Gondolom úgy értette, hogy akkor az nem egy klasszikus értelemben vett audio DAC, hanem egy USB eszköz, amiben van egy audio DAC. De ezen szerintem is kár rugózni, blacboxok ezek, azt csinálnak bennük a gyártók amit csak akarnak, egy dolog biztos, hogy van egy D/A konverzió bennük, ennek pedig nem alapkövetelménye se az spdif, se az usb.
üzenetek
hozzászólások
gyulank
(addikt)
A koax miért nem veszi fel a versenyt?
Amúgy míg az USB-port USB eszközvezérlőhöz van rendelve, vagyis, ha egy USB-s dolgot rákötünk a gépre, annak van egy USB vezérlője, ami alapján kapcsolódik az eszközhöz, mint pendrive, nyomtató, kamera.
A másik meg PCM-et ad le oszt kész. A kettőt hiába kötnénk csak úgy össze.
Arra tudnál választ adni, hogy jitter hiba kb. milyen százalékban jelentkezhet egy viszonylag normálisabb környezetben? Új kábelek, csatlakozók, és viszonylagos jó árnyékolás mellett?
Jól sejtem, hogy ez egy nem túl jelentős szám lesz? Iletve az okozott hiba mértéke feltehetőleg észlelhetetlen?
Ha minél magasabb kvantálásal rögzítjük/játszuk le a hanganyagot, akkor csökken az okozott hiba méréke? (legalább is időben biztos, ami miatt keveésbé észlelhető)
Hogyan jeletkezik ez a jitter hiba az audiotechnikában? Különösen annak fényében érdekel, hogy a rezgéseket a fülünk veszi fel, de az agyunk alakítja hanggá. Kvázi arra gondolok, hogy az agyunk automatán ki is javíthatja a hallott hibát, vagy pszicoszomatikusan generál egy hibát, mert azt várunk, keresünk.
Az én tapasztalati példám: Harman Kardon GO Play Wireless, Truestream-et (ugye ez egy 100e cucc, és elég jól, tisztán szól) használva a HIFI szerelmes barátomat rávettem egy tesztre. Kiválaszthatta a zenét, amit tesztelhettem rajta (egy jazz szám volt). Az eredeti FLAC számból konvertáltam kettő mp3-t. Egy egyértelműen rossz beállításokkal és 128Kbit-el, illetve egy magas minőségűt (ezt már nem írom le, hogy ne fakadjatok sírva, de nem aknáztam ki a 320Kbit/s felső limitet). Random lejátszottam neki a számokat. A 128-kbitest eltalálta, de a FLAC és a magasabb minőségű között már nem igazán lehetett kihallani a különbséget. Én is meghallgattam. Ráadásul a hangfalat, nem túl nagy hangerőn, de közvetlen közelről hallgattuk, hogy mindent kihaljunk, de nem igazán akarózott. Lehet a Truestream vagy a dal is korlátozta a tesztet, de számomra az derült ki, hogy van az az optimális határ (ami valójában nem túl magas) ami felett nem igazán van értelme pénzt áldozni ilyen rendszerekre, hacsak nem pénzt keres vele valaki.
A konvertálást természetesen Lame mp3 encoderrel végeztem, és a Razor Lame UI-t használtam segítségül. Ha CD-t rippelek, mindig ezt használom, illetve EAC-ot a CD anyag leszedéséhez. Aki tud ennél jobb megoldást, ajánljon. Szeretettel fogadom.
blattida
(nagyúr)
Azért, mert az egyszerűen kivitelezett spdif header meg a rádugott, nem illesztett kábellel már rosszabb hangot tud szolgáltatni, mint egy usb felületen/csatlakozón és kábelen keresztül, nem véletlenül léteznek már évek óta usb-spdif transzportok, pont a régebbi dac-ok miatt, melyeken még nincs usb felület és szeretnének jobb hangot elérni velük, mint a pc digit koaxán (ami ritka) vagy optikai kijáratán keresztül...
Az USB alkalmas lenne, de a legtöbb USB-s hang"kártya" nem támogat semmiféle hardverközeli réteget ami igencsak lerontja a hangminőséget, pontosabban a windows rontja. Tehát normális esetben maga a hangeszköz a PC-ben van, például értelmes hangkártya formájában.A legtöbb piacon kapható kommersz USB-s interféc egy rakás sz@r... Zaj és jitter szempontjából bizony van különbség a digitális forrás oldaláról is, ellentétben a kábellel.
