Gyakorlatilag megoldottad az újabb építésű házak egyik gondját. Itt azt is hozzá kell tenni, hogy ha erre - a szellőztetésre - nem fordítanak figyelmet. Amiért kellene:

- Az egyik legfontosabb ok a páraháztartás. Ez függ attól hogy adott hőmérsékleten mennyi pára található a levegőben. Ez igaz a kinti levegőre is. Ideális esetben a belső és a külső légtér között kialakul egy kiegyenlítődési folyamat. Ha ennek valahol gátat szabunk - műa nyílászáró, eps hőszigetelés - akkor az a falazatban tárolódik, lecsapódik az ablakon. Itt jön képbe a harmatpont. Ez az a hőmérséklet, ahol az adott páratartalmú levegőből a pára kicsapódik. És meg is van a penész kialakulásának legkellemesebb környezete. És itt lesz érdekes a falazat, szerkezet, rétegtervi hőátbocsájtási tényező.

- A másik igen fontos ok. Egy ember friss levegő igénye. Ez tevékenységtől (alvás, tévézés, háztartási munka) függően 20-70m3/h között változik.

Persze a fentieken túl sok más dolgot is megold a szellőzés, szellőztetés.

A pára keletkezését pedig nem kell túlmisztifikálni. Egy ember, egy nap alatt kb 1,5 liter párát "termel". A lakásban pedig az összes többi tevékenységgel (főzés, fürdés, mosogatás) termeljük meg a másik 1,5litert. A földszinti lakásoknál lehet más ok is, de az emeleten a fal felől lehanyagolható a befelé jutó nedvesség, feltéve, ha nem ázik be az ablak, nincs nagy repedés a falon, stb.

[ Szerkesztve ]

Az emberek elég kis hányada épületgépész, ezért a többség számára a klimatizáció/légkondícionálás szó semmi mást nem jelent, mint valamivel nyáron nagyon lehűteni a szobát... Pedig a temperálás csak egy összetevő a sokból, köztük a légnedvesség szabályzással.
Sajnos, a mai épületek tervezői, kivitelezői sem különösebben épgép végzettségűek, inkább marketingesek meg pénzügyesek. Vagy odáig eljutnak, hogy a vízvezeték-hálózatot hogy kössék be (ez se mindig sikerül), de kb. ennyi is.

(Nálunk egyébként szintén párátlanító gép működik, 16l/nap, 220W teljesítmény, és jelentős fűtőhatás. Éppen ezért csak télen használjuk, jellemzően a fürdőszobában fürdéskor zárt, egyébként összenyitott lakásban. Fűtésre rásegít, mosáskor szintén. Konyhában páraelszívó működik, zárt konyhán belüli ablakból beszívott levegővel cirkulálva. Azonban kétoldalon függőfolyosós a lakás, átellenes pontokon ablakba épített passzív automata szellőztetővel, ami a légcsere egy részét megoldja)

hmm, ugyanilyen párátlanítónk van, csak Arielli a neve, nem Midea. Tényleg van egy hangja, de legalább hatásos.
Nem tudom, hogy hogyan, de nálunk tél közepére leáll az irdatlan páralecsapódás, csak az ősz végét - tél elejét kell kibírni. Hónapok óta be se volt kapcsolba a masina. (régi családi ház)

Köszönöm, mindenképpen valami nagygépet szerzek akkor!

A fogyasztás/ vízelvonás arányra érdemes figyelni,és a hangjára.

Magam sem vagyok épületgépész, de jó pár épületet építettem, felújítottam (főként iparit). És igen, valóban a "legyártókra" hárulna a felelősség, hogy minden rendben legyen. Érdekes módon tervezői oldalról megvan minden készség a megfelelő épületek tervezésére, de a beruházói oldalon nincs, hogy ezeket meg is építsék.

Ehhez szemléletváltás kellene. Jelenleg a haszon, a nyereség, nyerészkedés az úr. A beruházó inkább több hasznos négyzetmétert akar, mert azt el tudja adni. Egy függőleges strangot meg nem.

Nagyon jó, ügyes és ötletes.

