A tanár népi agyag edény.

*agyagedény

Egy gimis és egy általános iskolás gyermek szülőjeként, sajnos én is ugyanezt látom.

Nálunk legalább az igeidők egyértelműek, és a nyelvünkben minden azonos nemű. Még hogy nem píszí a magyar!
Egyébként régebben azt olvastam, hogy a magyar azért is nehéz nyelv egy külföldi (pláne angol, vagy német) számára, mert toldalékoló. A toldalékoktól pedig megváltozik a szó alakja, néha maga a szótő is (tó -> tavat), amire nincs külön szabály, és ettől egy külföldi a falnak megy.
Pl.: a fenti esetben sem kötött, hogy az "ó"-ból mindig "a" lesz tárgyesetnél, mert akkor a "ló"-ból is "lavat" lenne, nem "lovat".
Az angol és a német is elöljárószavas. Az angolnak ez a része azért egyszerűbb, mert nem igazán változik a szó alakja egy elöljáró szótól, a németben meg ugyan változik a szó vége is, de nagyon kötött a szabálya, van pár táblázat, ami megtanulható.
Nem tudom, van-e itt, aki tanult spanyolt, de állítólag az is elég nehéz, mert az meg egy fajta hibrid. Vannak elöljárószavak is, de toldalékol is rendesen, amiktől a szó alakja is változik, akár csak a magyarban.
Akiknek erre anyanyelvi szinten nem áll rá az agya, annak ezek az alapvető nyelvi különbségek nehezen érthetők, hacsak nem érez rá ösztönből.

Ékes édes apanyelvünk.
Sinkovits Imre előadásában... Zseniális...

amig egy palyakezdo tanar annyit keres 5-6 ev egyetem utan, mint a gyorstalpalon vegzettseget szerzett "iskolaor", addig senki ne varjon az oktatasban minosegbeli javulast.

én arra emlékszem általános iskolából, hogy a románoknak szőrös a talpa, meg erdélyt ideiglenesen csatolták el magyarországtól, mert ezt szajkózta az osztályfőnök minden nap 4 évig. Aztán amikor 12 évesen rájössz hogy ezek a mindent tudó felnőttek nyomorult megkeseredett emberek és a tananyag helyett is marhaságokat beszélnek, gyűlölködést próbálnak az agyadba vésni, megkérdőjelezed az egész értelmét. Táborokban "kullancs ellenőrzést" zuhanyzáskor meg jobb ha nem is említem.. ┬┴┬┴┤ʕ•ᴥ├┬┴┬┴
Kösz az oktatást.

Tanárok helyett AI legyen.

Mindenki, aki tanárnak megy, tudja mennyi lesz majd a fizetés. Ennyi erővel mindenki végezzen sz*r munkát aki annyit keres kb mint egy tanár?

Mindenki, aki tanárnak megy, tudja mennyi lesz majd a fizetés. --> Kétféle ember megy tanárnak: az elhivatott és a másranemjó. Utóbbi is lehet kezdetben "elhivatott", míg rá nem döbben, hogy csak naív volt. Ekkor, ha marad, megkeseredett, esetleg alkoholista lesz.

[ Szerkesztve ]

Anyám tanár, ezért ismerem teljesen a helyzetet. De az egész rendszer rossz egyébként.

A közszférának van előnye, és hátránya. Az előnye a biztos hely (legalábbis sokkal biztosabb, mint a versenyszférában), a hátránya a nuku fizu. Viszont az a kis fizetés mindenképpen megjön, mivel az adófizetők befizetett adójából kapják.
Ezzel szemben a versenyszférában 1000ft nettó órabér alatt fel se kelünk, viszont nem fix a melóhely, továbbá ha nincs pénze a cégnek, akkor fizu sincs.

"vagy a fizika az amibe senki nem köthet bele, mert 1+1=2 mindig."

Márpedig Galileitől Newton-on át Einstein-ig sokan belekötöttek A matek is fejlődik - és az 1+1 bizony lehet 10, ha már infós oldalon vagyunk

#52: cserébe van k.rvasok meló, kontraszelektált barom pártkatona vezetőség. Összességében a magyar versenyszféra szvsz sokkal jobb életminőséget ad, még ha évi 5hónap szobafestésből is keresed meg az egész évi betevőt.

