Jó írás.

Kis kiegészítés

Nem csak 4 műhold adatát dolgozzák fel a rendszerek, hanem az összeset, amitől kiértékelhető jelet kap. Igaz ez a pontosságot nem nagyban javítja (darabszám gyökével fordítottan arányos a pontosság), de azért érzékelhető.

Geodéták 15 évvel ezelőtt is mértek 3 cm pontosan az említett referencia pont felhasználásával. A referencia pont sem mért mást, mint a mozgó vevő, de a kiértékelő rendszer mindkét vevő által mért adatot figyelembe vette. Feltételezés szerint mind a két vevőt ugyan azon mérési hibák terhelik (említett ionoszféra, időjárás főként, de nem kizárólagosan), és a két egyenletrendszert kivonva egymásból a hibák kiejthetők. Persze analitikusan nem azonos a két vevőt terhelő hiba, a pontosságot nagyon-nagyon megnövelte.

Valamikor réges-régen végig kellett számolnunk egyetemen 1 pont meghatározását gps szerint. Utáltam

üdv föccer

Az okostelefonok azért elég keményen háromszögelnek a mobilhálózat adataiból is, meg van AI is ami wifit meg hasonlókat is figyelembe vesz.

Említettem, hogy ezt teszik. Csak épp a pontosságuk erősen elnagyolt, különösen terepen, ahol nagyok a mobilcellák (már ha egyáltalán van térerő...), WiFi meg egyáltalán nincs a közelben.

Az AI-s dumát meg hagyjuk már, legalább egy szakmai portálon! Lassan már egy tekerős húsdarálóban is mesterséges intelligencia a csiga, mert magától tudja, merre kell nyomni az anyagot.

"néhány felső kategóriás telefonban már van kétnormás (L1/L5) GNSS vevő"

Fel tudnátok sorolni néhány konkrét példát, hogy mely telefonokban van ilyen vevő? Szeretnék pontosabb adatokra szert tenni az edzéseimhez, nem hinném, hogy én bevállalnám a komolyabb motyót pluszban, hülyén néznék ki antennákkal a fejemen

A következő telefonomnál, ami lassan esedékes, mindenképpen figyelembe venném a pontosabb GPSt...

Persze analitikusan nem azonos a két vevőt terhelő hiba, a pontosságot nagyon-nagyon megnövelte.
Nem a pontatlanságot? Az az érdekes, hogy miként számolódik és kerül korrigálásra az egymástól eltérő hibaterheltség, hogyan, honnan tudja a mérési pont, hogy melyiktől milyen és mennyi hibás beérkezés van. Kommunikálnak-e egymással a holdak ez ügyben és ezt a kommunikációt megkapja-e a mérőeszköz, mint fontos segédinfót.

joghurt: Az egyszerűbb hétköznapi tájékozódásokhoz vannak még trükkök, amik a telefon által látott mobiltornyokból, vagy a környéken észlelt WiFi hotspotok alapján tudják megmondani, nagyjából hol vagyunk. Mivel ezek nem klasszikus mérések, és elérhetőségük (pl. az erdő közepén), pontosságuk is esetleges, ezért most nem is foglalkozom velük.
Egy külön cikket is megérne, mert mindig csak eddig a pontig informálódik a júzer, engem érdekel mélyebben.

Például Oppo Find X2 Pro és Reno 10x, Realme X50 Pro, Samsung Galaxy S20, S20+ és S20 Ultra, iQoo 3, Huawei Mate 30 Pro, Vivo NEX 3, Xiaomi Mi 9T Pro, Redmi K20 Pro, Realme X2 Pro, Pixel 4, Pixel 4 XL, OnePlus 7 Pro, P30 Pro, Honor 20 Pro
És természetesen ezen terméksorok újabb tagjai.

Már az Mi 8-ban is kétfrekvenciás vevő volt (Broadcom BCM47755), de a körítés nem sikerült túl jól, így a gyakorlatban néha még kisebb is volt a pontossága, mint kortársaié.

A cikk írása óta eltelt időben már sportórából is jött ki L1/L5 frekvenciás. Természetesen nem az olcsó kategóriában.

Ha tudsz angolul, egy kis ízelítő a Google I/O '18-ról, a Wi-Fi RTT alapjairól.