Ha szabad bele-vau-vau, én a helyedben kitöltöttem volna a műanyag hézagokat purhabbal. Mármint az ablakok felső részét. Én bontottam kéményt ősszel, a falba maradt kémény-nyílást (volt valamikor gázkémény, lassacskán bontásra/átépítésre ítéltetett az épület ezen fala, úgyhogy "csak" ideiglenes megoldást kerestem) simán telefújtam habbal (jó, vályog épület 75-ös fal) és egész télen nem éreztem, hogy hideg jönne onnan.

Nyilván nyáron nem a lakásban. Télen viszont igen, de akkor a szellőztetés is aktívabb, jóval huzamosabb idejű. Már amikor lehet huzatot csinálni -> csak szeles időben. Hetente általában 1 napon mosunk. És akkor bizony - télen - érezni is hogy durvább a levegő páratartalma.

Ettől függetlenül a mosástól számított 6. napon is ugyanolyan durva párásodás jött elő, mint amúgy. Nyilván beleszámít, de szerintem nem az a fő forrás.

Tapasztalataim és a mérések alapján minél kisebb a külső hőmérséklet annál nagyobb bent a páralecsapódás. Viszont ha nem vagyunk otthon, akkor nincs / vagy csak jelentéktelen mennyiségű / párásodás.
Egy-egy ilyen nap úgy van, hogy általában hazaérünk mondjuk du 5-kor. Pára nuku. Este 8-kor már durván párásak az ablakok, majd késő estére a fal is és elkezd szépen csordogálni....

Néztem axiális ventilátorokat is. Mivel csak az adatokra tudok támaszkodni, amiket a típushoz írnak így részben az alapján döntöttem. Hang / teljesítmény arányban a közelébe se voltak az NF F12-nek.

@Csabroncka:

Csak az előzőeket tudom írni neked is. Sok 4-5 évnyi tapasztalat alapján a mosás is hozzájárul abban a két napban, amíg ki nem száradnak a ruhák. De a többi napon is ablakról csorgós a pára... Persze mosás napjaiban még annál is durvább...

@SzaboZE:

Több gond is volt a gyári szellőztetővel. Mivel én csak a feltüntetett adatokra tudok támaszkodni, ezért nem igazán volt más választásom. Nemcsak hogy sokkal sokkal drágább volt a gyári szellőztető venti, hanem még a hatásfoka is kisebb volt.
Ráadásul 230V-os közel 30W teljesítményű (ha jól emlékszem) volt.
Mivel a Noctua F12 egy PC-s ventilátor, így 5W-nál nemigazán lehet nagyobb a fogyasztása, mivel a PC-s kivezetése az alaplapon ennyit tud neki leadni. És igen a gyári szellőztető ventilátorokkal ellentétben a Noctua-ról lehetett találni PC-s méréseket. Bár a légszállítást ott se nagyon mérik, mert ugye PC-nél a hőmérséklet csökkentés a lényeg, de a hangot igen. És az bizony nagyjából megegyezett az adatlapjával.
A szóban forgó gyári ventiről viszont semmilyen tesztet nem találtam a neten, főleg nem műszeres mérési eredményekkel ellátottat, de igazából semmilyent se.

A függöny nem ront a hatásfokán, mert igazából "vákuumot" (vagy negatív nyomást?Hogy nevezik ezt) hoz létre és a levegőt onnan szívja ki, ahonnan jön. A hatás gyakorlatilag azonnali. Bekapcsolom a ventit és mire odaérek az ablakba épített szellőzőhöz már érezni is hogy jön be a kinti levegő. Ha lekapcsolom akkor meg nem.

És igen, a tesztrendszer is függönnyel együtt lett mérve a Midea páratartalom mérőjével. 45-55% között ingadozott reggelre a benti páratartalom.

@csongi:

De, drága volt. Kicsit meg is lepődtem. Viszont maximum légszállításuk 70m3/ó ha jól emlékszem az adatlapjára. Persze ez 40Pa nyomás mellett. Amit elvileg az adatok alapján a venti is tud.
A nappali egyébként pont 70m3-es a konyhával egybenyitva ugye. Plusz ehhez jön egy kisszoba meg az előszoba.

