én most abszolút nem a racionális végénél közelítem meg a témát, hanem úgy a kézzel meg nem fogható értelmében veszem a ''világot'', a létezést úgy ahogy van...az mindig is egyensúlyban marad szerintem, bármi is történik...mi emberek, kis szöszmöszök vagyunk szvsz ebben a világban, és ameddig az értelmünk terjed, ameddig emberi mivoltunk engedi, addig vagyunk képesek csak értékelni, felfogni, elemezni a dolgokat