A kommersz GPS-ekkel némi túlzással örülhetsz, ha a sűrű belvárosban eltalálja, melyik utcán vagy. Persze ezek is sokat fejlődtek az elmúlt évtizedekben.
Az átlag felhasználónak nem kell okvetlenül a centis pontosság. Az arra jó, hogy a többi készüléket legyen mivel összehasonlítani. És lehessen mi alapján ekézni a kollégám, aki a sportkrumplija által mért értékeket tekinti szentírásnak - még a Margit-szigeti vagy városligeti futókör pontosan kimért hosszához képest is.

Melyik út hiányzik? Az OpenStreetMapen megvan? Ha nincs, szívesen felviszem.

A hivatalos futóversenyek hosszát is kizárólag gördülő módszerrel mérik, mert leragadtak a múlt évezredben. Pedig ha belegondolsz, akár a keréknyomás kis változása miatt is változik a sugár, így a mért táv is. (A hivatalos versenyeken az ilyenek miatt a névleges táv csodakonstans-szorosát kell kimérni.)

Úszni nem az F9P-t vittem magammal, hanem egy saját készülékünket. Vízálló övtáska, a vállamon keresztbe. De legalább folyamatosan látja az eget, nem úgy, mint egy sportóra, és aktív, külső antennás.

Terepen a föl-le futás miatt nemigen lehet pontos, mikor fél-egy méteres változó szintkülönbségek vannak. A gördülőnél természetesen merev kerékkel kell mérni, nem kerékpárral, hanem végigtolva szépen a mércét...
Utat privátban leírom, mert nem annyira egyszerű.

én egy fizetős rtk-t láttam eddig, úgy tudtam, az urh rádiót használ a különbség sugárzására.

"mobilhálózatból háromszögelve"
Erre tudnátok példát mondani, milyen app képes erre?

Lehet úgy is (mert úgy független mindentől), de lehet interneten keresztül is. Így keresd: NTRIP caster.

Pl. maga az Android.
Bekapcsolod a helymeghatározást a telefonodon, és még a műholdak begyűjtése előtt már mond egy pozíciót. De a köré rajzolt kör sugara sokkal nagyobb.

Az talán az utolsó pozíció megőrzésen alapuló helyzet saccolás.
A tornyokon alapuló helyzetmeghatározáshoz is idő kell. Ha nincs legalább 3 látható torony, akkor nincs.
A Google ugyan képes a routerek alapján pontosítani a helyzetet, de ehhez mobil adatforgalmat használ fel. Illetve engedélyezni kell a használatát.
Ezért is megy a sírás, hogy nagy mennyiségű adatot "gyűjt" a szolgáltató. A helyzet és navigáció pontosításához.

Köszi, remek cikk!

Néhány gondolat a témához:

Az assisted GPS-es okostelefonok a napi használatban akkor is elfogadhatóan tudnak teljesíteni, ha netán az ember letéved az aszfaltról, és kikerül a GSM hálózat adótornyainak hatósugarából. Ha nincs kikapcsolva a lokációs szolgáltatás, netán a hálózatról leszakadás előtt is futott valamilyen térkép alkalmazás, akkor tényleg csak a térképszoftveren múlik, hogy eltévedünk-e. A GPS/Glonass/Galileo/Beidu műholdak vételére egyaránt alkalmas telefonok száma meglepően nagy, a középkategóriás Android készülékek jó része már tudja. Ez azt jelenti, hogy minimum négy műhold pozíciója nyílt terepen akkor is meglesz, ha netán az amerikaiak a GPS rendszerüket épp lekapcsolják. (Nyilván barlangászokon ez nem segít :-)

A földi referenciapont használata a mezőgazdaságban is kezd terjedni. Vannak olyan traktorok, amelyek ezek segítségével automata üzemmódban szántanak, és az emberi felügyelet csak vészhelyzet esetére szükséges.

[ Szerkesztve ]

A cikkben arra igyekeztem a hangsúlyt helyezni, hogy a telefonod ugyan ad valamilyen pozíciót, de ennek pontossága nem tökéletes. Igen, az örvendetes, hogy már több, független rendszer is van. Így kevésbé fordulhat elő az a probléma mint a 2000-es évek elején, hogy az egyik GPS műhold atomórája meghibásodott, hülyeséget beszélt, így ezt a holdat használó GPS vevők is hülye pozíciókat számoltak. (Mivel akkoriban még kevés hold volt, ennek nagy volt az esélye.) Kb. a teljes járműflottánk mintha tett volna egy repülőgépes kört Prága felé.

