Nem ütöm. A vályog teljesen jó építőanyag, ha betartják a technológiát. Csak aztán ha nem, akkor jöhet az egymásra mutogatás.
A szűkös és karcsú vonalak a P38+15 centi sztirollal sem fognak összejönni. Menőéknél ezért divat a betonfal, majd erre kőgyapot. Meg a gyorsház, amerikai stílusban (OSB+kőgyapot), nulla hőtartó tömeggel.
Tömör 20cm mészhomok tégla+ 20-25cm grafitos EPS az igazi. A tégla szerepe a statika, nem pedig a hőszigetelés, ahogy próbálják eladni. Majd hőszigetelni a hőszigetelés fog. Ami erre is jó, meg arra is jó kicsit, az igazából semmire sem jó.
[ Szerkesztve ]
Manapság úgy van, hogy cirka 10 évente felújítás van egy modern házon.
Ha azt mondod nekem, hogy bármi modern technika ami eddig elhangzott a topikban állni fog 300 év múlva is, akkor elfogadom az érvelésed a megtérülésről.
de egyenletes hőmérséklet önmagában nem fog penészhez vezetni
+1. Amióta gáz van és 24 órában tartja a hőmérsékletet, azóta nincs penész nálunk. A nappali/éjjeli mód között van kb 1 fok különbség beállítva. Előtte fa tüzelésnél a mindennapos hideg-meleg átmenetekkel durván fel volt nagyítva a probléma.
Szerintem a legjobb a fal fűtés lenne és nyilván egy egyenletes hőmérséklet, szigorúan a cikk kontextusában. Jah meg a szellőztető rendszer. Az manapság kell. Ki kell tudni cserélni az elhasznált párás levegőt vmi módon. Tanulmányaimból eleve úgy rémlik, hogy egy felnőtt ember óránként elhasznál 100 köbméter levegőt irodai környezetben (tehát még csak nem is sport, vagy hasonló intenzív tevékenységgel). Ezt főleg egy kis házban ha már agyonszigetelünk mindent is, akkor mesterségesen kell biztosítani.
[ Szerkesztve ]
Ha az utókor megbecsüli, akkor állni fog. A régi épületek többsége sem efféle statikai vagy technikai problémák miatt bontódik, hanem egyszerűen már nem trendik, kimentek a divatból. Ez viszont hosszú távon nem lesz fenntartható, az építészet nem tud fast-fashionként működni ahol 10 évente felújítasz, mert egyrészt hiányzik a méretgazdaságosság, másrészt ahogy te is rámutattál olyan energiaigénye van, aminek mai színvonalon való biztosítása hosszú távon nem megoldott. A különbség annyi, hogy (ha jól értem) a te véleményed szerint ebből az következik, hogy vissza kell térni a régi paraszti építészethez, szerintem meg az, hogy - még ha hosszú távon is térül meg, de - már ma kell jó minőséget megkövetelni, amivel a jövőben nem lesz szükség az épületállomány olyan ütemű cseréjére amit a korábbi tapasztalataik alapján elvárnak egyesek.
A 0 közeli energiafelhasználású ház fogalma nekem nem azt jelenti, hogy minden elérhető modern kütyüt szórjunk bele az alaptól kezdve és bonyolítsuk túl a fogyasztás csökkentése érdekében, hanem azt, hogy olyat kell építeni ami már évszázadok óta bizonyított, csak szigorúbb hőtani kivitelezéssel.
Azt nem fogom állítani, hogy minden egyes, a topikban elhangzott technológia kibír ennyit (a műanyagok és ragasztók pl. valószínűleg nem), de remélem érthető, hogy nem akarok mások által felszínre hozott anyagokért személyes felelősséget vállalni 
.
Amerre halad a világ nem elképzelhetelen, hogy visszamegyünk egy-két száz évet majd életszínvonalban. Én inkább ezt vízionálom, semmint építészeti előnyei miatt helyezném előtérbe újra a vályogot. 
Az a probléma az építőiparral is, hogy ott nézi hülyének a fogyasztót, ahol csak tudja.
Manapság már egy szaros festéket is fel kell hordani pár évente, mert fabatkát sem ér a bőrük a gyártóknak. Van a házunkon egy 20 éves vmilyen zselés szuper festék, amivel az ereszcsatornák lettek lekenve anno és a mai napig kifogástalan. Aztán van a mai "termék", ami meg két év után felrepedezik és lepereg.
Régen a kátrányozás nekünk a lapos garázstetőn kitartott 15 évet DIY módon lerakva. Egy friss építményünkön meg épp pár hete indult a beázás, mert a mostani drága kátrány kevesebb, mint két év után teljesen felrepedezett.