Azért, mert az egyszerűen kivitelezett spdif header meg a rádugott, nem illesztett kábellel már rosszabb hangot tud szolgáltatni, mint egy usb felületen/csatlakozón és kábelen keresztül,
Legfeljebb az optika, ha gagyi a vevő, kipróbáltam néhányat, elég masszív különbség van köztük. Ha a koax nincs jól illesztve, annak eléggé "látványos" jelei vannak, ha megy rendesen,a legjobb minőséget képviseli, az USB-s megoldások problémáit fentebb írtam.. Például egy realtek hang IC akkor is zajos, ha minden bemenetet letiltasz rajta, de például egy Creative X-fi mellett az adatfolyam leáll, ha vége a lejátszásnak és minden analóg bemenete le van tiva. Amiket itt leírtam, mind tapasztaltam, mértem, tehát részemről vitának helye nincs.
[ Szerkesztve ]
gyulank
(addikt)
Miért nem illesztett? És miért nem csatlakozó?
blattida
(nagyúr)
Minden normálisabb usb dac (nem hangkártya, nem arról volt szó!) támogatja a hardver közeli felületeket, kikerülve a win sajátjait, így az általad is említett probléma kilőve.
Nem tudom, mennyi usb vs spdif mérést végeztél dac-r4a vetítve, de ezek szerint nem olyan sokat, mert ma már az usb felület beérte és bizony esetenként el iis hagyta az spdif koax-ot, ami mondjuk évekkel ezelőtt valóban sokkal jobb hangminőségre volt képes, mint az usb.
Csak hallgass meg normális usb dac-okat, mivel egyértelműen hallható, nem placebo jelenségről van szó és nem is hit kérdése, így vakteszten is kijön a különbség.
gyulank
Hullámimpedancia szempontjából például, nézz meg szkóppal akár egy 10kHz-es négyszögjelet a digit koaxon keresztül, ami szimplán csak rá van csatlakoztatva a szalagkábellel az alaplapok spdif header-jére...
[ Szerkesztve ]
Egy USB DAC-on belül nyílván nincs S/PDIF adat, de a kettő össze sem hasonlítható, az általam interneten látott USB-s cuccok IC-éinek doksiját is elég volt tanulmányoznom és nem támogatnak ASIO-t, ráadásul a nagyrészük legfeljebb a kommersz kategóriát képviseli. Vannak egyedi programozott FPGA-s megoldások, de azok nem azok amiket néhány tizesért lehet rendelni az eBay-en. Magam is akartam csinálni USB-s interfészt de nem találtam olyan IC-t ami legalább annyit tudna, mint egy X-FI hangkártya (nem a szoftveres faszságokra gondolok) FPGA-t programozni nem tudok, a gyári megoldások analóg kimenetei szoktak gyengécskék lenni. Az USB-s megoldások igencsak túl vannak becsülve..
Minden normálisabb usb dac (nem hangkártya, nem arról volt szó!)
Egy USB-s DAC csak hangkártya lehet!
[ Szerkesztve ]
Sokszázezeres stúdió konverterem a saját többszázezres digitális kártyájáról aes3 kapcsolattal (az spdif professzionális, magas jelfeszültségű, szimmetrikus változata) van összekötve. Ha csak annyit csinálok, hogy az órajel-szinkronizáció módszerét átkapcsolom, sok decibellel növekszik a torzítás az órajeldrift és a megnövekedett jitter miatt. Egy konverterben a legdrágább és fejlesztés szempontjából messze legbonyolultabb részegység az óra és a kapcsolódó digitális jelút. Nem az analóg rész, bárki bármit képzel. Jó analóg részt bárki képes olcsón jól összerakni, az szinte csak ujjgyakorlat. A digitális jelút, és a különböző egységek közötti órajelillesztés rengeteg fejlesztés és drága fpga egységek nélkül nem megy. A múltkor láttam egy olyan eszközt, ami egy tele maréknyi (10+) drága xilinxet tartalmaz az újraórázáshoz. Ha egy 70ezeres kábellel csak a párat meg lehetne spórolni, már vastagon megérné. De professzionális környezetben egyszerűen nem lehet a kábelre tervezni, ott mindig a szabványos minimumot lehet csak elvárni. Hifiben viszont egy jó kábellel akár egy jóval olcsóbb digitális vevő is megteszi. Persze nem feltétlenül ez a kábel az a kábel.
Milyen zene volt az? Komolyzenénél, illetve Jazz-nél lehet hallani a különbséget a 320-as mp3 között és a veszteségmentes között is, de a legtöbb monduk úgy populáris zenénél ez már nem olyan lényeges, de ember füle is válogatja, van, hogy csak hosszabb hallgatás után tűnik fel, illetve minél idősebb valaki annál kevésbbé feltűnő neki a veszteséges tömörítésből adódó minőségromlás..
Megértem de nincs ilyen csak elméletben.