A földi referencia pontok annyira "kezdenek" terjedni, hogy az egyik külföldi ügyfelünknek évek óta precíziós mezőgazdasághoz fejlesztünk alkalmazást. Ők RTK szolgáltatást és precíziós sorvezetőt is árulnak.
Bár a köznyelv (és a városi ember) számára a traktorok szántanak, a precíziós irányításra igazából nem annyira a talajelőkészítésnél, hanem utána van szükség: a sorok vetésekor, majd később az ezekhez igazodó műtrágyázásnál, permetezésnél.

Az EU-ban a folyamatos emberi felügyelet kötelező (mivel nem tudod, mikor lesz veszélyhelyzet).

Igen, a pontossága nem olyan, mint egy profi eszközé, de többnyire a felhasználók sem azok :-) Néhány méteres pontatlanság általában nem okoz problémát a legtöbb felhasználási területen. Arról nem is beszélve, hogy milliószám rohangálnak emberek a nagyvilágban okostelefonnal a kezükben úgy, hogy fogalmuk sincs róla, hogy a telefonjuk egyáltalán képes helymeghatározásra.

Anno, mikor az okostelefonok előtti időkben PDA-kkal, GPS céleszközökkel navigáltunk, nagyvárosi környezetben gyakori volt a jelvesztés, vagy a pontatlan helymeghatározás, ami miatt a térkép akár 1-2 utcával odébb mutatta a pozíciót. Ehhez képest az okostelók ma pont a nagyvárosi környezetben teljesítenek legjobban, hála a mindenféle egyéb telekommunikációs hálózati lefedettségnek.

Kifejezetten igényes szakmai írás.

Kis kiegészítés:

"Az okosabb (drágább) vevők az ún. L1 frekvencia mellett más sávot is kezelni tudnak (a katonai L2 vagy az újabb polgári L5). A katonaiból a kódolt pontosító adatokat természetesen nem tudják visszafejteni, azonban az is elég, hogy a különböző frekvenciákon más az ionoszférás jelterjedési idő, így több sáv mérésével ez a hiba elég jól számolható."

Mivel a sima vevők a helyzetmeghatározást kódméréssel (CDMA) végzik, és a katonai frekvenciák kódjához nem férnek hozzá, ezért ilyenkor a katonai sáv fázisátmenetét mérik. Először az L1 (vagy C/A kód) segítségével megállapítják a pontos helyzetüket, majd az L2 frekvencián elkezdenek fázist mérni. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy csak álló helyzetben működik. Alapvetően a geodéták használják ezt a módszert, illetve pontos órajel generálásra hasznáják például a mobil bázisállomások (vagy bárki akinek pontos órajelre van szüksége). De tájfutáshoz biztosan nem jó :-)

Viszont egyre több műholdrendszer kezdte el az L2C (vagyis a másodlagos civil kód) sugárzását. Ebben az esetben már valóban kiszűrhető az ionoszferikus torzitás menet közben is. Sajnálatos, hogy egyrészt baromi kevés eszköz tudja az L2C kódot venni, másrészt egyik műholdrendszerben sincs teljes L2C fedés. Az ameriaiak nagyon lassan haladnak, a Galileo-nál nem tudom hoy áll az L2 civil kód.

[Részletek a Navstar L2C-ről]

[ Szerkesztve ]

Amit említettem, hogy az újabb telefonokban (és néhány felsőbb kategóriás sportórában) már kétsávos vevő van, az tipikusan a Broadcom BCM47755-öt jelenti. Ez az L1 mellett az L5 frekvenciákat fogja.

A Galileonál nincs L2, hanem E1, E5 (E5a és E5b) és E6. Csak a Glonassnál és a Beidunál használják az L1-L2-L5 címkéket.

Konkrétan az F9P, amivel mászkálni szoktam, ezeket a sávokat tudja: B1I, B2I, E1B/C, E5b, L1C/A, L1OF, L2C, L2OF. Ez minden rendszeren legalább két frekvencia.

