Egyértelműen a drónok felé mozdul mindenki. Nem csak mert hatékony és olcsó, hanem mert jó esetben megoldhatják belföldi saját fejlesztéssel, gyártással.

Kína nem az elégtétel miatt indult el a bérmunkás úton, hanem azért, mert Mao halála után győzött az az irányzat a párton belül, hogy "mindegy, milyen színű a macska, ha megfogja az egeret" - azaz ha a kommunista pártnak kapitalizmust kell építenie ahhoz, hogy ne haljanak éhen az emberek, hát kapitalistává fognak válni. Ez volt az 1978-as fordulat, ami lehetővé tette a vegyesvállalatok létrehozását. Más kérdés, hogy "evés közben jön meg az étvágy", ha már nagyhatalommá váltak, akkor ki is akarják könyökölni maguknak a nagyhatalommal járó előjogokat, illetve már megtehetik, hogy a sérelmeket emlegetik. (addig sem fognak az emberek a kommunista párt okozta sérelmeken rágódni)
A feltörekvő országok mindig másolnak, nyilván azért, mert az élen járóknál van a technológiai és tudásbeli előny.

#72 Ricardo
Volt egy érdekes autóipari cikk, miszerint mindenki úgy tudja, hogy a nyugati cégek mindent odavittek, és a kínaiak mindent lemásoltak, de ennél árnyaltabb volt a kép a valóságban: egyik fél se bízott a másikban, ezért a nyugati cégek a másod-harmadvonalbeli fejlesztéseiket gyártatták Kínában, mert féltek a tudás ellopásától, a kínaiak pont emiatt nehezteltek rájuk, mondván, lemossák a piacukat a sokkal nagyobb tőkéjükkel és technológiai előnyükkel, ezért rengeteget exportálnak Kínába, miközben a főbb alkatrészeket még mindig odahaza gyártják. (ez volt 2000 előtt, még mielőtt).

#73 forumpista
Hsi elnök ott került harapófogóba, hogy a hallgatólagos kínai egyezmény úgy szól, hogy az átlagember nem szól bele a politikába, cserébe folyamatosan javul az életszínvonala. (a Kádár-korszakkal nem véletlen az áthallás). Ez most bicsaklik ott meg, Hsi már nyíltan arról beszél, hogy az embereknek össze kell szorítani a fogukat, azaz nem tudja tartani az egyezséget.
A történelmi példáknál szokásos a saját álláspontot alátámasztó példákból csemegézése: Hitlernél nem szokás beszélni arról, hogy nem tudott volna hatalomra kerülni, ha nincs az első világháború végén a németekre mért megalázó "békekötés", és az azt követő francia szabadrablás. Érdemes mellétenni a napóleoni korszakot lezáró Bécsi kongresszussal, ahol egy, a lehető legtöbb félnek megfelelő egyezményt hoztak tető alá, ami nagyjából ötven éves békét hozott a kontinensnek, egészen a porosz-osztrák háborúkig.

#80 Tigerclaw
Neked is azt mondom, hogy nézd meg a videókat, ami hozzánk eljut a hírekből, az már sokszorosan meg van szűrve.

"Kína nem az elégtétel miatt indult el a bérmunkás úton, hanem azért, mert Mao halála után győzött az az irányzat a párton belül" - Nem győzött az irányzat, hanem Deng Xiaoping nem volt annyira keményvonalas mint Mao, képes volt lejebb tekerni az ideológiai lózungokat a valódi fejlődés érdekében, miközben látta Szingapúrban, hogyan "kell" életképes gazdaságot teremteni. (Érdemes megfigyelni, hogy Lee Kuan Yew nagy antikommunista létére mekkora hatással volt Deng Xiaoping döntéseire.) Ennek lett a hozamánya, hogy adott lett Kína számára az eszköz, mellyel elégtételt vehet, miközben saját gazdasága is fellendül.

A tagadás után gyakorlatilag ugyanazt írtad le, mint én.
Viszont ezt a nyitást Teng Hsziao-ping képviselte, és nagyon erős nyomás volt ellene a párton belül. Valamiért nem lelkesedtek a kapitalizmusért

" de komoly légvédelem ellen nem sokat ér, márpedig Ukrajnában csúcs technika van"

Nem ártana újságot is olvasni

Pancír, s400-as cumókat hoztak az oroszok. Volt is videó, ahol beszivárgó ukrán csipetcsapat s400-as rendszert grillezett a Krímben.

A Patriotok jók lennének de kevés van és az USA nem szállítja hozzá az alkatrészt/lőszert... ugyanígy nem szállítanak ahhoz a 100+ nyugati tankhoz se amit nagy nehezen felköhögtek(és a légvédelem hiánya miatt nem lehet őket megvédeni).