Igen, üreges műanyag, amint írtam és a fotókon is látszik, kapott XPS szigetelést az a rész, általam. : )

[ Szerkesztve ]

Ezek szerint egy ora alatt lecserelodik a levego. En betennek egy para erzekelot es automatizalnam.
A muanyag pedig redony elokeszites. Le szigetelheted kivul is. A szerepe, hogy a redony ne vegyen el az uveg feluletbol. Egy baromsag, mert igy a redony elokeszites veszi el az uveg feluletet. Az uveg sarkaiban ha van muanyag szelep akkor jo eselyel 1,1es.

Újépítésű családi ház(110nm), páraprobléma, hasonló megoldás. Tettem MINDEN szobába aereco-t az ablakba, a fürdőbe meg egy 5000Ft-os 100m3/h-s sima ventillátort(tetőszellőzőhöz kivezetve), amit időzítő kapcsol be reggel és este a fürdések időpontjába és napközben is 1x, összesen 4-5 órát megy naponta(napi 0,15kWh). A szobákat amúgy is küszöb nélküliekre csináltuk, sima burkolatváltóval, tehát ki tud jönni a levegő. Azért a fürdőbe raktuk a ventit, mert ott keletkezik a legtöbb pára(fürdés,ruhaszárítás), a konyhában főzés közben szagelszívó elszívja. És ezzel a páraprobléma megoldva, előtte tócsában állt a víz a sarokban, ablakokról folyt a víz, jött a penész, stb. Szóval nekünk csak ennyi kellett. A fűtés nem lett kimutathatólag se magasabb ezután.

Ezeknek az elektronikus páramentesítőknek egy titka van: az izolált használat. A főbb páraforrások egy átlagos családnál a fürdés/zuhanyzás, és a teregetés. Ha ezek után keletkező párát sikerül gyorsan, izoláltan eltüntetni, akkor sokkal élhetőbb lesz a lakás.

Ajánlott egy nagyobb (20l/nap) teljesítményű gépet választani, mert ezeket az értékeket úgyis csak a gép számára ideális körülmények között tudják. Zuhanyzáskor mi becsukjuk a fürdőszoba ajtaját, és utána beindítjuk a gépet (én közben is, a párom nem szereti a légmozgást, ami kavar). Ez megy télen még 3-3,5 órát, nyáron 2-2,5 órát zárt ajtó mellett. Ez elég ahhoz, hogy a legnagyobb hidegben is max fél-1 centi pára legyen a fürdőszoba ablakán, máshol a lakásban sehol. A sószóró újra használható, már nincs benne összeállva a só, és az Orbit cukorka sem puhul már meg 1-2 hét alatt.

Nálunk is a téli teregetés a problémás. A konyhai elszívó jól teszi a dolgát, fürdőszobába most kerül majd egy ablakba vágott ventilátor. Nyáron kirakjuk a ruhákat száradni a teraszra, így tavasztól őszig nincs probléma a párával.

Nekünk is ilyen gép kellene, de egy albérletre nem költenék ennyit (a tulajdonos biztosan nem veszi meg), főleg mivel már tervezés alatt van a sajátba átköltözés.