A telós részt értem. A Glaieio E1-et egészen a szabványosítás utolsó lépéséig L1-nek hívták, de akkor pontosítok:

1. NAVSTAR L1-en jelenleg csak C/A kód van, a modernizált L1C jelet nem sugározzák még. L2C-t szintén csak pár Block3 hold tudja, tudtommal nincs bekapcsolva. Tehát hiába tudja a telefonod

2. Galielo: az L1/E1 sávon működik a civil kód, mivel eleve így fejlesztették le a rendszert. Az E6 sávot hiába tudja a vevőd, mivel az titkosított, előfizetős szolgáltatást ad. Próbálom kinyomozni, hogy az E5 hozzáférhető-e normál halandók számára, de ezt még nem sikerült kiderítenem. A jel struktúrájáról hosszasan értkeznek, de arról, hogy mi van benne és az hozzáférhetőe, meglepő módon nem

1. Én úgy tudom, hogy 2014 óta, jelenleg 23 holdról jön az L2C. Ugyan hivatalosan még mindig "pre-operational" jelleggel (azaz saját felelősségre), de "healthy" státusszal. A Block IIR-M fázistól kezdve (2005-) lőttek fel ilyen holdakat. Egy viszonylag hivatalos forrás.

2. Nem tudom, milyen mélységben érdekel a dolog. Egy kis doksi. Én úgy tudom, az E5 nem kódolt, csak az E6-ra írják, hogy "a jövőben kódolva lehet".

1. Köszi. Akkor az L1C az amit még nem indítottak el és csak a legújabb 5-6 hold tudja?

2. Minél mélyebben Egyébként köszi, remek dokis. Meg is kaptam a ávlaszt a kérdésemre:

Tehát E5-ön van Open Service. Ez remek hír.

Nem tudod hogy a Qualcomm hogy áll L2C illetve E5 támogatással?

[ Szerkesztve ]

Igen, az L1C az, amit 2018-tól indítottak, és még csak 4 holdnál jár.

A Qualcomm a járműkövetős-vezérlős megoldásainál L1, L2, L5-öt említ. Mélyebben nem ástam az adatlapjaikba, nem használom őket.

Galileo szolgáltatások.
1. Open Service. 1164–1214 MHz és 1563–1591 MHz. Nyitott szolgáltatás
2. High Accuracy Service 164–1214 MHz, 1260–1300 MHz és 1563–1591 MHz
A nagy pontosságú helyzetmeghatározás. tervezett szolgáltatás. Például a térképkészítéshez használható majd.
3. Public Regulated Service 1260–1300 MHz és 1563–1591 MHz
Nyilvános előfizetéses szolgáltatás illetve kormányzati szolgáltatás.
4 Keresés és mentési szolgáltatás. MEOSAR-Uplink: 406,0–406,1 MHz
Olyan helyekről is lehet kommunikálni, ahol semmi más lehetősség nem lehetséges. Nyilván nagyon szűk körben hozzáférhető szolgáltatás.

Tavaly gond merült fel a második generációs holdak második csatornájának vételével. Néhány vevőegységnek gondot okozott az adatok feldolgozása. Ezért hibás státuszt kapott az adatfolyam. A javításról még nincs hír.

Igen. És? A kérdés arra irányult, hogy van-e publikus E5.
rövidebb forrás

Ugye itt egy ugrás jött, és "második generációs holdak" alatt nem a Galileo második generációjára (G2G) gondolsz - hiszen azokat még fel sem lőtték -, hanem a L2C-t sugárzó Block IIR-M és újabb GPS holdakra?
Konkrétan milyen tavaly felmerült gondra gondolsz?

Én a Galileo-nál "csak" órajel-forrás problémákat hallottam, a Passzív Hidrogén Mézerek elég nagy százalékban váltak pontatlanná, de szerencsére ott a RAFS, ez a felhasználó felé nem jelenti a pontosság csökkenését. Részletek

Szóval engem is érdekelne, hogy Hieronymus mire gondolt pontosan

[ Szerkesztve ]

Remek írás, köszönjük!

Galaxy S6-om egy erdő szélén ilyen útvonalat rögzített.

Az ott a bal alsó részen egy combos 50m-es eltérés
Bár bőven volt rálátás az égboltra és még nem is volt túl sok levél, a cikk után már nagyjából értem miért ilyen "gyerekrajz"-szerű a nyomvonal.

