség....a tömeg (közösség) érdeke, ''jelleme'', véleménye az egyének átlaga, amolyan kompromisszuma.

szerintem meg pont, hogy egyensúlyban van...nagyapám szokta mondogatni, hogy minden úgy van rendjén, ahogy van...és milyen igaz, mert ha ''máshogy'' lenne, akkor meg úgy volna rendjén tény, hogy egy saját magunk által alkotott világban élünk, de ez a világ nem teljesen a mi érdemünk, hiszen alkotni csak a meglévőből lehet, ergo teljesen újat alkotni képtelenség (lehetetlen)

ha nincs állandóan ellened, akkor van amiben egyetértetek és valószínüleg ez az egyetértés számodra értékesebb mint amiben eltér a véleményetek.....nyilván nincs olyan kapcsolata az embernek, ahol a másikkal állandóan egyetért, tényleg unalmas lenne....

mi az alapja az egyensúlynak? kultúra, gazdaság, életszínvonal, boldogság???? aki éhezik Afrikában az úgy gondolja, hogy minden így van rendjén, egyensúlyban a világ? (pffff, ez kicsit demagóg lett.......kövezzetek meg

tényleg az a baj, hogy a kérdés kérdést szül és minden szubjektív....

számos filozófia egyik alaptétele a kritika, hiszen kritika nélkül nem haladna előre a világ, ha mindenki elfogadná így jó ahogy van, akkor hol toporognak az emberiség

[Szerkesztve]

[Szerkesztve]

Gondolom nem, de valahol egyes világok gazdagsága, mások szegénysége az egyik mozgatórugója pl. a gazdaságnak is.
(Gondolj csak bele, hitelfelvétel, stv..
)

én most abszolút nem a racionális végénél közelítem meg a témát, hanem úgy a kézzel meg nem fogható értelmében veszem a ''világot'', a létezést úgy ahogy van...az mindig is egyensúlyban marad szerintem, bármi is történik...mi emberek, kis szöszmöszök vagyunk szvsz ebben a világban, és ameddig az értelmünk terjed, ameddig emberi mivoltunk engedi, addig vagyunk képesek csak értékelni, felfogni, elemezni a dolgokat

Ugyanakkor az eltérő vélemény új megvilágítást adhat egy általam ismert dolognak, amiből következhet az, hogy korábbi elveimet átértékeleve teljesen más álláspontra jutok. Találkozik a véleményem egy olyan emberével, aki nekem a szöges ellentétem.

Én fontosabbank érzem azt, hogy olyanokkal legyek körülvéve, akik mást képviselnek mint én. Ebből tanulhatok. A kicsi darabokból fog összeállni a nagy egész.

Lehet hülye gondolat, de ha sok dologhoz kevésbé racionálisan állnánk hozzám, lehet hamarabb meglennének kérdéseinkre a válaszok is?

(példákat alant soroltam.)

és én így értem, hogy a világ egyensúlyban van, örökké, teljes egészében nézve (amit nem láthatunk)

Na ez az ami a legnehezebben valósul meg:

''Ugyanakkor az eltérő vélemény új megvilágítást adhat egy általam ismert dolognak, amiből következhet az, hogy korábbi elveimet átértékeleve teljesen más álláspontra jutok. Találkozik a véleményem egy olyan emberével, aki nekem a szöges ellentétem. ''

ezt a legnehezebb elérni.

lehetséges, nem tudom...talán az a ''baj'', hogy emberek vagyunk, és emberként próbálunk gondolkozni....holott esetleg úgy kéne, ahogy mi nem tudunk...most ez is irtó hülyén hangzik, de csak arra utalok vele, hogy a válaszok talán bőven túlmutatnak a képességeinken

[Szerkesztve]

Felvetődik bennem a kérdés, hogy a közösség által végzett hasznos tevékenység mennyivel lesz hasznosabb mint amit én magam - teljesen egyedül - viszek véghez? Az a baj, hogy logikai csapdába kerültem ezzel a gondoltamenettel.

Ha nem kötődök -- egyedül vagyok
Ha egyedül viszek véghez dolgokat -- nem feltétlenül szolgálom a köz érdekeit
Ebből viszont az jön le, hogy önző vagyok. Ez pedig nem jó...

Ha nem racionálisan állsz hozzá, akkor mégis hogyan? Érzelmi alapon? Ösztönösen?

Ez azért nem tetszik nekem, mert szvsz a nők pontosan ilyenek sok esetben. (Most ez nem ellened irányul) Viszont az ilyesfajta hozzáállás szerintem még nem vezetett tartós eredményre.

Persze, ez is igaz részben. ezeket a kapcsolatok és kötödések szétszedése után lehetne csoportosítani,
bizonyos témákban nyilván a vélemények ütköztetése nagyon is hasznos lsd. politika, tehát itt keresheted a tőled eltérő véleménnyel rendelkezők társaságát, viszont nem hinném hogy tudatosan vennéd magad körül egy-egy párt véresszájú fanatikusával, csak azért hátha új nézőpontot tud neked mutatni.....

úgy érzem ebben a topikban mindenkinek igaza van

szerintem, de nagyon szerintem.....az a baj az emberi elmével, hogy nagyon korlátos, tényleg csak a racionálisra tud támaszkodni, lefektetett alapokra, ezeket pedig alattomos módon tudatalatti cselekvésekkel befolyásolja....sokkal több dolgot nem tudunk felfogni, mint azt hinnénk, csak nem merünk belegondolni.....

[Szerkesztve]

nem racionálisan, nem öszönösen, nem érzelmileg, ....úgy, ahogy esetleg mi nem tudunk

mindenkinek igaza van, vagy mindenki téved, szerintem ebben az esetben nagyjából ugyanaz

Igazad van, szélsőséges példát írtam. Inkább azt mondanám, hogy az ő gondolatait is magaménak érzem és a kettőt mérlegelve változtatok az enyémen annyira, hogy mindkét elmélethez idomuljon.

Én nem látok itt logikai problémát:
egyrészt egy magányos tevékenység nem zárja ki a hasznot a közösség számára, másrészt nyílván vannak egyéni érdekekek (hasznok) is, melyek nem szükségszerűen hasznosak a közösségnek de semmiképpen nem lehetnek károsak.
Nyilván célszerűen különítsünk el két dolgot, vannak a közösség számára irreleváns, semleges dolgok pl. hogy bezárkózol a spájzba és degeszre eszed magad (mindaddig, amíg odakinnt nincs éhínség), másrészt vannak a közösség számára releváns dolgok.
Az irreleváns tevékenységek a közösség szempontjából nem értékelhetőek.