Mármint USA nyilván marad a légifölénynél (szövetségesekkel illetve óceánnal körülvéve ez természetes), de mondjuk Indiában vagy Brazíliában, ahol az ár/teljesítmény mutató a legfontosabb a fegyverbeszerzéseknél, ott ez már nem olyan biztos.

A jövő egy dolog, de nézd meg a drón fejlesztéseket, én ott is azt látom, hogy az USA-nak vannak valóban repülő, komolyabb képességű drónjai (most éppen CCA, Collaborative Combat Aircraft néven fut a program). Ezekből rendel az USAF ezres nagyságrendet.

Mindezt úgy, hogy jelenleg is messze az USAF bír a legtöbb lopakodó harci géppel...

de mondjuk Indiában vagy Brazíliában, ahol az ár/teljesítmény mutató a legfontosabb a fegyverbeszerzéseknél, ott ez már nem olyan biztos.

Indiában az ár/teljesítmény mutatókról messzemenő dolgokat lehet elmondani, figyelembe véve, hogy ők fizették ki a MiG-29K(UB) program fejlesztését az oroszoknak, az átépített INS Vikramaditya esetét, ami után nekiálltak saját építésű hordozónak majd saját hordozófedélzeti vadászgép fejleszténsek.

Az közös orosz-indiai FGFA projektnél (effektíve kétüléses Szu-57 alapú gép) is így indultak, aztán mikor szembesültek a valósággal (mármint a Szu-57 lopakodóképességének hiányával), India gyorsan visszatáncolt, és inkább akkor házon belül az HAL AMCA projekt felé fordultak...

Szóval India például pont rossz példa.

A drónok terén a kard és pajzs versenye a töréspont. Ukrajna egén az első időkben pont az volt a kulcs, hogy igazából senki (sem az ukránok, sem az oroszok) nem voltak felkészülve a drónok valódi használatára. Voltak ötletszerű megoldások, ezel hol működtek, hol nem.
Nem véletlen, hogy most az olcsó, hatékony SHORAD (rövid hatótávolságú légvédelem) fejlesztése olyan fontos lett a nyugati országoknál...

Ha jobb SHORAD képességű egységek lesznek a harctéren, akkor drónok hatékonysága is csökken, tehát ez egy dinamikusan változó téma...

Nem csak újságot olvasok, ennél kicsit alaposabban követem az eseményeket (lásd linkelt videók, technikai lektor vagyok a csatornánál).

Ukrajnában ott van a Patriot, ott van a SAMP/T, ott van az IRIS-T SLM, ott van a NASAMS.
Ezek a csúcs nyugati szárazföldi légvédelmi rendszerek.
Orosz oldalon az Sz-400 van, ami akkor van többé-kevésbé ezekkel egy szinten, ha a legmodernebb rakétáikkal számolunk (40N6 és 9M96). Csak éppen ezekből nagyon kevés van (és a háború előtt is csak mutatóban akadt belőlük). De a régebbi 48N6 rakétákkal is nagyon hatékony tud lenni a nem lopakodó célok ellen.

Itt jön a felderítés és a lopakodó képesség problémája, mert nem lopakodó célok ellen brutális távolságból is értek el sikereket, lásd A-50 lelövése...

Pár század (USA, vagyis "teljes" lopakodó képességű) F-35A szintű vadászbombázó olyan változást hozhatna, mint egy tisztítótűz, csak értelemszerűen ilyen fegyverrendszert az USA sose fog Ukrajnának adni.

Az F-16 meg csodát nem fog csinálni...

@T72killer: Pancír, s400-as cumókat hoztak az oroszok. Volt is videó, ahol beszivárgó ukrán csipetcsapat s400-as rendszert grillezett a Krímben.

Orosz oldalon az Sz-400 osztályok pont azért veszélyesek, mert a nem lopakodó gépeket, mint egy MiG-29, Szu-27 vagy Szu-24 már 120-150km-ről képesek leküzdeni a 92N6 tűzvezető lokátor esetén - ha rálátnak a célpontra. Ezért az ukrán légierő gyakorlatilag fűnyíró üzemmódban működik a frontvonal közelében.