[ Szerkesztve ]

Nálunk is van a tágabb családban ált. iskolás tanár, elég meredek dolgokat mesél + a hétvégéje is elég gyakran a melóról szól.

Mondjuk az ő szuperautokratikus személyiségével nagyon nem értek egyet, a családban is úgy viselkedik, mintha neveletlen gyerekeket kéne mindenféléért kiosztani, miközben simán hazudik ha valamit elcseszett és tovább adja, hogy ő a feddhetetlen mindenttudó. Ránézésre 2-3x-osan ki van égve, csak amikor ez beütött nála, még nem ismerték a fogalmat.

Általában azt szoktam mondani az ifjoncokkal foglalkozóknak, hogy úgy bánjanak velük, hogy a keze alatt lévő emberpalánta fogja majd cserélni neki az ágytálat.

[ Szerkesztve ]

pontosan igy van ezert sem mennek a fiatalok tanarnak, vagy nagyon rovid idon belul le is lecelnek. aki marad az is kieg eleg hamar es meg sem probalja mar emelni a szinvonalat. en maximalisan megertem aki ennyit keres es szarik bele, valoszinuleg en is igy tennek, a minimum wage minimum effort jelige szerint elek.

janeszgol
egy palyakezdo tanar nettoja 160k szerinted ebbol, hogy a francba lehet megelni vagy egy eletet elkezdeni? nem tudom te milyen cegnel dolgozol, de nekem meg soha nem volt, hogy nem fizettek ki, es ha valaki 160k-s fizetesi ajanlatot tenne egy ma diplomaval a zsebemben meg a szamat is letiltanam.

[ Szerkesztve ]

Annyit se.

Semmit nem értettél meg abból, amit írtam.

"Mondjuk az ő szuperautokratikus személyiségével nagyon nem értek egyet, a családban is úgy viselkedik, mintha neveletlen gyerekeket kéne mindenféléért kiosztani, miközben simán hazudik ha valamit elcseszett és tovább adja, hogy ő a feddhetetlen mindenttudó."

Az öcsém anyósa pont ugyan ilyen féreg. Hajszálpontos leírást adtál róla.

A mai napig kísért bizonyos szituációkban, témákban a tanítónénik néhai agymenései. Pont abban a korban kínálják adott esetben nem kis hülyeséggel a zsenge állományt, mikor legkönnyebben vésődik - már aki figyel. Tudni kell nem figyelni, szelektálni. A gond csak az, hogy a disztingválást jóval később sajátítja el az ember, tapasztalati úton. Nem kifejezetten népprobléma, mert a legtöbben kritikátlanul befogadnak mindent, különben összeomlanánk fogyasztóiságunkban, tehát egészében is leülne a rendszer. Így jön ki, hogy az oktatás mindenkori színvonala pont megengedett, pont úgy jó, ahogy van, általános mivoltát tekintve nem sok érdek fűződik ahhoz, hogy másként legyen.
Később, ha akadnak is szebb történetek, szerencsésen kifogott tanárral, kevesebb a számuk, mintha egy egészségesebb, előremutatóbb alapozásban részesült volna a tanuló. Az ide erősen részben igaz, hogy sohasem késő.

De erről nem én tehetek. Miért nekem rovod fel? Igen kirúgnak, de ha nem törvényellenes cselekedeted volt, simán visszavesznek. Tanár hiány van a közszférában. (A versenyszférában, azaz a magániskolákban nem tudom.)

Ez valami tanárbetegség lehet. Sógornőm hasonló, de szerencsére nem ilyen szélsőségesen, mégis idegesítően.
Sétálunk a faluban a gyerekekkel. Mit csinál egy gyerek? Szaladgál. Erre mit csinál a tanár sógornő. Rászól a gyerekemre, hogy ne szaladj, mert elesel.
1. Ott vagyok én is, ha úgy ítélem meg, hogy veszélyes amit csinál, majd intézkedek
2. Egy sima sík útról van szó, naponta 4-5 autós forgalommal. Had fusson már az a gyerek, ha akar.

