Sohasem látott az rumot 
üzenetek
hozzászólások
E.Kaufmann
(addikt)
A lázadó pattogó emberkéket szerintem rendszertől függetlenül nem szeretik, egy rohadt köpeny meg nem egy nagy vaszisztdasz.
Az már más kérdés, hogy engem állítólag nem véletlenül más városban kereszteltek meg, mint ahol éltünk.
Később viszont már senkit nem érdekelt a politika, alsóbb rétegek azzal foglalkoztak, legyen meg a kifli és a csavaros kivli, kicsit jobbmóduak meg, hogy legyen meg a gorenje, a színesTV, videómagnó, C64. Olyan nagy ideológiai nyomást sosem éreztünk. a végnapokban még próbálkozott a KISZ, meg voltam még uccsó kisdobos, de már osztálytársam számítógépről nyomtatta a kisdobos esküt vagy pontokat vagy franc tudja mit.
[ Szerkesztve ]
Csupingo
(veterán)
Dianás cukor. Egyszer megettem egy csomót, próbáltam berúgni, de azt hiszem nem sikerült.
Degeczi
(nagyúr)
Akkor (régi rendszerben saját, jó autó) valóban idősebb vagy az itteni átlagnál.
ja, hogy provokáltad a hatalmat, és utána fájt, hogy beverték az arcodat? hát így jártál.
engem pl. soha nem akart senki megalázni, se tanár, se diák.
Sziasztok! Nagyon jó volt olvasni a bejegyzést, nosztalgikus hangulatba is kerültem miatta. Igaz én jóval későbbi gyerek vagyok, 87-ben születtem, így a kommunista rendszerről nem is nagyon lehet emlékem. Egy kicsi faluban nőttem fel Nagykanizsától nem messze, hozzánk lassabban jöhettek be a rendszerváltás vívmányai, legalábbis nagyon sok minden visszaköszön az olvasottakból az emlékeimben.
A tél még az én gyerekkoromban is tél volt, rengeteget szánkóztunk, volt, hogy egész napra eltűntem a barátaimmal, persze este kaptam is anyutól az áldást érte. A forgalom sem volt nagy, jó időben simán fociztunk, tollasoztunk az úttesten a falu fő utcáján. Rengeteg időt töltöttünk a szabadban, amíg kicsik voltunk játszottunk a szüleink, nagyszüleink mellett, míg ők kint dolgoztak a telken vagy a hegyen. Kicsit nagyobbakként persze már nekünk is ki kellett venni a részünk a munkából, de azt is szerettük, mert remek hangulat volt ilyenkor. A játékok közül a legemlékezetesebb a diavetítő. Hányszor, de hányszor vetítette le anyu a Vukkot. Akkoriban mindent el lehetett adni, rengeteg hulló almát, diót szedtünk. A bevételből én is kaptam mindig egy kicsit, már nem a pénzből, hanem olyankor választhattam egy játékot (persze ésszerű keretek között) a boltban.
A termékek közül, ami a legjobban rémlik az Turbo rágó, a zacskós tej és kakaó. A műanyag flakonos limonádé por, amit mindig natúrban fogyasztottunk és gömb alakú rágó, ami ilyen több méteres szálakban volt és mindig annyit vágtak le belőle a boltban, amennyit venni akartál.
Vasárnaponként misére járás volt, senki nem kérdezte, hogy akarok vagy nem, menni kellett a nagyszülőkkel. Hazafelé mindig megálltunk a kocsmánál, ami olyankor mindig kinyitott (zseniális üzletpolitika). Ott kaptam fagyit, vagy egy pohár kólát, amíg a papa bedobta a fröccsét.
Esténként TV Maci fixen, utána alvás.
Más világ volt, hogy jobb vagy rosszabb az mellékes. Megvolt annak is a jó oldala és a rossz is, ahogy a mostaninak is megvan. Engem például már 4-5 évesen is elküldtek egy listával és készpénzzel a boltba, nem kellett félni, hogy kirabolnak, átvernek, stb… Ma viszont sokkal nyitottabb lett a világ. Minden korszakban van jó és rossz is.
Bocs, ez egy kicsit hosszú lett, de még annyi mindent lehetne írni...
arnyekxxx
(veterán)
A $bolt tiszta nyugat volt, mindenféle kvarcórák (hétzenés, számológépes meg játékos) casio kvarcjátékok (western bar és társai) meg persze mindenféle nagydobozos lego. Ott vettük a török nyaralásból megmaradt $-ért az első normális magnónkat Számkeresős!!!44!!!