Kérdésem, hogy mi volna a legköltséghatékonyabb megoldás a pontosság növelére? 1-2 m már elég lenne.. De azt tartsa. Erdőben is. Van ilyen?

Egy L5 képes teló? A Redmi 8-ról olvastam, hogy még vannak bugok, de a Redmi 9 már jó lehet?
Vagy Galaxy S20?

Túraútvonalakból szeretnék Google kékvonalat, de így órákat kell korrigálnom a track-et utólag.

(Lombos) erdőben 1-2 m pontosság szerintem csak RTK korrekcióval hozható össze, plusz egy rakás türelemmel, hogy a fix elvesztése esetén megállj/visszamenj, amíg újra megvan. (Az RTK korrekcióhoz kell mobilnet, méghozzá durván 10 megabyte/óra adatforgalommal.)

Ha regisztrálsz valamelyik ingyenes NTRIP casterre, és nem vagy túl messze Budapesttől, Penctől, vagy Graztól, akkor mobilra elsősorban a Lefebure NTRIP Client alkalmazást tudom ajánlani. Ez lekéri a korrekciós adatokat, és már a telefonon a pontos helyzetet látod. NMEA track logot ő is ment, vagy a GPS mockupot bekapcsolva a kedvenc alkalmazásodból is rögzítheted az útvonalat. Előnye, hogy menet közben is látod, milyen fixed (RTK fix, RTK float, DGPS, 3D, 2D) van épp, sőt hangjelzés is beállítható ennek változására. Hátránya, hogy nekem rendszeresen megszakad a kapcsolata az F9P-vel. (Ez mondjuk nem gond, ha a telefon saját vevője tudja az L1/L5-öt.)

Kicsit feljebb írtam egy adag kétfrekvenciás telefont. Az S20 jó. Redmiből a 9 nem tudja, a Note 9 Pro 5G jó (a sima 5G és 4G nem!), a 9S talán. A friss és drágább készülékekben már benne van, mint a Xiaomi Mi MIX 3 vagy Xiaomi 12.

Nem tudom, pontosan mi az a "Google kékvonal". Túra útvonalat megoszthatsz egy csomó más helyen. Az OpenStreetMap alapúakon ráadásul jó eséllyel már meg is lesznek az ösvények.
De csinálhatod azt is, hogy betöltöd pl. az alltrails.com-on a GPX-et, ami megszűri és az utakra húzza, átnézés után ki tudod exportálni, vagy meg tudod osztani.

Köszi!
Akkor az L5 igazából ott javít, ahol amúgy is van nagy rálátás az égboltra?
Mondjuk városon belül, 10-esek között is jó lenne a méteres pontosság, mert utcakép frissítéshez hasznos. (kékvonal=bejárható utcakép a maps-en)

Bocsánat, nem Redmit, hanem csak Mi 9-et akartam írni. Arról több helyen olvasom, hogy kétfrekis (L5).

Az RTK korrekciós módszerhez szükségem van drága rtk vevőre vagy csak mobilnetre?

És végül, az alltrails-re ha regisztrálok, akkor mindenféle zajos gps jelet ráilleszt a meglévő, legközelebbi útvonalakra és elmenthetem újabb gpx fájlba?

Hogy válaszoljak saját korábbi kérdésemre:

[GPSTest]

Ezzel meg lehet nézni, hogy adott telefon pontosan milyen GNSS technológiákat támogat.

Nálam megy az L1/L5, az E1/E5a, az orosz L1, a kínai B1/B2a/B1c és az indiai L5.

Igen, én is telepítettem.
Már 4 éves ez a cikk, jó lenne egy friss lista az összes dualfrekis telóról.

A kétsávos vevő a jelterjedési hibák hatását csökkenti leginkább.
Ráadásul az L5-öt (E5-öt) kb. kétszer nagyobb teljesítménnyel sugározzák az L1-nél és L2-nél, és a repülésben használt frekvenciasávban van, azaz jobban védett az egyéb rendszerek interferenciájától. (Plusz tízszer sűrűbb az ún. chipping rate, azaz tized akkora a korrelációs háromszög.)

A sima Mi 9 tud L5-öt/E5-öt. Az Mi 9 SE és az Mi 9T valószínűleg nem.

