Akkor még mindig a Flyaway cost-ról beszélünk.
Másképpen fogalmazva:
Ha rendelt volna egy 21-edik B-2A Spiritet az USAF, akkor is a 44 milliárd plusz a B-2A Flyaway cost-ját 21-el kell elosztani. Mert az államnak ennyibe került.
Ahogy mondtamvolt, egy lezárt, egy megrendelős katonai beszerzésnél a teljes összeget veszik alapul, elosztják, hogy hány fegyvert (gépet) kaptak érte, és tessék, gépenként ennyibe került a program.
Megjegyzem még egy fokkal tovább lehet menni, ha az üzemeltetési költségeket és menet közbeni fejlesztések költségét is beleveszik a programba.
A Flyaway cost arra jó, ha mondjuk X ország akarna venni a fegyverből, és neki darabonként ennyibe és ennyibe kerülne. A fejlesztési költségekből ő ugyanis akkor nem veszi ki a részét. De még ekkor is számtalan egyébb tényező van, hiszen a pilóták és a földi személyzet kiképzése, az esetleges szimulátorok ára, stb. mind a beszerzési árhoz szokott csapódni, a Flyaway cost-on felül.