Ezért is kulcs fontosságúak számukra az olyan nagy hatótávolságú fegyverek, mint a SCALP / Storm Shadow, amit a Szu-24-esek szárnya alá akaszthatnak és nagy távolságból indíthatnak. A Storm Shadow másik félelemetes tulajdonsága ismét az, hogy kicsi a radar keresztmetszete, így egy 92N6 lokátorral is valahol 20-30km-ről lehet csak felderíteni. Ezért járőrözött A-50 légi lokátor az Azov-tenger felett, mert az ukrán légierő már a Krím keleti oldalán is tudott csapást mérni ilyen fegyverekkelI (a Rapucsa-osztályú Novocserkasszk partraszálló hajó esete, amelyet a Krím-félsziget keleti végén lévő Feodoszija kikötőjében ért támadás), márpedig ezek felderítéséhez kellettek az ilyen eszközök.

Orosz oldalról a fő probléma (legalábbis az alátámasztható információk alapján) kevés a csapatlégvédelem és kevés az Sz-400 szintű légvédelmek rövid távú védelmét ellátni képes Pancír (érdekes, hogy korábban Tor is volt például Szíriában mellettük, Ukrajna környékén már maximum Pancír látható). A rövid távú önvédelmet a 9M96 rakéták biztosíthatnák, de ezekből nagyon kevés lehet. A 48N6 meg egyszerűen túl nagy és túl sok a reakció ideje, amíg egy Storm Shadow felderítése után még rá is tudják vezetni...

@himpike: Patriotok jók lennének de kevés van és az USA nem szállítja hozzá az alkatrészt/lőszert... ugyanígy nem szállítanak ahhoz a 100+ nyugati tankhoz se amit nagy nehezen felköhögtek(és a légvédelem hiánya miatt nem lehet őket megvédeni).

A Patriot (amiket kaptak) kb. egy generációval van elmaradva az információk alapján a csúcstól, de így is például bírnak olyan rakétákkal, amelyek hatótávolsága 200 km környékén lehet (GEM-T). Viszont az Ukrán légvédelem jelenleg a világ legszámosabb légvédelmi rendszerét üzemelteti, és itt ott van a francia-angol SAMP/T (az eredetileg tengerészeti ASTER-15/-30 rakétákkal), ott van a német IRIS-T SLS/SLM (ami a maga kategóriájában eléggé csúcs, csak hát emiatt drága is) vagy a NASAMS is. Ezekkel az általad említett dolog a probléma, hogy relatíve kevés van belőlük, és az utánpótlás is téma, de tegyük itt rögtön hozzá, hogy a felsorolt fegyverrendszerek közül többet is európai államok adtak át, és azok tudnak hozzájuk rakétákat is szállítani. Viszont ezek az élvonalat képviselik légvédelem terén...

Ezek mellett ott vannak az olyan szovjet-származékok, mint az Sz-300P/PT vagy a Buk. Nemrég Görögország egyezett bele, hogy átadja a szovjet/orosz származék légvédelmi rendszereit (mint az Sz-300PMU, amit eredetileg a görög cipriótáknak vásároltak) ukrajnának.

Régebbi rendszereket is kaptak, mint az Aspide 2000 vagy a Hawk, így valószínűleg az ukrán légvédelemnek van a legátfogóbb képe a különféle légvédelmi rendszerekről és azok gyakorlati üzemeltetési tapasztalatáról a világon...

Visszatérve az eredeti kérdésre, az orosz légierőtől 2022-ben még olyan videókat láttunk, ahol a Szu-34-es vadászbombázók irányítattlan rakétákkal közvetlen szárazföldi tűztámogatást nyújtottak a földi csapatoknak (ami elképesztően veszélyes és valahol vicces használata az élvonalbeli orosz vadászbombázónak), 2024-ben már mélyen a frontvonal mögül indítanak műholdas navigációs (GLONASS) rávezetésű sikló bombákat. És így is jönnek és jöttek a hírek arról, hogy mélyen az orosz ellenőrzésű területek felet is sikerült lelőni őket...

"Nem csak újságot olvasok, ennél kicsit alaposabban követem az eseményeket (lásd linkelt videók, technikai lektor vagyok a csatornánál)."

Akkor csak egy arányszámot kérek a világszínvonalú Schrödinger*-légvédelem bemutatására:

A konfliktus kezdete óta elvesztett áramtermelési képesség, GWh, Izrael / Ukrajna

* Amikor senki nem látja az eredményt, mindent IS lelőnek, gond csak akkor van, ha látható az eredmény (pl. Romániából, vagy az űrből)

Látom a propagandaolvasás kissé félre billentette az értelmezési képességedet.