Mivel szakmabeli vagyok (épületgépész), ezért érdekes volt olvasni a cikket.
Ha jól tudom, 2006 után már a magyar szabvány sem enged meg olyan új házat építeni, ami nem felel meg egy bizonyos energetikai követelménynek. Ezt a követelményt pedig csak úgy lehet teljesíteni, ha a ház hőszigetelt.
A dolog fiziológiája pedig úgy alakul, hogy (egyszerűen fogalmazva) a melegebb levegő több, a hidegebb levegő pedig kevesebb vizet tud magában tartani. Ha van egy melegebb, 22 °C-os, 70%-os páratartalmú levegőd, akkor az a hőszigeteletlen, hideg fal közelében lehűl, mondjuk 8-9 °C-osra, ahol eléri a telítettségét, és leadja a víztartalmát a hideg falnak. Ekkor jelenik meg a pára, majd a penész, ha az a pára tartósan ott marad. Mikor szellőztetsz, akkor a kinti 40-50 %-os, de hideg, -10 °C-os levegő felmelegszik, és lesz 5-10%-os, ami keveredik a benti párás levegővel, így az is leesik 22°C-on 40-50%-ra, és a 7-8 °C-os fal mellett is csak 80-90%-os lesz (lásd h-x diagram).
Hosszútávon csak az a probléma ezzel, hogy a lakás teljes térfogatát bizonyos időközönként ki kell cserélned, ami a pára újratermelésétől függ (főzés, szárítás, kilélegzés, takarítás). Ez borzasztó sok energiát pocsékol, mivel semmilyen formában nincs hővisszanyerés.
A másik probléma, hogy mi alapján vezérled? Páratartalom? Ezt nem találtam a cikkben. De óvatosan bánj ezzel, nehogy túl száraz legyen a levegő, mert az már az egészségre is ártalmas. Kb 45-40% alatt már torokszárazság, légúti fertőzések könnyebb megtapadása jelentkezhet.
És még egy probléma: ha állandó a szellőztetés, nagyobb a légcsere, több szennyezőanyag is jut a lakásba, ami a vastag porlerakódás mellett szintén az egészségre ártalmas lehet, de ez nagyban függ a lakás elhelyezkedésétől, mert a város közepén ez fokozott veszély, de falun nem feltétlen, kivéve ha a szomszéd műanyaggal tüzel. Ezért szoktak minden szellőztető gépbe akár két szűrőt is alkalmazni, amiket tisztítani is kell időközönként.
Hogy mi a jó megoldás? Fokozottan záródó ablakoknál a falra is hőszigetelést tenni. Nem véletlen szokták ezt a panelokon kívül mindenhol egyszerre alkalmazni (ablakcsere, hőszigetelés) Paneloknál ez azért nem jelentkezik így, mivel ott folyamatos a filtráció (huzat, légcsere), és ott is általában elég száraz a levegő, sokszor már egészségtelenül.
Ha bármiben segíthetek, kérdezz nyugodtan!

"Tapasztalataim és a mérések alapján minél kisebb a külső hőmérséklet annál nagyobb bent a páralecsapódás."

A levegő vízmegtartó képessége a hőmérséklet növekedésével nő. A meleg levegő több, a hideg kevesebb nedvességet tud magában tartani. A harmatpont az a hőmérséklet, amelyen az adott nedvességtartalmú levegő nem tud több nedvességet magában tartani. Ha a levegő bármely, a harmatpontja alatti hőmérsékletű tárggyal érintkezik, ott a nedvességtartalmát a harmatpont elérésekor elkezdi leadni. Ha ez a hideg tárgy egy kilincs, egy fal, egy hőhíd, akkor azokon. Például: Ha egy 23°C-os telített levegő harmatpontja 15°C, akkor egy <=15°C-os falon már lecsapódik belőle a nedvesség.
Természetben ez a harmat Ha a fű, a beton, a háztető hőmérséklete a kinti levegő harmatpontja alá esik, akkor rajta a kinti levegő nedvessége kicsapódik.
És ezért a téli kinti hideg levegő igen száraz, mert az alacsony hőmérsékletre hűlés során már leadta nedvességtartalma jó részét, tereptárgyakon, eső/hó formájában. Ha ezt beszellőztetjük a lakásba, akkor a kinti száraz hideg levegő veszi át a benti nedves meleg helyét. Ahogy bent felmelegszik, megnő a nedvességfelvevő képessége, és elkezdi elvonni a szoba tárgyainak, falainak nedvességtartalmát.
Ha télen hideg időben hirtelen kinyitjuk az ablakot, ezért dől kifelé a pára: hirtelen lehűlve leadja víztartalmának jó részét. A lehelet is ilyen télen, lehűlve leadja a víztartalma jó részét.

Tehát ha a kinti levegő hőmérséklete csökken, akkor a fal, ablak, hőhidak és más egyéb kintről benyúló tárgyak hőmérséklete is csökken, ezért nagyobb eséllyel kerülnek a benti levegő harmatponti hőmérséklete alá. Ezért tűnik úgy, hogy hatványozottabb a párásodás. Melegebb időben ugyanaz a levegő nem okoz párásodást, mert semmilyen tárgy nem hűl a harmatpont alá, így a levegő magában tartja a nedvességet. Hazaéréskor emelkedik a lehelettől, izzadástól a páratartalom, de nem nő a hőmérséklet, ezért fokozódik a lecsapódás, mivel emelkedik a benti levegő harmatpontja. Vagyis a hőmérséklet csökkenése (akár lokálisan a tárgyakon), és a nedvességtartalom növekedése is külön külön emeli a harmatpontot, azaz a páralecsapódás esélyét, együtt pedig még jobban.