Ezek csak azok a példák, amik épp nagyon aktuális problémák a családban. De ha kicsit ráfeküdnék szerintem listát tudnék írni arról, hogy milyen felesleges költségeink voltak eddig minőségi problémákból adódóan a 15 év alatt egy családi ház körül.
Szóval ha a mostani kiskereskedelmi anyagokból akarnánk 300 évre építkezni, hát kiröhögném ezt a tervezőt. Meg a kivitelezőt is börtönbe zárnám, mikor újépítésű lakótelepen nem telik el két év és már jönnek elő a problémák.
Nyugatabbra talán meg lehetne oldani, de a Balkánon? Esélytelen.
Németben dolgozó vizes/gázos ismerős ki volt akadva, hogy a magyar Ginger (jól írom? én nem ismerem ezt az áruházat) és a német Ginger köszönőviszonyban sincs egymással a termékpalettát illetően. Aztán olyat is mondott, hogy kint a fürdőszobát mikor kikenik szilóval, az úgy több évtizedre szóló munka. Itthon veszel sziloplasztot és pár évente lehet újracsinálni, mert összezsugorodik és meg lehet cseszni...
[ Szerkesztve ]
Nagyon nem érdemes a régen jobb volt irányba elmenni.
Életem első 20 évét egy olyan házban éltem le, ami kívülről tégla épületnek nézett ki, de valójában vert falú ház volt. A főfalaknál 80 centimétert is meghaladta a falvastagság.
Erre már lehet azt gondolni, hogy jó hőszigetelés. De nem az. A falak alászigetelése után valamennyit javult a helyzet. Kevesebb nedvesség szívódott fel a falba. A nyílászárok részleges cseréje is segített valamennyit. A padlózat cseréjekor derült ki. A puszta földre gerendákat raktak és arra tették rá a hajópadlót. Nyáron előny volt a rossz padló szigetelés, de télen többlet fűtéssel kellet megfizetni a parasztházas megoldást.
Ma lehetne ötvözni a régi és új megoldások előnyeit. De egyre kevesebb ember engedheti meg magának azt a luxust, hogy családi házban éljen. Vagy megfizethetetlenül drága vagy roppant előnytelen helyen van a telek.
Ha megnézed a modernebb, kb 100 éves téglaházakat, azokon is meglátod a korosodás nyomait. A habarcs és sok helyen a tégla is elkezd porladni. A rendszeres karbantartással el lehet takarni a problémát, de a legtöbb épületben már nincs benne a következő 100 esztendő lehetősége. Akkoriban divat volt a hatalmas belmagasság. A mennyezetet ötven fokra kell fűteni, alul ne vacogjanak az emberek.
A kővárak sokáig bírják, karbantartás nélkül, csak hőszigetelésről nem kell álmodozni.
Rendes, fából épült házban szívesen laknék. Csak egy új építéséhez egy darab lottó főnyeremény sem lenne biztosan elegendő. 
faház - Miből? A közelben nincs hozzá értelmes faanyag és a klíma túl meleg hozzá és gyorsan fog romlani az állaga.
tégla - Magában tényleg nem bírja a hőmérséklet változást és a vizet. De vakolva és megfelelő fedő réteg mellett nagyon sokáig bírják. Főleg a régi téglák. Azokban benne van az anyag is. De ez igaz a betonra is. Az se bírja a végtelenségig kint a szabad ég alatt felület kezelés nélkül.
vályog - [link] [link]
A falak vizesedése abból ered, hogy ezek a házak alap nélkül épültek, esetleg pár sor téglára vízszigetelés nélkül. A probléma mégsem ettől alakul ki, hiszen több száz éves épületeket is ismerünk, amiket agyaggal tapasztottak és meszeltek. A probléma akkor kezdődött, mikor ezeket az épületeket már nem a saját, természetes anyagával tatarozták, hanem mindenféle olyan anyaggal, amivel könnyebb dolgozni. Ezek az anyagok viszont általában nem engedik a házat szellőzni és az alulról érkező nedvességtől szép lassan felvizesednek.
"A listán szereplő összes ok a nedvesedésre, vagyis a vízre vezethető vissza, ezért egy magas páratartalmú és rosszan szigetelt ház maga a paradicsom a gomba spóráinak elterjedéséhez."
A magas páratartalom pont hogy jól szigetelt házra utal. Ami hiányzik az a jó szellőztető rendszer. Ahelyett pedig hogy a drága pénzen megvett jól zárodó ablakokra réseket - lyukakat - fúrunk, inkább gépi hővisszanyerős szellőztetéssel érdemes megoldani. Ha van hely (pl. padlás), központival, ha nincs, akkor vannak már "egylyukas" hővisszanyerős gépi szellőztetők is.
A központi szellőztetéssel az a baj, hogy nagyon drága és utólag beépíteni egy kész házba vagy lehetetlen, vagy nagy rombolással jár.