Ez a rendezkedési mániája sok hasonlóval előjön.

Még ha csak a gyerekre szólna. Ő a felnőttekre is. A nővérem meg az öcsém türelmes. Én sajnos nem, így lett egy óriási családi szétválasztás, amit nem sajnálok.

Tanár(nő)rokon nálunk is ilyen. Csak próbálj meg te szólni egy apróságért, a full udvariassági köröket betartva. kb WWIII^3. Sztem rémálmai lehetnek, amiben nem tud beszélni és valaki ráolvassa, hogy nincs igaza/sőt, még alkoholistáéknál "nevelt" 6éves gyerek módjára le is hazudta az egészet.

Egy távolabbi ismerős (haver unokatesója, kb 3x láttam eddig) jóval fiatalabban mutat hasonló ismertetőjegyeket. Nagyon érdekes, hogy visszamlékezve a régi tanáraimra, talán 10ből 2 ilyen rozzantlelkű volt közöttük, akik közül az egyik tényleges alkoholista volt, előfordult, hogy kapatosan jött énekórát tartani...

[ Szerkesztve ]

Az udvariassági körökkel csak a hülyeségét/pofátlanságát segíted elő: megszokta, hogy a normák mögé bújva és azokat persze elvárva, betartatva játszhatja a kis játékait, illetve kiélheti magát. Az ilyen nagyon is jól tudja, hogy mit csinál, egészen addig, amíg olyannyira természetessé nem válik számára, hogy már nem tudja. Akkor aztán megkövül benne és haláláig a személyisége szerves része, rosszabb esetben annak sorvezetője lesz az említett motívum. Megfigyelhető még a 0% vs. 100% effekt, amit a WWW3-mal példáztál, igen jól. A legfőbb gond talán az, hogy a kiegyenlítettséget nem ismeri. Ő oszthat, de ő érinthetetlennek kell, hogy maradjon. Az egóvédés mindent legitimmé tesz: letagadás, hazugság, félremagyarázás, vissza száll a fejedre, bármit mondasz, pattint lefele mindent. Védekezési reakcióként indult valamikor, pár cseppel, az idők során meg komplett cseppkőbarlangot növeszt és elvárja, hogy mások ezt elviseljék, sőt, még tapsoljanak is hozzá. Mivel egyre kevésbé kerül elfogadásra a műsora, egyre jobban elmagányosodik, egyre jobban ráerősít, hogy visszajelzést kapjon önmagáról, létezéséről - ördögi kör. A szidás egyenpotenciálra kerül a dícsérettel, idővel egyedüli kulcsként marad meg ez a viselkedés a külvilággal való érintkezéshez. A tanári lét kiválóan eltakarja az ilyet, belesimul az én, a közlő/megmondó/parancskiosztó/elváró identitás síkjába, így magán nem érzékeli, ha van esetleg gaz ellenreakció vagy kifogásolás ezzel kapcsolatban, olyankor mindenkor a másik a szar, a következmény/a másik az eredő, ő benne sem volt semmilyen szituban, nem oka vagy megkeltője semminek.

"A tanári lét kiválóan eltakarja az ilyet, belesimul az én, a közlő/megmondó/parancskiosztó/elváró identitás síkjába" - bizony. És ezzel le is írtad a magyar oktatási rendszer egyik alapproblémáját.

Ez az egóvédés egyébként egy tipikus és kritikus elem. Nem tudom, mit oktatnak a tanárképző fősulikon - illetve mit oktattak 30éve, de akár onnan is eredhet az az alapállás, amiben a tanár egy felsőbb, "tévedhetetlen", "érinthetetlen" szinten lebeg, a diák meg ugrik a kútba, ha a tanár azt mondja. Kiváló alapozás egy diktatórikus berendezkedésű ország tégláihoz, a gondolkodó, kritikus elméket pedig csíra korukban öli meg.