Az összes alkatrésznek vezetőnek/szigetelőnek van impedancia menete. Bármelyiken átkergetve a digitális -elektromos- jelet szenved egy frekvencia függő/szelektív késést, mintha egy szűrő hálózaton menne át.
Az szép dolog hogy az átvitel végén hibátlanul elő lehet állítani az órajelet és az adatot, de átvitel közben lesz eltérés a jelek: fázishelyzetében, felfutás/lefutás idejében, tetőesésben, túllövésben és a jelek nagyságban.
Ha ebből a katyvaszból bármilyen digitális áramkör 100%-osan vissza tudna állítani minden információt, és azoknak pontos fázishelyzetét.. Az kirobbantaná a következő ipari forradalmat.
Itt megtekinthető egy usb kábel impedanciamenete és csillapítása: [link], ha azt gondolod hogy egy ráragasztott kavics vagy egy pamut bandázs ezen nem változtat, úgy, hogy azt ne lehessen kimérni, akkor tévedsz.
Ha van impedancia menet változás, akkor van változás a fázismenetben is és a kábel végén kinyeret jelek fázisában. Lehet jelet formálni, meg újra-óra-jelezni, de nem kapjuk vissza ugyan azt információ tartalmat, hiába ugyan az az adatfolyam.
Az hogy ez hordoz-e a hallgató számára észlelhető különbséget, az más kérdés, én csak a "nincs különbség két bitfolyamban a küldő és fogadó oldalon," cáfoltam volna..
"Ha ebből a katyvaszból bármilyen digitális áramkör 100%-osan vissza tudna állítani minden információt, és azoknak pontos fázishelyzetét.. Az kirobbantaná a következő ipari forradalmat."
Erre nincs szükség. Arra van szükség, hogy ha a küldött jel pl 0110 0101 a küldő oldalon, akkor a fogadó oldalon is maradjon 0110 0101. Az, hogy közben a "négyszögjel" (gyakorlatban nem lesz az) hogy néz ki, az teljesen lényegtelen.
És akkor még szó sem volt a visszaverődésekről.
(#192) proci985
Tévedsz. Ezek szerint nem ismered a da konverterek működését.
[ Szerkesztve ]
a 0110 0101-nek magában nincs értelme, órajel is kell hozzá.
ezért nem mindegy, hogy az mikor billen. Az is csak 010101.. de nem mindegy hogy milyen a 0110 0101-hez való idő beli viszonya/csúszása/remegése, amit az átvitel(kábel, stb.) befolyásol.
[ Szerkesztve ]
amit irtam az konkretan egy audiofil Ethernet kabel kapcsan jott be. annal nincs DA konverzio.
Például a Musiland már 20-30 ezrestől nyújt olyan DAC-okat és transzportokat amiben egyedileg programozott Xlilinx FPGA van. És nem ma jelentek meg, évek óta kaphatóak, és tarolták is hangminőségben az akkori hasonló kategóriájú társaikat. Erről lemaradtál?
Aztán jött az Xmos az olcsó audio célra szánt FPGA-ival, (ez sem tegnap történt) és már egy 10-esért lehet rendelni olyan usb - spdif kártyát ami maga mögé utasítja az alaplapi és olcsóbb hangkártyás spdif kimeneteket. És erről? 
"Egy USB-s DAC csak hangkártya lehet!"
Nem ez az általános definíció, márpedig erre hivatalosat nem tudom ki állíthatna fel, így marad a szokáson alapuló szóhasználat, ami alapján egy DAC-nak egy feladata van: "digital/analog converter" vagyis digitális állományból analóg jelet előállítani. Függetlenül attól, hogy USBs-e, vagy más digitális bemenete van.
Míg egy hangkártyának vannak ki- és bemenetei (pl. mikrofon, line-in), hogy egy általános szintű multimédiás felhasználásra alkalmas legyen, ettől hangkártya. 
TSL16b
(csendes tag)
A hangreprodukció őrültjeinél (audiofilnek is nevezik őket) nem a megahertzek számítanak. Nem mintha egyik-másik nem értené meg, ha akarja. Ők fogják a kábelt, erősítőt, satöbbit, és bedugják a hanglejátszó rendszerükbe. Ha az új eszköz hangja annyival jobban tetszik nekik, hogy megéri az árát, akkor az eszköz beépítve marad.
A logika és a műszeres mérés nem számít a döntéshozatalnál, elvégre nem géppel akarják hallgattatni a zenét, hanem saját maguk (és esetleg más hasonló őrültek) számára építik a rendszert. Csak az számít, hogy jobb lett-e a hang, az értékelés persze jórészt szubjektív.
Hát öhm...ronda is, drága is...szerintem felesleges bővebben kifejtenem a véleményem, előttem már páran leírták...