1.: Leírom, hogy fűnyíró módban vonul mind az orosz, mind az ukrán légierő, mivel csúcs kategóriás légvédelem van, és egyik félnél sincs lopakodó repülőgép, erre annyit tudsz válaszolni, hogy olvasgassak újságot. Mikor válaszolok, előjössz, hogy jajj, de hát közben mégis találatokat érnek el... az orosz robotrepülőgépek, drónok, siklóbombák....
Tehát már itt van egy erős képzavar...
2.: A csúcs kategóriás légvédelem nem azt jelenti, hogy mindent lelőlek az égről, ahogy az Sz-400 esetén sem azt jelenti, hogy minden Sz-400 osztály köré 380km-es kört rajzolnak a térképen egyesek, hogy na, az no-go zone (konkrét példa egy másik laikustól...).
3.: Ami tény, hogy az orosz vadászgépek nem igazán repkednek a frontonalon túlra (ahogy ukrán vadászgépek sem orosz terület felet) már 2024-ben. 2024 előtt is a frontvonal közelében közvetlenül a föld felett, kis magasságban tudtak csak érdemben tevénykedni.
4.: Nincs lelőhetettlen repülőgép, nincs elsűllyeszthetetlen hajó, nincs kilőhetetlen harckocsi. Ja, és a lopakodó repülőgép sem láthatatlan. Ha a haditechnikai tudásod kimerül abban, hogy azt hiszed, hogy egy csúcstechnikás légvédelem mindent lelő, vagy hogy egy modern légvédelmi üteget nem lehet kilőni, azzal pont azt mutatod meg, mennyire laikus vagy a témában...
5.: Ha a kilőtt eszközök videóival példálózol, akkor tedd szépen hozzá, hogy ezek közül mennyi megerősített. A kulcsszó a csali, ezeket amúgy mindkét oldal használja. Aztán a propaganda (mindkét oldalon) jön a videókkal, hogy lám, nézzétek, kilőttünk, SAMP/T-t, NASAMS-ot, IRIS-T, stb. Aztán az egy szem SAMP/T, meg IRIS-T, stb. mégis dolgozik tovább később.

Csak kettő a nyilvánosságra kerültek közül:

-NASAMS indítóállvány-csali:

-IRIS-T SLM csali, ami az orosz képen látható megsemmisítése előtt és mellette a valódi indítóállvány:

[ Szerkesztve ]

A dummykat mindkét oldal erősen használja kicsiben-nagyban, az oroszok néha bele feledkeznek a részletekbe szerintem valami kirakat-rendezőket vettek fel..
[link]
A siklóbomba lényege pont az hogy ne kerüljenek vele a légvédelem effektív lőtávolságába és emellett nagy töltetet tartalmaz ami mondhatjuk hogy mindenképpen okoz valami veszteséget. Minél nagyobb a töltet annál többet.

Különböző okok miatt USA-nál a leginkább domináns a légierő szerepe - a kérdés nem az, hogy az USA-nak vannak-e komoly drónjai (cirkáló rakétái is neki voltak először, ha jól emlékszem), hanem az, hogy az USA-ban lesz-e súlypont-eltolódás az ember vezette repülőgépekről az ember nélküli repülő fegyverekre.

Az első Ukrajna elleni támadást követő fiaskónál lehetett látni, hogy az orosz fegyverek ára visszaesett a nemzetközi piacon - kérdés, hogy most, miután a kölcsönösen kiismerték egymás gyengéit, és az újabb fejlesztéseket már harctéri tapasztalatok alapján építik, lesz-e elmozdulás a másik irányba.
Az indiai hadseregben elég sok orosz fegyver van - ahogy amerikai vagy izraeli is.
Egyébként amit az előzmény hozzászólásomban mondani akartam Indiával vagy Brazíliával kapcsolatban, az nem az orosz vagy amerikai beszerzésről szólt, hanem arról, hogy vajon a mostani háború után lesz-e elmozdulás a NATO-n és a Kínán kívüli világban a jelenleg meglévő légierőtől a drónok/rakéták/tüzérség irányába.

SHORAD: a második világháborúban alapvető volt a flak cannonok (nem tudom, magyarul ez hogy van, repeszlőszeres légvédelmi ágyú?) használata, az egyszerűbb (kisebb és lassabb) drónok ellen ennek egy mai, mini változata elég hatékony lenne - csak eddig ezeket nem igazán fejlesztették, mert nem volt rá szükség. Persze, a szokásos kard és pajzs verseny.
(bár itt érdekes Castel felvetése, miszerint sokszor drágább a cirkálórakéták elfogására küldött légvédelmi rakéta, amíg ez nem változik, addig lehet, hogy hatékonyabb a támadásra összpontosítani, mint a védelemre)

hanem az, hogy az USA-ban lesz-e súlypont-eltolódás az ember vezette repülőgépekről az ember nélküli repülő fegyverekre.