Az egyhelyiséges hővisszanyerő szellőztető jó megoldás lenne. Egy ideig én is gondolkodtam ilyenen. Aztán jobban utánanézve (és józan paraszti ésszel belegondolva) ilyenkor gyakorlatilag kilyuggatod a házad falát. Magyarán fúrsz a jól hangszigetelt, modern ablakokkal körberakott házad falára 2-3 darab kb 12 centi átmérőjű lyukat. Minden hang bejön az utcáról, a szomszédból, az udvarról.
Nálunk falun valamiért az a mániája az embereknek, hogy minden háznál lennie kell 2-3 kutyának. Az összes szomszédnál van legalább kettő és ezek folyton ugatnak éjjel-nappal. Csukott ablakoknál észre sem lehet venni. De ha telefúrom a házfalat a szellőztető miatt, valószínűleg onnantól nem sokat aludnék...
De vakolva és megfelelő fedő réteg mellett nagyon sokáig bírják. Főleg a régi téglák.
Persze vannak jobb agyagok is a téglához, de a tégla alapvetően a kiégetés miatt volt tartósabb régen. Jellemzően tovább égették, magasabb hőmérsékleten. A tetőcserepet ugyanígy. Apám bontotta el a helyi bíró házát, amin építkezett. Kikindai cserép volt rajta, kb. 100 éves, állítólag 1 tört el a bontáskor. Apám nem akart új házra régi cserepet, eladta, örömmel vette meg valaki. Az új cserép tatai volt, 30 évet bírt, majdnem 10 éve le kellett cserélni, lapokra esett szét. A kikindai cserép sorsáról nem tudunk, de szerintem még mindig fent van a tetőn.
Jogos észrevétel. De a központinak se kell feltétlenül komplikáltabbnak lennie nagyon. Csak ott nem a falat ütöd át, hanem a plafont. A padlástérben meg már könnyű elvinni a csövet és itt a zaj se nagy probléma.
Vannak ilyen relatíve olcsó megoldások, mint a flexi gégecső amit csak le kell dobni, összedugni és jóvanazúgy.
A plafon kifúrása és a szellőző felszerelése az igazi munka, de ez többnyire még mindig könnyebb, mint a falat kikezdeni.
[ Szerkesztve ]
Anyám vályogházban lakik. Padláson az egyik gerendába az "épült isten segedelmével az úr 1921 esztendejében" felirat van belevésve tehát már több mint 100éves a ház. Nagyméretű vályogtéglából rakott ~60cm-es falazata van aminek semmilyen alapja nincs a termett talajon áll az épület ennek ellenére száraz mint a puskapor és sose penészedett. Ami nedvességet a talajból felvesz még a lábazati részen ki is párologtatja. Semmi baj sincs a vályoggal csak meg kell nézni hová építi az ember. Pl. Szeged környékén ami annyira mély fekvésű, hogy belvíz idején tilos koporsós temetést tartani (nem vicc, előző nap megásod a szabvány mélységű sírgödröt másnap ~15centi víz áll benne és abba engeded le a koporsót) oda nem való a vályog. Megjegyzem ott az átkosban az összecsencselt építőanyagból jókora vasalt beton alappal épült kádár kockák is áznak penészednek és repedeznek. Ha pedig valaki beton alapra építi és hermetikusan el van zárva a falazat az alulról jövő nedvességtől akkor kb. örök mint a nyomorúság. Nád vagy szalmatáblával tökéletesen hőszigetelhető de 60cm feletti falvastagságnál sok értelmét nem látom a dolognak.
A flexi gégecső a trehányoknak való. Az áramlás is nehezebb benne (jobban erőlködik a motor, avagy kisebb tömegáramot képes fenntartani), illetve a harmonikáiban gyönyörűen összegyűlik a kosz.
A padlásról is ki kell valahogy lyukadni a kültérbe. Én inkább egy 50-es oldalfalat (P44 + 2*3 cm vakolat) fúrtam át, mintsem hogy a tető héjalást bontsam meg, amit aztán győzzek újra vízmentesen tömíteni.
Persze lehet telepíteni sokszor annyiért sokalta több munkával rendes épület szellőztetést, amit a mérnökök megterveznek neked és a kivitelezők beépítik egy hét munkával a kétszobás családi házba. Jah. Végülis.
Vagy kihúzod a csövet csináld magad módszerrel és igazából nem nagyon kell hozzá szakértelem és megvan fél milla alatt az egész kóceráj kb. Nehezebb áramlás? Na és? Ehhez kell méretezni a motort. Picit hangosabb lesz, de ez amúgy is várható ilyen kicsi keresztmetszeteknél. Nem nagy tudomány a légtechnika.
Kosz? Központi szellőztetésnél már szűrt levegő van minimum. 