A hőérzet még ami érdekes, két azonos hőmérsékletű levegő közül azt érezzük hidegebbnek, amelynek alacsony a nedvességtartalma, mert ott intenzívebb a test párolgása, és a vele járó hőelvonás. Páradús telített levegő lehet hidegebb is, mégis melegebbnek érezzük.

[Aztán ha nem 3 órán át kéne írnom egy hozzászólást, nem előznének meg a szakmabeliek ]

[ Szerkesztve ]

Kolléga, szakszerű megfogalmazás!
A hőérzethez még annyit hozzáfűznék, hogy a hősugárzás miatt a hőszigeteletlen, tehát hideg felületekkel körülvett helyiségben sokkal alacsonyabbnak érezzük ugyanazt a hőmérsékletet, mint egy jól lehőszigetelt, melegebb felületekkel körülvett helyiségben.

Azért mégis a legszebb dolog nyáron a szoba meleg levegőjének vízgőztartalmát a benne lévő folyadék által harmatpontja alá hűtött söröskorsó falán lecsurranva megpillantani

Nekem jobb az abszorpciós hűtőgép által lehűtött hűtődobozban tartott sörösüveg tartalmát olyankor legurítani!

Így van, nekem is van az egy kis párásodás, de ez azóta van mióta kicseréltem az ablakokat. sokan mondják, hoz ez némiképpen a műanyag ablakok hátulütője, és hogy a fa ablakok valamilyen mértékben de lélegeznek kifelé. anyámék nem is voltak hajlandóak a sajátjukat műanyagra cserélni, csak fára.

A leírás jó, gondolkodom is rajta erősen, a konyhába lehet meg is csinálom.

Én sajnos látok nap mint nap olyan óvodát, amit asszem három éve adtak át (az már ugye az említett 2006 után van kicsivel), és a következőket tudom róla. Egy ismerősöm építőanyag nagykerben dolgozik, az Ő elmondása az alapja annak, amit írok most. Félkész állapotban látta kívülről, de egyből mondta a "hőszigetelés" típusát, azt is, hogy ezt külsőleg szokták alkalmazni, ott is legalább kétszer ilyen vastagon, a nyílászárók áthidalóinak hiányát is egyből felemlegette, mint ahogyan azt is, hogy azok a nyílászárók nem szabványosak és nem felelnek meg az akkori előírásoknak. A külső szigetelést én is láttam, hogy nincs, de még a burkolat is gyenge minőségű valami, ami tutira beigazolódott, mert az átadás óta már több helyen omlik, olyan helyeken, ahol gyerekek a közelébe sem férnek. Azt is átadták/átvették, ma is üzemel. Sajna így, 32 évesen is azt kell mondjam, már megtapasztaltam többször, több ízben, hogy az egy dolog, amit előírnak a szabványok, törvények, miegyebek, az meg teljesen más, hogy mit vesznek át és hagynak jóvá a "szakértő", jól megfizetett átvevő/aláíró emberek.
Ez is olyan, hogy Magyarországon mindenki kék, csak vannak világos és sötét kékek is. Mint a rend éber őrei, a városi terepjárósok, a villanybiciklisek, a sportmotorosok (hogy véletlenül se említsek egyetlen politikai csoportot, rasszt, vagy bármit ami alapján még simán lehetne szemezgetni), és végeláthatatlanul lehetne sorolni, akikre bizonyos szabályok nem vonatkoznak a mindennapi életben.

Ha csak ezen múlik a műanyag nyílászárókon is szokott lenni általában egy résnyire nyitható szellőztető állás. Nem bukóra nyitás, hanem éppen egy kicsi résen át cserélődik valamilyen mértékben a levegő. Túl sok párával nem tud megbirkózni, de nem gondolom, hogy a fa ablakok ennél jobban lélegeznének.