Persze, én 5 másodperc alatt kapom fel magam a kötélen, lefele meg hát... Az megy nehezebben. Ezeket illendő megcsinálni, mert én se vagyok valami kigyúrt állat, 184 centisen 67 kg-val, szóval

Mondjuk nálunk az osztályban 1 lány van, hát nem olyan az alkata hogy kötelet másszon. De fiúk felének se megy a kötél, ami mondjuk elszomorító.

Ostorozzák itt páran a mai fiatalokat. Közben meg mindenféle halálozási statisztikát vezetünk. A munkatársaim nagy része nem, hogy 20 fekvőtámaszt nem tud megcsinálni hanem 5-se. Pedig ez állítólag az a generáció akik még edzettek. Sajnos puhányok vagyunk. Nem is bírjuk. De nem csak a gyerkőceink. A felnőttek is. Nálunk az a csodabogár aki próbálja kondiban tartani magát. Nagyon okosan ezen próbál változtatni a kormány csak épp nagyon rosszul. De legalább csinálnak valamit. Az előző kormányok lennének még mindig lehetne bagózni a kocsmákban és meg is magyaráznák, hogy az miért jó.

Az "egészségnácik" kifejezés igen ötletes! Gratula!
/Egyél aktíviát minden nap! Nehogy minuszba kerülj! /

Mellesleg tényleg nagyon hullik a magyar. Elképesztő, ahogy szépen ki van írva egy fodrászat ablakára: Kegyelettel emlékezünk Rózsikára - élt 48 évet.

Ami jelenleg zajlik az a talajtvesztett emberek vergődése. Az állam meg ehhez asszisztál - a konzerválgató egészségüggyel. /Tanitványom baja: "Kenegessük 2 hétig, de ha nem használ, akkor műtét!" Kösszépen! /

Szerintem ez minket nem fenyeget, de a többieknek beszélni kell arról, hogy a mozgás nem egyenlő a villamos után futással és a szekrénypolc törölgetéssel.

Ellenben 30 éves (volt) kollégámnak kellett volna hamarabb szólni, hogy nem ártana mozogni és nem cigizni-piálni-stb. Levágták a bal lábát...

Megvolt
Lejárt,de remélhetőleg bírom.
Ha nem sajna vissza az orvoshoz :/
De egyszer majdnem azt mondta,hogy nem vészes ez és igazolás mellett csináljak valamit...
Nem részletezem mit gondoltam...

Hm, hát pár dolog felmerült bennem a téma kapcsán.

Az egyik, hogy az iskola testnevelés órák nálam is csak arra voltak jók, hogy minden sportot megutáltassanak velem.
Sikerélményt megtapasztalni? Az valahogy nem ad sikerélményt, hogy minden évben jött a gyűrű, amin megkaptam az egyesemet, vagy a kötélmászás, amire szintén... Miért nem ment? Mondjuk mert tériszonyom van, illetve fogalmam sincs, hogyan is kéne megcsinálni. Az oktatás annyi volt, hogy ott van csináld. Esetleg az osztályból valakit odaküldött, hogy mutassa meg elsőként (jah, mert ha egyszer látom, hogy valaki miket csinál a gyűrűn, meg tudom ám csinálni rögtön), aztán mehet.
Motiválás? Valahogy a tesitanárok nagyrésze, akikhez szerencsém volt, nem voltak éppen példaképek, hogy lám a sportnak mennyi haszna van. Elbukott sportolók, akiknek nem jött össze, alkoholista... vagy amelyik két év után már annyira sem erőltette magát, hogy egyáltalán bemelegítés legyen, csak kiállított valakit az osztályból, hogy tartsa meg a bemelegítést. ( Vagy amelyiknek mindig le kellett ellenőriznie, hogy minden fiú letusol-e az óra után... ez mondjuk már egy másik történet, és akkor még nem is gondoltam arra, amire később felnőtt fejjel )
Ráadásul sokszor, ha valami új dolog jött, akkor hosszasan ecsetelte nekünk a tesitanár, hogy ha nem figyelsz, akkor így törik ki a karod, meg úgy esel le, stb... ennek a végighallgatása utána, aztán biztos sikerülni fog ám...
Foci erőltetése szintén megvolt... mert ugye minden fiú szeret focizni, tehát mindenkinek azt kell. Béna voltam hozzá, és nézni sem szerettem.
Úszás oktatás: Nálunk ez kimerült abban, hogy ott a medence, ússzatok. Aki nem tudott, ebből biztos megtanulta... Aki 10-12 évesen nem tud úszni, az gáz? Háááát... a mai felnőttek jelentős része olvasni nem tud, pedig arra cseppet nagyobb szükség lenne. Persze tényleg jó lenne, ha minél többen tudnának úszni, és ezért tenni kell, ezt nem vonom kétségbe. ( ...és nem akarok az az ember sem lenni, aki minden problémára felhozza, hogy de van ennél nagyobb is, előbb azt oldják meg, szóval de, tanítsák meg az embereket úszni, ha van rá lehetőség )