De ha mégis elkoszosodna, akkor 5-10 évente kihúzol egy új csövet. Nem a cső a drága.
[ Szerkesztve ]
Aki azt állítja, a népi mendemondára meg az idó által megszépített hallomásokra támaszkodva hogy a vályog és sárház nem rohad meg nem penészes, az fáradjon ki hozzám Pécelre és negálja a véleményét azonnal.
1927-be épült a ház, 40 centis sárfalak, és rohad meg penészedik az egész.
Ennek a legfőbb oka hogy nincs alapja, és mivel az az anyaföldből folyamatosan szívja fel a vizet, ezért a küzdelem reménytelen. 60 centi magasan van felsalétromosodva a fal.
Igen tudom lövessem be fémlemezzel 10-12 milláért. Oké, és akkor még ott vannak a helyiségek amikbe kb. 30-40 éve tettek betonalapot mert az se volt, és ezt is fel kéne törni hogy a fémlemezt összekössem az aljzatszigeteléssel. Mivel jelenleg ha felszedem a linóleumot, a lamináltat, az alatta lévő 5 centi XPS-t, akkor ott vizet látok az aljzatbetonon. Bennt a nagyszoba közepén. Ennek javítása úgy kb. kimondhatatlan összeg és összemérhető az ingatlan értékével azaz gazdasági totálkár.
Így marad a gyakori szellőztetés és a Savo.
szóval penészes az, akárki akármit mond.
Régen valóban nem lehetett ennyire penészes mert a téli belső páranyomás a töredéke volt a mainak.
Ugye nem a házba hanem nyárikonyhába főztek télen is, nem volt gőz, meg fürdéhez 1lavór víz kontra napi több ember többszöri zuhanyzása. Az tolja ám rendesen a páramennyiséget.
Valamint, mikor megvettem a kecót 14 éve, az első téli 470ezer forintos fűtésszámlát elkerülendő, beszigeteltem a födémet. Ez is hozzátesz meg a zsindelytető. Mivel anno nem számított, rakták a kályhát, a kevés pára a szinte csupasz deszkafödémen meg a nádtetőn simán kidiffundált. Most meg benntmarad.
Vagyis csak akkor van értelme a hangzatos "debezzegrégennempenészedett" szajkózásának ha reprodukáljuk a 100 évvel ezelőtti lakhatási szokásokat is mellé. Akkor valóban nem penészedne.
Üdvözlettel és tapasztalattal
egy sárházlakó.
"és akkor még ott vannak a helyiségek amikbe kb. 30-40 éve tettek betonalapot mert az se volt" + "Mivel jelenleg ha felszedem a linóleumot, a lamináltat, az alatta lévő 5 centi XPS-t, akkor ott vizet látok az aljzatbetonon. Bennt a nagyszoba közepén."
Erre mondom én, hogy vályog házat csak az vegyen aki ért is hozzá. Betonozott helyiségek, laminált padló meg linóleum. És akkor csodálkozol, hogy az alap nélküli fal veszi fel a ház alá bezárt nedvességet. 
Oké Főnök.
Írd le részletesen légyszíves, a sűrű vasrácson kívül mivel oldanád meg, több 10milla ráköltése nélkül hogy legalább ne a talajvízbe lábalva sétáljak ki éjjel a szobából a klotyóra.
Falbontás, lemezes alapbelövés, teljes bútorzat kipakolása, minden felszedése, aljzatbeton feltörése, 20-25 centi kihordása, szerelőbeton+3rétegben vízszigetelés majd aljzatbeton nem ér..!!
Könnyű gyors olcsó frappáns tökéletes megoldásodat várom.
"Erre mondom én, hogy vályog házat csak az vegyen aki ért is hozzá"
Drága jó kedves fórumtársam. Nem hobbiból vettem.
14 éve a zasszonnyal szétmentünk, nálam maradt a 2 gyerek. Az eredeti kecót eladtuk-elfeleztük és ott álltam 2 gyerekkel az utcán, 13millával. Mikor akkor egy normális ingatlan 25-30milla volt.
Gondolod hogy a vályog iránti olthatatlan szenvedélyből vettem ezt a putrit?
Hát nagyon rosszul gondolod.
De nagyon könnyű is így ítélkezni meg szakmaiatlanságot feltételezni. Míg nem járt valaki az én cipőmbe.
Felesleges mondani bármit is. Fogalmunk sincsen milyen dolgok vannak nálad úgy elcseszve hogy ide jutottál. Tűzetesen át kellene nézni az egészet és úgy lehet csak jó döntéseket hozni.
Mondjuk sztem a 40 cm-es sárfal rossz omen: ha értette volna a szaki a munkáját annyival el se kezdi. Valami hasonló szakit kellene keresned: [link]