Az RTK-hoz korrekciós adatokra van szükséged. Ezt hagyományosan a bázisállomás sugározta rádiófrekvencián (pl. a környéken mászkáló geodétának, vagy a közeli traktoroknak), az ezt venni képes készülékeknek. Valaki vagy vett magának egy bázisállomást a farmjára, vagy előfizette a jelet egy országos hálózattal rendelkező cégtől.
De lehet mobilneten keresztül is letölteni az adatokat. Manapság ez az elterjedtebb.

Ha küldesz egy GPX (rosszabb esetben KML/KMZ) állományt, visszaküldöm, az alltrails mit csinál belőle.

Kicsit szkeptikus vagyok, találsz-e ilyet. Annyiféle telefon van, és sokszor még a gyártói adatlapon sincs feltüntetve ez az információ.
Ha van konkrét jelölt a néhány évnél fiatalabbak között, arra rá lehet keresni.
Vagy kipróbálni rajta a GPSTestet.

Na, megnéztem az alltrails-en ezt a feature-t pontosabban. Sajnos elsősorban szűrést végez (kb. 40%-ra), simítást alig, és magától útvonalra sem illeszt:

Azt lehet csinálni, hogy Smart Routinggal lekattintod néhány pontját, és akkor ő az ösvényekre rakja az útvonalat. Az elágazásoknál szoktam besegíteni neki, vagy ha két pont között valahol le lehetne vágni, és ő a rövidebb úton vinne.
A jelzett turistautak elég jó pontossággal fent vannak rajta, az MTSZ-nek van felmérő projektje.

"A kétsávos vevő a jelterjedési hibák hatását csökkenti leginkább."

Tehát akkor mindenhol hasznos, hisz pontosabb jelet kapok, mint csak L1-gyel nem?
50m helyett, mondjuk 10m lesz a hiba a fák alatt? Az is jobb mint a semmi.

A Mi 9-nél már jó az említett "körítés"? Akkor egy ilyen használtan lehet a leg-költséghatékonyabb L5-ös készülék?

"Az RTK-hoz korrekciós adatokra van szükséged."
De hardverre is a telón kívül vagy csak mobilnetre?

Szűrni a wtracks is tud, beállítható mennyire egyszerűsítse a pontok számát, sőt szerkeszthető, mozgatható, összekapcsolhatók szegmensek, stb. és free

Mi 9-cel gyakorlati tapasztalataim nincsenek. Elvileg minden adott hozzá, hogy jól működjön.

Az RTK-hoz más hardverre már nincsen szükséged.

Már önmagában a kétsávos vevőtől pontosabb leszel; érdemes összehasonlítani a régivel. Persze a külső aktív antenna továbbra is sokat segít(ene).

szerk.: Lehet, hogy csinálok is legközelebb egy összehasonlítást. Zsebtelefon vs. kétsávos vevő RTK nélkül.

[ Szerkesztve ]

Köszönöm, ha lesz tapasztalatom (mert veszek Mi-t), megosztom.

Külső, aktív antenna honnan indul árban? És az bluetooth-os?

"nem vagy túl messze Budapesttől, Penctől"
Hát ez teljesen változó, éppen hol támad kevem útvonalat rögzíteni..
Tehát nincs egy mindenhol pontosabb jelet generáló RTK mobilnetes megoldás itthon, mégha fizetős is?

Maga egy antenna nem túl drága. De én csak vezetékes megoldásokkal találkoztam, hiszen ott még az analóg jelet kell a vevőig továbbítani. Ha meg Bluetooth, akkor már a vevő is benne van.

1. Ha messze vagy Budapesttől (pl. Bakony), attól még használható az RTK, csak a távolsággal arányosan nőni fog a pontatlanság. Még bőven méter alatt leszel, de a 2 centi nem fog menni.
2. Vannak fizetős szolgáltatások a teljes országra, ha mégis centiméteres pontosságra lenne szükséged. Pl. https://www.gnssnet.hu/

Jaa, akkor rendben lenne. Méter körüli bőven elég. Tehát akkor az menne mindenhol (erdőben is), ahol van mobilnetem. Hmm
Ha nem túl nagy kérés, tudnál linkelni vezetékes és bt antennát?
Most már jövök egy sörrel

Mondom, hogy Bluetooth antenna nincs, csak BT-s vevő modul, antennával. (Akkor meg felesleges, hogy a telefonod tudja az L5-öt.)