Azt azért hozzátenném, hogy soha nem bújtam ki a tesik alól felmentésekkel, bármennyire is utáltam az egészet. Viszont miután az egyetemen már nem volt kötelező, így nem is csináltam semmit, örültem, hogy nem kell. Aztán pár év után elkezdtem magamtól, pl fallabdázni, és jé, élveztem. Vagy pl most a nyáron elkezdtem egy edzésprogramot ( Paul Wade: Fegyencedzés -> ajánlom másoknak is ), és élvezem. Haladok vele, minden szintlépésnél megadja a sikerélményt is számomra. Amit bánok, hogy nem évekkel korábban kezdtem el az egészet, és azt is, hogy sok más sportot nem próbálhattam ki ( ugye mindenkinek fociznia kell ), ezzel sok mindenről lemaradtam amit már nehéz pótolni.

Összefoglalva: Nem vagyok testnevelési, oktatási szakember, így nem fogom megmondani, hogy mit is kéne csinálniuk, egy dolog viszont egyértelmű: változtatásra van szükség, mert biztos vagyok benne, hogy lehetne ezt jól is csinálni, és ahogy a hozzászólásokból ez kiderül, jelenleg, illetve a közelmúltban nagyon rosszul végezték a dolgukat.

Jah, amiről még írni akartam: Sokan mondják, hogy nincs idejük a sportra, mozgásra a suli vagy munka mellett. Van akinek tényleg nem lenne, ezt elismerem, de azért pl tévét nézni nem csak rágcsálva, fotelben tespedve lehet... teljesen jól lehet edzeni pl egy film alatt, híradó alatt pláne.... vagy aki sorozatot néz, hát az alatt. Illetve nem csak az lehet közös program, hogy elmennek a bevásárlóközpontokba, gyorskajáldákba dumálni, hanem helyette el lehet menni egy biciklitúrára mondjuk: legalább olyan jól lehet közben beszélgetni, és friss levegőn vannak, nem mellékesen még olcsóbb is.

ez a lényeg.

Köszönöm a hozzászólásod, elgondolkodtató. Engem leginkább az érdekelne, hogy miért kezdtél el fegyencedzést csinálni, ill. fallabdázni? Mi volt a kiváltó ok?

+1
Én sorozat nézés közben szobabiciklizek, de már jöhetne a jó idő.
A tesi tanáraim is kb hasonlóak voltak/azok most is. Én kosarazni szeretek, és az biciklizést és az úszást is azért szeretem, mert még suli előtt próbáltam ki őket.

[ Szerkesztve ]

Gondolom rá van kötve a generátor a tévére...

Mellesleg nem is rosz ötlet! Sokaknak meg valóság, mert kikapcsolták az áramot. Bár őket nem érdekli a sport...

