jelenleg a klímaváltozás modellezése úgy működik, hogy vesznek egy halom adatsort, és megpróbálnak találgatni, hogy az adott adatsor mögött levő természeti jelenség mennyire számít bele a hőmérséklet alakulásába. ebből megalkotnak egy függvényt, ahol súlyozva beleszámolják ezeket az adatokat. utána a visszamenőleges adatokkal tesztelik. ha nem az jött ki, amit mértek, akkor változtatnak rajta hasraütés szerűen. ha az jött ki, akkor jósolnak vele előre.

csakhogy semmiféle bizonyíték nincs arra, hogy az extrapoláció sikeres lesz. nulla. ha nem ütött elég nagyot a hasára, rosszak lesznek az együtthatók. jelenleg a klímajóslások eredményét gyakorlatilag kizárólag az határozza meg, hogy ki támogatta a kutatást. tegnap például volt az indexen egy klímával foglalkozó okoskodás, miszerint átnéztek pár tanulmányt, és az jött ki, hogy... ilyenkor szokásos algoritmus, hogy amelyik tanulmányból nem az jön ki, az kimarad. ennyit a tudományos jóslásról.