Most volt hír róla kiemelik az Admiral Graf Spee, és múzeum hajóvá alakítják.

number one

A Tirpitz szereplését (Hitler óvatoskodásán kívül) az is hátráltatta, hogy a kelet front óriási kapacitásokat kötött le, a hajónak egyszerűen nem volt üzemanyaga kifutni.

Azok a fegyverek azonban, amelyekkel spórolni kell, nem fegyverek többé.

Így van. Pontosan erre akartam utalni, amikor az első hsz-ben "anyagtemetőnek" neveztem a felszíni flottát.

Utánanéztem: egy Swordfish ~2 tonna üresen. Egy 100 swordfish elvesztésével járó légitámadás* jó eséllyel szárazdokkba kényszerít még egy Bismarck osztályú hajót is, ami 200 Tonna veszteséget jelent az egyik oldalon, a hadflotta negyedét a másikon. Ki járt jobban?

*azaz 4-500-repülővel végrehajtott

Szép összeszedett írás. Gratulálok az írónak

azért egy repülőgép 2 tonnája mindenképp értékesebb mint egy hajó 2 tonnája

nem lehet így számolni, de valóban, addigra már lejárt a nagy csatahajók ideje, sebezhetőek a repülőkkel szemben

egyébként nemrég láttam a discovery-n a Midway-i ütközetet, ott repülők döntöttek

a mai repülőhordozók(Nimitz osztály), viszont nagyon jó védelemmel vannak ellátva, tehát hiába sérülékenyek elméletileg, gyakorlatilag nagyon védve vannak

Nem tudom kinek válaszoljak, ezért új HSZ-t írok.

A német haditengerészet hatalmas hátránya az volt az RN ellen, hogy tapasztalatlanok voltak. Az angolok már évszázadok óta tengerészeti nagyhatalom volt, telis tele tapasztalt vezetővel. Tudták mik a jó döntések, sok tapasztalatuk volt, nem pánikoltak. A KM meg kicsit kapkodott, holott az a hatalmas számbeli angol fölény csak papíron létezett. Az angol flotta az egész földgolyón szét volt szórva, ráadásul sok RN hajó elavult volt, modern körülmények közt szinte használhatatlan.

A németek hibát hibára halmoztak, elkapkodtak sok döntést. Pedig lehetőségük volt, hogy megfogják az angolokat.

De valós veszély volt, a Hood elsüllyesztése pl Angliában pánikot okozott, hiszen úgy tűnt, hogy a RN meggyengült és a németek átvették a tengerek irányítását.

Így van, reálisan egy nukleáris csapás képes csak (lett volna képes?) a megsemmisítésre.

ez már a ló másik oldala, amit mondasz

igaz hogy jól van védve elméletileg, de ...

azért néhány lopakodó robot repülőgép elég lehet, vagy egy spéci tengeralattjáró(vagy egy jó parancsnokkal aki túljár az eszükön), esetleg belső szabotőr támadás

de még egy tengerszint felett két mach-al robogó, robbanószerrel megpakolt, távirányítású(vagy computervezérelt) Tu-22M-el se tudnának sokat kezdeni, sokat nem ér az ellen a phalanx(magyarul egy óriás robotrepülőgép)

szóval nem legyőzhetetlen, ahogy az M1 Abrams-ről is kiderült hogy nem annyira nehéz megsemmisíteni

[link] tessék pont erre gondoltam, sőt volt egy olyan hogy az oroszok ezzel bosszantották az amikat, hogy alacsonyan, közelről elrobogtak a repülőhordozóik fellett(igaz békeidőben)

[ Szerkesztve ]

Valamennyivel biztosan de kétlem hogy ez a különbség át tudná hidalni a 200 t vs 40'000t között feszülő szakadékot. Sajnos nem tudok jobb összevetési alapot mint a felhasznált acél mennyiségre utaló nettó súly.

A probléma ezekkel a nagy vasakkal az, hogy az összkapacitás (legyen az tűzerő, ipari termelés stb) nagyon nagy arányát teszik ki, ezért az nehezen alkalmazkodik, s a puszta véletlen sokkal nagyobb károkat okozhat az egész csapásmérő erőnek(?).

Lásd a nyitva felejtett lövegtorony ajtót, ami engedte berobbanni a lőszerraktárat, vagy szerencsétlen találat amit tönkretette a kormánylapátot. Az RN simán lerázta ezt a veszteséget, míg a németeknél ezzel szemben egy ilyen véletlen, kiforratlanság vagy tapasztalatanságból eredő ne adj isten technikai hiba kétszámjegyű mértékben csökkentette a flotta ütőerejét.

[ Szerkesztve ]

Arra kíváncsi lettem volna, mi van akkor, ha a német haditengerészetnél kizárólag a tengeralattjárókra koncentrálnak.

Viszont, ha megnézed, hogy egy ekkora hajót mennyi idő alatt tudnak összerakni, és mondjuk 100 repülőt, akkor már közel sem ilyen egyértelmű a képlet. Ráadásul azt is figyelembe kell venni, hogy az összkép ezekkel a veszteségekkel hogy változik. Nem mindegy, hogy az egyik oldalon elveszik pár századnyi repülő, a másikon meg a tengerészeti csapásmérő erő negyede, ugyanabban az időben. Szerinted melyiket gyorsabb és könnyebb pótolni?

(#73) wednesday: Ezen én is sokat gondolkodtam, meg egy-két nagyon rossz döntés meg nem hozása esetén mi lett volna. Érdekes teóriák jönnek ilyenkor ki belőlem.

[ Szerkesztve ]

Lévén a szóban forgó repülőgépeken elektronika csak mutatóban volt, bánjunk csínján a költségekkel, s ne a modern, békebeli helikopterek árából igyekezzünk következtetni hogy a már akkor is ősöreg Swodish mennyibe került,

Ez előző commentemben utaltam arra, hogy a hadigazdaság nem pont piaci alapon szerveződik, s a valódi keresztetszetet a nyersanyag, a munkaerő és a termelési kapacitás jelentették.

Nagyjából semmi nem történik máshogy, 1942-től a tengeralattjárók helyzete egyre nehezebb lett a védelem fejlődése miatt.

Mai hordozók: ezek is sebezhetők pl. tengeralattjárók által. Nem véletlenül félnek az amik a Kilo-któl, 5-6 csomós sebességen gyakorlatilag hangtalanok. Semmi mást nem kell tennie egy ilyen tengeralattjárónak, mint megvárni egy helyben, amíg egy hordozó az orrára mászik.

Érdekes dolgokat fejtegettek.
A repülőgép hordozók elég fejlettek és szinte lehetetlen őket kilőni (Nimitz osztály). Mert olyan és annyi radarral / szonárral vannak felszerelve, hogy mindent jó előre észlelnek és van idejük reagálni. A tengeralattjárós dolog viszont fordítva is igaz az amerikai erőknek is van 1-2 igen csak fejlett Virginia osztályú tengeralattjárójuk.

A repülő-hajó ár-érték arány meg nem összehasonlítható.
Ma egy B2-es Spirit lopakodó bombázó 2 milliárd $ ezzel szemben egy Nimitz osztályú anyahajó 6milliárd + a gépek a fedélzetén kb. + 1 milliárd $ tehát vegyük 7-nek. Az előbbi egy gép, korlátozott tűzerővel, míg az utóbbi egy úszó város egy komplett repülő rajjal.

Elvezet volt olvasni. Koszonom!