[ Szerkesztve ]

Jó lett a cikk és hasznos is remélem.
(Jót röhögtem itt egy két hozzá szólón.)

[ Szerkesztve ]

öhm,, kártya laptopon, wow hasonlók mennek

indian se voltam soha, megis tudom, hogy mit csinal az Apache

[ Szerkesztve ]

Köszi szépen!
(elhiszem..)

Vitán felül!

Ha az állam bácsi valamit rosszul csinál, akkor a maszekok ebből hasznot húznak!

Pl én is...

Nagyon köszönöm, hogy kiveséztétek!

[ Szerkesztve ]

Fallabda: Az egyetemre mindig gyalog jártam, így napi átlag 1 órát rohangáltam, aztán jött egy passzív félév, és kezdtem érezni, hogy kéne valami mozgás. Mivel teniszt néztem, így megpróbálkoztam azzal, de nagyon béna voltam (nemhogy a vonalon kívülre, hanem a kerítésen túl az autók közé repültek a labdáim többnyire ), egyik barátom meg járt fallabdázni, hát elmentem, és megtetszett. Ott nem lehet világgá ütni a labdát, bármekkorát ütök bele Ráadásul akivel jártam oda, egyformán bénák voltunk, így sokszor vicces is volt. (teniszezni exemmel voltam, ő viszont jó benne, így neki nem volt szórakoztató, és még túl messze is vagyunk egymástól, hogy közben dumáljunk). Kb két - három évig jártam így fallabdázni, de fájt tőle a térdem, így abbahagytam.

Fegyencedzés: Fallabda mellett, és utána volt kondi, amivel többször próbálkoztam az évek során, de valahogy mindig elmaradtam attól, ahogy szerettem volna fejlődni, és egy idő után állandóan fájt mindenem, így hagytam a fenébe. Utána jött némi szünet, de egyre többet fájt a fejem, és olyankor 100 körüli pulzusom volt, csak úgy egyhelyben ülve. Utánaolvastam, és ezt okozhatja mozgáshiány is... Plusz a 18 karikás teljesítményem is kb feleződött, ami szintén elég komoly motiváció tud lenni Szóval kerestem valami edzési lehetőséget. Fallabdázni nem akart jönni senki, kondizni nem akartam az állandó ez fáj, az fáj miatt... és ekkor hallottam erről a fegyencedzésről, ami pont azt ígéri, hogy ugyan nem lesznek hatalmas izmaid (azért lesznek, bár vannak kétségeim, hogy olyan lesz tőle bárki, mint a youtubeon pl ha rákeresel a "Hannibal for King" videókra), de használhatóak, és nem fog mindened fájni tőle, mint a konditól. Ez alapján pedig ezt épp nekem találták ki, így beleolvastam, és elkezdtem. Eddig hozza amit ígért, mindössze egyszer erőltettem meg a csuklómat (az én hibám volt), de semmi több, szépen haladok (van amiből már az ötödik lépésnél tartok 8 hónap után). Kezdetben szinte minden héten mindenből lehet lépni egy új szintre, így akkor még motiválóbb. (10 lépés mindenből, azokon belül pedig három szint) Később is azért pár hetente legalább valamiből továbblépek az új szintre, vagy a következő lépésre, így megadja a sikerélményt is, jobban is érzem magam (igen, az off topic rész is ), és látványra is van hatás. Egyedül annyiban térek el, hogy a szerző szerint a bemelegítés meg levezetés felesleges... ezzel valahogy nem tudok egyetérteni, így mindig az előző lépés haladó szintjéből megcsinálok előtte-utána egy sorozatot. (Illetve hogy a fejenállós részt kihagyom kedvenc dokinénim tanácsára.)

A bemelegítés és a levezetés talán ugyan olyan fontos, mint maga a fő mozgás. Ezek együtt járnak. Csökkenti az izomlázat, a sérülékenységet és az ízületi problémákat. Nem mellesleg jó hatással van a kötöttség elkerülésére is.