Várhatóan lesz, de jelenleg mindenáron szeretnék a pilóták által "vezérelt" un. wingman szinten tartani őket. Hiába, az USAF pilóta orientált na...

Az első Ukrajna elleni támadást követő fiaskónál lehetett látni, hogy az orosz fegyverek ára visszaesett a nemzetközi piacon

Ennek részben az az oka, hogy 2023-tól kezdve a már megrendelt / kifizetett fegyverrendszerek leszállítása is akadozni kezdett, lásd Indiai Sz-400 rendszerek körül kialakult történet (aminek a vége az lett, hogy állítólag idén év végéig le lesznek szállítva...).

kérdés, hogy most, miután a kölcsönösen kiismerték egymás gyengéit, és az újabb fejlesztéseket már harctéri tapasztalatok alapján építik, lesz-e elmozdulás a másik irányba.

Az egyértelmű, hogy az Ukrán-Orosz háború alapjaiban mozgatja meg a hadiipari fejlesztéseket, de kérdés, hogy kinek lesz arra erőforrása, hogy ezeket meg is valósítsa.
A politikusok jobbára annyit fogtak fel ebből, hogy több fegyver meg több lőszerre legyen szükség. Hogy aztán az adott esetben az adott fegyverrendszer valóban megfelelő-e a mai kihívásoknak, az egy teljesen másik kérdés.

az nem az orosz vagy amerikai beszerzésről szólt, hanem arról, hogy vajon a mostani háború után lesz-e elmozdulás a NATO-n és a Kínán kívüli világban a jelenleg meglévő légierőtől a drónok/rakéták/tüzérség irányába.

A légierőre szükség van, mert például az un. air policy (pl. eltévedt, légtérsértő repülőgépek elfogása) elvárás. Hogy a nyílt, modern háborús helyzetben a *nem lopakodó* repülőgépek kevésbé hasznosnak, attól még vannak feladatok, amikre továbbra is csak azok alkalmasak. Lásd a fenti példát, légvédelemmel mit tudsz csinálni egy eltévedt Cessna esetén? Lelövöd?

Itt a szokásos probléma áll fent, vagyis a haditechnika is folyamatosan fejlődik, ha adott költségvetésből dolgozol, akkor döntened kell, mire költesz és mennyit.
Ahogy utalsz is rá, most sokan azt várják, hogy majd a drónok, rakéta- és csöves tüzérség előre tör. Ez privát véleményem szerint kissé túl van dimenzionálva.
Drónok: itt a fő probléma, hogy a "kard" ott van, de a "pajzs"-ra nem költött senkit. Vagy egy évtizede zajlik a különféle koncepcionális megoldások bemutatása, csak éppen senki sem rendelte meg őket (kis túlzással). A másik amit már említettem, a hidegháború után leépült a SHORAD (közellégvédelem) technika.
A 2000-es évek legelején a top US ARMY gépesített dandárokban a Bradley szakaszok úgy néztek ki, hogy minden négy M2 Bradley lövészpáncélosból egy légvédelmi változat (M6 Linebacker) volt. Azonban a burnuszos Abdulok kergetésénél erre nem volt szükség, így leépítették ezt a képességet, ahol volt is, ott is visszalakították őket (és a Stinger légvédelmi rakéták helyett TOW páncéltörő rakétákat kapták vissza).
Ez Oroszországban is így volt, a hidegháború végén egy top Gárda gépesített lövész ezredben minden századhoz tudtak 2-4 Tunguzka önjáró légvédelmi komplexumot odarendelni. Ott is az lett a vége, hogy ezzel a képességgel nem foglalkoztak, számszerűleg esetleg ott volt valamennyi ZSzU–23–4, de ritkán volt a szükséges hadrafogható járműállomány meg.
Most meg ott tartunk, hogy ha semmi légvédelme nincs egy szakasznak / századnak, akkor kvázi szabad préda...
Ha a szárazföldi egységeknél újra visszajön a kvázi "kötelező" SHORAD / SPAAG egységek betagolódása (feltöltése), akkor a drónok hatékonysága romlani fog egy pár nagyságrendet... Csak persze ehhez hatékony egységekre lesz szükség (és nem a ZSzU-23-4 szintűekre...)