Kádár János köszönti Farkas Bertalant az űrutazás után 1980.
Spoiler!!!!!!!!! Jutalmul Csepel kerékpárt kap. 
[ Szerkesztve ]
A számológépes mekkora menő volt már... 
samujózsi
(tag)
Végre valamiben egyetértünk.
Én nem emlékszem még mindig olyanra(pedig már napok óta turkálok az emlékeimben), hogy iskolában agresszió ért volna felnőttek részéről. És rendőri túlkapásokról is max. focimániásoktól hallottam, akik hallották a szépítve keménymagnak nevezett, alkoholista csürhe tisztelt törzstagjaitól.
Az meg pár fradi meccs közönségét élnézve, nem lepett meg.
[ Szerkesztve ]
Azért mert hazudott a hatalom, és a nép nagy része pedig inkább tűrte, mert nem akart még egyszer megtorlást, talán mégsem kéne összekeverni a politikát és a focihuligánokat. De ha nem tudod, hogy mi volt ez, az engem nem zavar, de tagadni végképp nem helyes.
llax
(senior tag)
"Az már más kérdés, hogy engem állítólag nem véletlenül más városban kereszteltek meg, mint ahol éltünk."
Magam tettem "eksüt" a keresztelőmön, nem a keresztszülő mondta a "nevemben". Szigorúan '89 után. Az sem igazán szülői, hanem papi akaratra történt, mivel a csordaszellem okán (és nem szülői beíratás után) megkereszteletlenül jártam hittanra (nem egy évet...). Mondjuk kezdetben az összes itteni felekezetére jártam, (református, g. katolikus, r. katolikus), eleinte arra se tudtam válaszolni, családilag hová kellene tartoznom.
Sőt... Az egyik pap (ahová tényleg tartoztam - akkor már tudtam) bevett az énekkarba (jött valami püspök, neki kellett "produkálni"). Akkor sem voltam egy Pavarotti, de viselkedni tudtam, talán azért vett be (és a késői kereszteléssel, "önkéntességgel", picit amolyan kivételezett voltam nála)... A nagyobb próbák szombatonként lettek volna. No, annyi családi kirándulásunk sem volt zsinórban, mint akkor, pedig akkor már kevéssel elmúlt '89...
Ui.: A névadói keresztanyám a járási párttitkár felesége volt... Faterom is felső vezető volt a tsz.-ben, (+a legmagasabb a helyi kisz-ben) stb... Tehát voltak érdekes "körülmények" 
[ Szerkesztve ]
samujózsi
(tag)
Azért ezt gondold újra, mert igy nagyon ciki: mit hazudott az a hatalom, amelyik alatt én személyesen sem gyerekként, sem fiazal felnőttként nem tapasztaltam semmi olyat, amiről páran panaszkodnak?
Nem jártam meccsre, nem kötekedtem brahiból rendőrökkel.
Qtya72
(aktív tag)
Nem értem min nevetsz olyan jót.
Azon, hogy a Boci csoki néven kiadott förmedvénynek semmi köze a 30 évvel ezelőttihez? Azon, hogy nem lehet normális csokit venni ebbe a szétrabolt országba?
Én szeretem a csokit, kényes vagyok az ízekre. Jelenleg a kinder csoki az, amit megeszek.
Pár éve vettem itthon Lindt csokit, mondom svájci csoki finom, hát nem estem hanyatt tőle. Egy ideje évente többször kapok Svájcból Lindt csokit, kinézetre minden ugyan az, csak a becsomagolt termékek közt van különbség, érezhetően finomabb.
Ez az ország az EU első számú szemétlerakó telepe, ide mindenből csak a selejt jön.
[ Szerkesztve ]
Trailblazer
(addikt)
De ő a múltról beszélt. Akkor még jók is voltak a hazai édességek. Lehetne sorolni, a macskanyelvtől kezdve a négercsókon át a Melba kockáig.
Top cat
(őstag)
Ugyan földrajzilag Európában vagyunk de minden más tekintetben ez itt a Balkán.
A cikkem két dolgot állít:
1. szubjektív. illetve, hogy nosztalgia, vagyis pozitív irányba húz
2. nem állítottam, hogy nem voltak negatív dolgok. azt állítottam, hogy abban az életkorban (6-12 éves kor, de főleg az elején) nem tudtam felfogni a negatívumokat, ettől lett szubjektív a cikk.