[ Szerkesztve ]

Rászól a gyerekemre, hogy ne szaladj, mert elesel.
Ehhez nem kell tanárnak lenni; ez általános 21. századi szülőbetegség. A családi lapok tele vannak a túlféltés negatív hatásairól szóló cikkekkel.

janeszgol
óriási családi szétválasztás
Felteszem, azóta neked is kisimult az agyad, ritkábban fáj a nyakad stb. Meg is kell az ilyet lépni, joga van hozzá az embernek.
---------------------------------------

Középiskolai tanárnő rokon kb. 50-es koráig 19 éves volt lelkileg, aztán most már azért közelít. De szerencsére ő jó fej.

Aminek örülök, hogy ma már nem lehet azt csinálni, amit az egyik napközistanárunk 3-5. osztály között, hogy ebédhez menet a sorban annak, aki dumált olyan pofont levágott 80 évesen is, hogy kiestünk a sorból (ebédeltetni valamiért a napközis tanár vitt minket akkoriban).

totron #65:

Elmentve!
Szintén nem csak tanárprobléma. Szerintem legtöbször elutasítottságérzésből származik, és sokszor társul hibakeresősdivel.

[ Szerkesztve ]

De az én gyerekem szóval nem lehet szülői túlféltés. Én mint szülő pont hagyom, ő mint külsős pofázik bele.

Sokkal jobb. Rossz úgy élni, hogy már félsz bármit is mondani, mert jön, mindenbe beleszól, úgy kezel, mint egy taknyos gyereket, és ráadásul le is nézett engem, meg a családomat is.
Amikor a nővéremre durván rászólt, utána meg nekiállt lefikázni, ott betelt a pohár.
Azóta sokkal kevesebbet látjuk, sokkal jobb a családi légkör, nincs feszültség.

[ Szerkesztve ]

Ennyi, az ilyet ki kell lapátolni az ember életéből. Attól, hogy diplomája van és a melóhelyén ez a viselkedés (sajnos) elfogadott, még egy szimpla zaklató.

Egyetemig két verekedős tanárom volt, mindketten könnyen idomíthatóak voltak.

Mesélj!
Mi harmadikban féltünk.

[ Szerkesztve ]

Elég hamar rájöttem arra, hogy csak azokat a gyerekeket merik (általános és középben is) piszkálni, akik az osztályban nem számítanak gyengének, de nem mernek nekik sem visszaszólni, sem rájuk szólni. Így a perverz hajlamaikat/nem létező hatalmukat kiélték rajtuk az osztály előtt, ezért az osztály java része félt tőlük.

Én totálisan leszartam, ha fogdosta a vállam/próbált a gyűrűjével kokit adni, akkor rászóltam mint a kutyára aki éppen a szőnyegre akart szarni.
Nem lettünk haverok, van akit tíz év után is csak vén k@rvának vagyok hajlandó szólítani, de különösebben nem érdekel, hogy már többször visszahallotta. Legyen hálás, hogy anno nem csináltam botrányt a tettei miatt, ha meg nem tetszik neki a kiérdemelt megszólítása, pereljen be!

Gyerekként is túlzott igazságérzetem volt, így a pálya alkalmatlan, semmi másra nem való "tanárokat" nem igazán csíptem, de ők sem engem.

(Összesen 1 szaktanárim és talán 1 osztályfőnöki figyelmeztetésem volt, de egyik sem azért mert jártattam a számat, általában akit komolyabban kiosztottam az inkább kussolt és max nem köszön azóta sem.)

Ezzel meg kb leírtad, hogy miért nem akar a kutya se tanárnak menni. Te elmennél saját 12éves kori verziódat fizikára tanítani?

Miért is?

Az a tanár lény aki abban éli ki magát, hogy szóval vagy tettel próbálja megalázni a gyereket, semmiféle tiszteletet nem érdemel.

Fizikát nem szerettem, de a tanárt igen, így attól eltekintve, hogy nincs türelmem a tanításhoz és nem értek a gyerekek nyelvén igen.

Családom és ismerőseim jelentős része pedagógus.