Tüzérség: Ukrajnában sem az a probléma, hogy nincs harceszköz, lőszer nincs.
Vagyis ha elhúzódó háborúra számítasz, akkor legyen megfelelő raktárkészleted - ez ismét egy olyan tényező, ami nem haditechnika, hanem logisztika alapvetően, ami nem népszerű a politusoknál (lőszert nem lehet parádéra vinni, és felvonultatni a politikusok orra előtt, hogy tessék, itt van 80 teherautónyi tüzérségi lőszer , bezzeg harckocsit, repülőgépet, stb. lehet) .

bár itt érdekes Castel felvetése, miszerint sokszor drágább a cirkálórakéták elfogására küldött légvédelmi rakéta, amíg ez nem változik, addig lehet, hogy hatékonyabb a támadásra összpontosítani, mint a védelemre

Minden háborút gazdasági oldalon is vívnak, nem csak a harctéren. Ha neked belefér a drága rakéta a védelmi célra, és többet tudsz belőle felhalmozni, mint a támadó fél a robotrepülőgépekből, akkor még mindig a védekező fél jöhet ki belőle...

[ Szerkesztve ]

(bár itt érdekes Castel felvetése, miszerint sokszor drágább a cirkálórakéták elfogására küldött légvédelmi rakéta, amíg ez nem változik, addig lehet, hogy hatékonyabb a támadásra összpontosítani, mint a védelemre)

Az elfogó légvédelmi rakéta árát nem a cirkálórakétához kell mérni, hanem ahhoz amit véd. Egy fontos, értékes területnél teljesen mindegy mennyivel drágább a védekező rakéta mint a támadó, ha megéri megvédeni az adott objektumot.

[ Szerkesztve ]

Ez a másik nagyon fontos tényező...

Újabb aspektus, pontosabban egy új cikk egy szinte a kínai nyitás óta tudott, létező problémáról:
https://index.hu/kulfold/2024/04/05/kina-gazdasagpolitika-gdp-novekedes/
Miért kellett egy Kínai belső gazdasági válság, hogy leessen valakinek az hogy Kína tönkreteszi a gazdaságát, vállalkozásait, minden országnak ahova exportál? Ez 15 éves tény legalább. Illetve miért nem lép rengeteg ország még jelenleg sem ez ellen?

Költői kérdés: önös érdekek?

Szerintem a drónok használatát nagyban visszavetik majd a HEL fegyverek(Rafael, Athena, vagy a németeké pl), a tüzérséget/rakéta tüzérséget viszont nem fogja leváltani semmi csak a lőtávolság lesz egyre nagyobb. Emellett a zavarók (EW) is gyorsan fognak terjedni, nem jósolok nagy jövőt az ember irányította drónoknak.
Elfoglalni valamit egyelőre csak bakákkal lehet, életképes robotok nincsenek szóval ott se lesz változás a közeljövőben.

A HEL (nagy energiájú lézerek, akinek a HEL nem mond semmit. ) terén továbbra is az a bajom, hogy kb. 50 éve a lézerfegyvereket várjuk.

[Ezt a cikket 10 éve írtam a Logoutra]

Mi változott? Hogy a kémiai gerjesztésű lézereket hátra hagyva különféle elektromos gerjesztésű lézerekkel eljutottak 200-300kW optikai teljesítmény szintjére, de továbbra is 100kW alatt maradnak a könnyen hordozható megoldások.
Hadrendbe pedig hogy is állnak? Hát elég macerásan, az US Navy egy szem "60kW+" HELIOS lézert szerelt egy szem rombolóra (a legöregebb Burke-osztályú egységre, a DDG-51 USS Aerligh Burke-re), meg pénzel egy fél marék másik programot, a legnagyobb egy 300kW szintű projekt.
Az US Army is tesztelget járműre szerelt, nagyjából 15-20kW szintű lézert, tök jó arra, hogy civil quadkoptereket lövöldözzön hozzávetőleg 1km-en belül. Csak éppen a lézert kiszolgáló rendszer elfoglalja a jármű belső terének nagy részét, tehát ez nem kiegészítő rendszer, ez egy dedikált.... quadcopter-vadász. Ami kb. semmi másra nem jó.

Ehhez képest a jelenleg is létező 30-35mm-es programozott lőszert tüzelő légvédelmi gépágyúk polcról levehetők, a hozzájuk való rendszerek szintén, "csak" össze kell legóznia őket ([a Rheinmetall például marketing okokból új rendszernek aposztrofálja a sajátját] , de ez egy "sima" SkyGuard rendszer, amit itt éppen egy teherautóra szereltek (de bármire lehet amúgy)). Ez egy SPAAG (önjáró légvédelmi gépágyú), nincs itt semmi látnivaló, csak megfelelő szenzorok és megfelelő (programozott) lőszer szükséges hozzá, és máris van valamiféle védelem a drónok ellen, plusz ez már használható másra is. Mégse nagyon rendelgetik a rendszert az országok, mert hát nem olcsó...

