"Tapasztalataim és a mérések alapján minél kisebb a külső hőmérséklet annál nagyobb bent a páralecsapódás."

A levegő vízmegtartó képessége a hőmérséklet növekedésével nő. A meleg levegő több, a hideg kevesebb nedvességet tud magában tartani. A harmatpont az a hőmérséklet, amelyen az adott nedvességtartalmú levegő nem tud több nedvességet magában tartani. Ha a levegő bármely, a harmatpontja alatti hőmérsékletű tárggyal érintkezik, ott a nedvességtartalmát a harmatpont elérésekor elkezdi leadni. Ha ez a hideg tárgy egy kilincs, egy fal, egy hőhíd, akkor azokon. Például: Ha egy 23°C-os telített levegő harmatpontja 15°C, akkor egy <=15°C-os falon már lecsapódik belőle a nedvesség.
Természetben ez a harmat Ha a fű, a beton, a háztető hőmérséklete a kinti levegő harmatpontja alá esik, akkor rajta a kinti levegő nedvessége kicsapódik.
És ezért a téli kinti hideg levegő igen száraz, mert az alacsony hőmérsékletre hűlés során már leadta nedvességtartalma jó részét, tereptárgyakon, eső/hó formájában. Ha ezt beszellőztetjük a lakásba, akkor a kinti száraz hideg levegő veszi át a benti nedves meleg helyét. Ahogy bent felmelegszik, megnő a nedvességfelvevő képessége, és elkezdi elvonni a szoba tárgyainak, falainak nedvességtartalmát.
Ha télen hideg időben hirtelen kinyitjuk az ablakot, ezért dől kifelé a pára: hirtelen lehűlve leadja víztartalmának jó részét. A lehelet is ilyen télen, lehűlve leadja a víztartalma jó részét.

Tehát ha a kinti levegő hőmérséklete csökken, akkor a fal, ablak, hőhidak és más egyéb kintről benyúló tárgyak hőmérséklete is csökken, ezért nagyobb eséllyel kerülnek a benti levegő harmatponti hőmérséklete alá. Ezért tűnik úgy, hogy hatványozottabb a párásodás. Melegebb időben ugyanaz a levegő nem okoz párásodást, mert semmilyen tárgy nem hűl a harmatpont alá, így a levegő magában tartja a nedvességet. Hazaéréskor emelkedik a lehelettől, izzadástól a páratartalom, de nem nő a hőmérséklet, ezért fokozódik a lecsapódás, mivel emelkedik a benti levegő harmatpontja. Vagyis a hőmérséklet csökkenése (akár lokálisan a tárgyakon), és a nedvességtartalom növekedése is külön külön emeli a harmatpontot, azaz a páralecsapódás esélyét, együtt pedig még jobban.

A hőérzet még ami érdekes, két azonos hőmérsékletű levegő közül azt érezzük hidegebbnek, amelynek alacsony a nedvességtartalma, mert ott intenzívebb a test párolgása, és a vele járó hőelvonás. Páradús telített levegő lehet hidegebb is, mégis melegebbnek érezzük.

[Aztán ha nem 3 órán át kéne írnom egy hozzászólást, nem előznének meg a szakmabeliek ]

[ Szerkesztve ]