Ilyenből egy korrekt teljes megoldás a uBlox C099-F9P fejlesztői készlet. A chiphiány előtti korszakban 200 euróba került antennával együtt - jelenleg 8 hét a rendelési ideje, és árat sem mernek kiírni.

Volt, aki próbálkozott szintén uBlox vevőt tartalmazó más megoldásokkal, kb. fele áron, de ahhoz még neki kellett egy Raspberry Pi-t rákötnie, és összerakni a szoftveres oldalt is.

Önmagában egy vezetékes antennával sem mész túl sokra. Hova csavarod rá a mobiltelefonodon?

Ah koszi. Akkor mobilnet, csak legyen terero.
De elso korben kiprobalom az L5 frekit.

Jó írás, köszi!

Amúgy nemtom, amikor tényleg csak annyi kell, hogy kb. mennyit futott az ember, akkor szerintem tök elég egy telefonos vevő pontossága. Mezőgazdaságban félautomata, automata traktornak nyilván kell a méter alatti pontosság, az nem kérdés.

Azt amúgy nem tudom, hogy csinálta, A-GPS volt a Nokia C5-00-ban is, de azon is látszott, hogy melyik oldalán vagyok az utcának 8-O

[ Szerkesztve ]

Na ez épp a relatív pontosság kérdése. Amíg ugyanazokból a holdakból számol, az egymás utáni pontok egymáshoz képest viszonylag pontos helyre kerülnek. Viszont amint történik egy holdváltás, ugrik egy szép nagyot, mert azokból a holdakból már más jön ki.
Mondjuk mezőgazdaságban képzelj el egy traktort, amint szépen párhuzamosan csíkozza a táblát, aztán egyszer csak mintha kihagyott volna egy sort, vagy visszaugrott volna egy előzőre.

Az A-GPS alapvetően a gyorsabb feléledést segíti, különösen városi környezetben, és/vagy párás időben. Tulajdonképp egy cache a pályaadatokról.

Ezt mondtam én is

Elfogytak a kérdések? Áá, korántsem

"Egy harmadik pontból harmadik távolságot felmérve már csak két lehetséges metszéspontot kapunk, amiből az egyik a világűrbe esik."

Akkor miért kell 4 műhold a pozícióhoz? Van olyan videó, ahol azt mondják a magasság meghatározásához kell a negyedik. Van, ahol azt, hogy 3-mal még elég pontatlan és a negyedikkel lesz pár méteres a pontosság. Ezt el is fogadnám, de akkor pl. 6- használatával miért nem lesz még pontosabb? Vagy használ egyszerre többet is mint 4 hold?

Ezek szerint nem:
"minél több műholdat lát egy rendszer, annál több esélye van jobb négyest találni"

De miért nem használja egyszerre azt a 6-8-at is, ha van rálátás?

+esetleg a különféle rendszereket is tudja egyszerre használni, pontosítani vele az egyik rendszerrel kalkulált pozíciót?

Akkor az RTK-s megoldáshoz ugye nem kell nálam lenni drága RTK vevőnek, elég ha van mobilnetem egy Galaxy S6-on is akár. Az ingyenes ntrip caster bármelyik lehet, vagy van ajánlott? Pl. emlid jó? Ezek automatikusan tudják a pozícióm alapján a legközelebbi fix állomás korrekcióit közvetíteni?
Ide reggeltem, megkaptam az ip-t, belépési adatokat, de a telón beírva ezeket a Lefebure appba még valami nem jó. Hogy tudom ellenőrizni él-e a kapcsolat? A receiver settings-nél kell valamit állítanom? Az emlid honlapon a rovernél offline a kapcsolat. Android hamis helyek listájában ott van az app, de feljebb azt írja: "nincs alkalmazás", hiába bökök rá a lefebure-ra.
Hmm, valami szájbarágósabb leírás jó lenne

"Az RTK korrekcióhoz kell mobilnet, méghozzá durván 10 megabyte/óra adatforgalommal."

Folyamatos net kell hozzá vagy kieshet pár percre? Letöltheti a fél órás túra elején az adatokat és utána már nem baj ha nem vagyok online, mert annyit úgysem változik fél óra alatt a légkör?

"a fix elvesztése esetén megállj/visszamenj, amíg újra megvan."
Miért veszti el, mobilnet térerő ha lecsökkenne?

A tesztet mikorra tervezed?

Hálás