A fix rendszerek terén se látom az áttörést, jelenleg az izraeli Iron Beam rendszert figyeli mindenki, mert talán az van a legközelebb az elvárásokhoz (és nem szántották még be a fejlesztési projektet). De ott is annyi hír volt idén év elején, hogy integrálták az egy szem prototípust egy Iron Dome rendszerhez, és 2025-re várhatóan bevethető lesz. A kisebb Light Blade meg leszerepelt, mivel annyira kicsi volt a hatótávolsága, hogy effektíve "kergetni" kellett vele a célpontokat.

Az EW is olyan dolog, amiről kevés a nyílt információ. Olykor hallunk róla, hogy milyen hatékonyak voltak bizonyos rendszerek ellen, de ugyanakkor legalább ennyi olyat is hallani, ahol a fix telepítésű EW rendszereket könnyedén bemérik (mert hát nem egy ördöngősség kiháromszögelni őket) és már megy is rájuk a tüzérségi csapás.

A mobil EW rendszerek viszont már terjednek rendesen, mert hát viszonylag könnyen belőhető a céltartománya a civil quadcoptereknek (mivel széles körben ismertek a használt frekvenciák). A probléma velük ugyanaz, mint a fix rendszerekkel: ha a túloldal számít rá, akkor könnyedén lokalizálhatja az ilyen EW rendszereket használó járműveket. Ezzel együtt már így is azt látni egyes jelentésekből, hogy ezek jelentősen rontottak a sima civil quadcopterek hatékonyságán. A probléma a nem civil rendszerekkel van, amelyek szintén egyre népesebbek...

A kard és pajzs küzdelme megy tovább.

[ Szerkesztve ]

Itt jön elő a védendő célpont árának pontosabban értékének kérdése.
Hiába olcsóbb a drón, az okozott kár mértéke miatt megéri (megérheti) a védekezés felé fordulni.

Klasszikus példa a lövedék, a katona életének és a ballisztikai mellény árának kérdése.
A lövedék ára még akkor is elhanyagolható, ha százával, ezrével lövik el.
Ha a katona élete "olcsó" (mind gazdasági, mind politikai szempontból), akkor nem éri meg védeni, pótolható.
Viszont ha a katona élete drága (akár azért, mert gazdasági szempontból is mérvadó, vagy politikai okból nem "feláldozható" olyan könnyen), akkor már megéri a (drága) ballisztikai mellénnyel ellátni, mert jobban jársz a védelmi eséllyel (hiszen 100%-os védelem nem létezik), mint a semmilyen védelemmel.

A másik oldalról itt jön elő a célszerűség kérdése.
Egy SPAAG / SHORAD nem csak a drónok ellen használható. A modern rendszerek akár a beérkező bombákat, rakétákat is el tudják kapni (bizonyos eséllyel).

[ Szerkesztve ]

Igen, az egyik dolog az, hogy az orosz fegyverek hatásossága elmaradt az elvárttól, a másik pedig az, hogy az oroszoknak egy idő után ugye "saját piacra" kellett termelniük.

Oké, de Finnország például 64 darab F-35-öt rendelt - annyira egészen biztosan nem lesz szükség a betévedt Cessnák földre parancsolásához.

Na ja, ez olyan, hogy mindig az ellenfélhez képest állítják össze a hadsereget, a világháborúk után ezért szűnt meg a csatahajó méretosztály - mert nem volt ellenfél, akinek lett volna, nem pedig azért, mert a torpedók feleslegessé tették.
Arra vagyok kíváncsi, hogy a beharangozások szerint az áttörés határán mozgó EMP lőszerek mennyire fogják felforgatni a jelenlegi helyzetet - mára a kézifegyvereken kívül lényegében mindenben aktív elektronika van, ha azt ki tudják sütni, akkor az egész használhatatlanná válik. Aztán persze nyilván erre is jön majd idővel a válasz...

A lőszernél az ijesztő az, hogy a NATO két év alatt sem tudta érdemben felfuttatni a tüzérségi lőszerek gyártását, pedig az tényleg nem egy atomfizika.
Jó, persze, az EU országok itt kiesnek, mert eddig is az USA mögé bújtak, de hogy az USA sem tud leszállítani szükség esetén plusz egymillió 155mm-est, az elég meglepő.

Illetve ott van az a szempont, hogy ha drágább a védekezés, akkor lehet, hogy célszerűbb a támadásra koncentrálni, és előre lefedni az ellenség potenciális termelési illetve támadási pozícióit rakétákkal, megelőzve ezzel a védekezés szükségességét - és még így is olcsóbb, mint a védekezésre koncentrálni. (illetve ezzel együtt, a gyárakat kivonni a hatósugárból, a támadó alakulatokat pedig álcázni és nem koncentrálni. Amennyiben mindkét fél ezt csinálja, lesz egy több száz kilométeres senkiföldje a frontok mögött)
Ahogy mondod, ez kőkemény gazdasági kérdés.

