A tárgyalt diéta során az lényeges, hogy ne legyen sok a füstölt, pácolt, faszénparázson pirított... étek..
Én nagyon sztárolom a libazsíron megkapatott csirkemájat rozmaringgal, tejszínnel. Mellé kockázok egy fél kígyóuborkát, paprikát...
Csínján kell bánni a hagymával, fokhagymával, erős aromás fűszerekkel. főként, ha nagyobb terhelés miatt 2-3e kCal feletti a napi bevitel. A szalonnát én is csípem de inkább az abált verzióját sütöm meg hirtelen, mint a gyári gyorspácos-füstaromás csodákat, amik rendesen fel vannak ütve kémiával...
Parizert, virslit a legritkábban eszem. Akkor is csak a bizonyíthatóan 80-valahány% feletti hústartalmút.
Inkább veszek friss tarját, szépen megfőzöm, beformázom és csomagokra bontva frigóból eszem ki. Olcsó kiváló felvágott..
Kedvencem a vaj, de abban nyomokban lehet cukor, az számít. Nem azért kell figyelgetni, hogy miben van cukor, vagy nincs, mert valamilyen elméleti határértéket szabok magamnak, hanem ha a terhelés, evés, időrend... valamilyen irányban felborul, a közérzet hamar kárát látja.
Fontos az alvás előtt közbeni folyadékpótlás.
Nyilván ha pukkadásig iszod magad az nem jó, mert úszik rajta a zsír és éjfélkor menni kell.
Beálltam úgy, hogy fél négykor megébredek és iszom legalább fél litert. Néha citromos/lime-os vizet. Aztán még egy-másfél óra alvás. Sokat számít a friss ébredéshez a hidratáltság.
Ha nem iszom eleget reggelig, néha az enyhe másnapossághoz hasonlító közérzettel kelek, amit a kávé se tesz igazán rendbe..
...Ja és anyám mindig panaszkodik, hogy nincs itthon cukor.. Hozott 12 kilót. Fél év alatt fogyott el egy kiló a vendégek kávéjába, meg fűszerezésre...
Mellesleg amióta kevés szénhidrátot eszem, a korábbi allergiás dolgaim rendeződtek. A gyulladás hajlam elmúlt. Az alapanyagcserém kisebb, vagyis inkább azt élvezem, hogy a kajálás utáni kóma emlékké vált, ami alacsony vérnyomásom, pulzusom miatt megkínzott a munka közepén. Néha majdnem bőgni tudtam volna, annyira álmos lettem egy jó ebéd után... Most eszem és semmi..gond.

[ Szerkesztve ]