#101 Tigerclaw
Ez mindig is így volt, a gazdaságilag erősebb fél igyekezett rákényszeríteni a saját törvényeit ("szabad kereskedelem") a saját termékeivel együtt a gyengébb felekre.
Lásd a brit "Navigation Act"-et, amelyik a brit piacot védte az akkor domináns holland kereskedelemtől - és aminek háború is lett a vége.

#104 Cifu
Lézereknél szerintem az a kérdés, hogy mi a további miniatürizálás gátja, illetve várható-e a közeljövőben olyan technológiai áttörés (akár a civil szférában), amit átvéve használható eszközöket lehet gyártani.
Amennyiben a második kérdésre igen a válasz, úgy érdemes melegen tartani a fejlesztő stábokat.

Oké, de Finnország például 64 darab F-35-öt rendelt - annyira egészen biztosan nem lesz szükség a betévedt Cessnák földre parancsolásához.

Az eredeti mondatod arról szólt, hogy kevésbé tehetős országok a jelenlegi légierőtől a légvédelem / drónok / tüzérség felé fordulna. Na most Finnország pont nem jó példa erre, mivel 64db F-35A eleje jelzi, hogy aligha a "kevésbé tehetős" országok közé tartozik, plusz még vásárol melléjük ugyebár izraeli David's Sling légvédelmi rendszert is, és a drón képességeiket is fejlesztik.

Szóval ők nem "vagy" utat járnak, hanem "és" utat...

A lőszernél az ijesztő az, hogy a NATO két év alatt sem tudta érdemben felfuttatni a tüzérségi lőszerek gyártását, pedig az tényleg nem egy atomfizika.

Azt kell megnézni, hogy miért alakultak úgy a dolgok, ahogy. A lőszergyártás felfuttatásánál a politikusok rádöbbentek, hogy jé, ez nem úgy működik, hogy akkor megnyomnak egy gombot, és beindul még két gyártósor.
A gyártók meg úgy voltak vele, hogy akkor fognak jelentős kapacitásbővítésre áldozni, ha lesz hosszú távú megrendelés. Szóval majdnem egy év elment arra, hogy az államok és a gyártó cégek megállapodtak a hosszú távú megrendelések keretszerződéseiről.

Ne feledjük, hogy itt nincs háborús gazdasági berendezkedés, más szóval piaci alapon kell ezt megoldani, az USA-ban is. Szvsz nincs ebben komolyabban semmi meglepő, egyszerűen az adminisztratív tényezőkön kellett felül kerekedniük, és ahhogy Ricardo is írja, bár fontos, de az adott országokban, így az USA-ban sem életbevágó tényezőkről beszélünk...

[ Szerkesztve ]

KÍNA 18 ÚJ CHIPGYÁRTÓ ÜZEMET INDÍT BE IDÉN – SOHA NEM LÁTOTT SZINTRE UGRIK A GLOBÁLIS CHIPTERMELŐ-KAPACITÁS

Arra utaltam, hogy a polgári légtérfelügyelethez sokkal kisebb légiflotta is elegendő, mint amennyi egy esetleges katonai támadás ellen kell.

Megint csak Castelt tudnám idézni, ebből is az látszik, hogy az ukrán háború mennyire másodlagos Amerika számára - a hatnapos háborúnál azonnal és rengeteget átadtak a legkorszerűbb fegyvereikből (amelyekben, ha jól tudom, még a szokásos lebutítások sem voltak benne). Gondolom, Tajvan megtámadása esetében is ugyanez lenne a helyzet, és ott a lőszergyártásra is lenne egyből kapacitás.
(persze ez elméleti kérdés, és bízom benne, hogy az is marad)

#111 himpike
Olyanról már hallottam, hogy a lőszernek van szavatossági ideje, tehát a határidő körül vagy előírás szerint meg kell semmisíteni, vagy el kell lövöldözni. Arról viszont még nem hallottam, hogy a kész lőport pihentetni kell, bár ez persze nem jelent sokat.

[ Szerkesztve ]

Hát, a világháborúk kapcsán nem említették sehol, hogy több hónapos átfutása volt a gyártásnak, és ez döntött el egy ütközetet, de lehet, hogy a mai már ilyen környezetbarát lőpor

Altalaban 3-8 napig kell szaritani, utana tesztelni es ennyi. Persze, lehet indiaban a monszun idejen ez kicsit tobb ideig tart.

[ Szerkesztve ]