Emberek jönnek ki a középiskolából úgy hogy fogalmuk sincs mit jelent a liberalizmus, szocializmus, konzervatizmus, nacionalizmus szó akik szavazni mennek

Sajnos ezekről nem szabad nagyon beszélni...

Azért a nyugvót leemeltem, mind a kettőt, igaz káromkodva.

jó volt olvasni a cikket, valahol egyet is értettem vele, meg a hozzászólások egy részével is - a téma mindenképp érdekes..

mindig is szerettem a csapatsportokat, jellemzően foci volt a nagy kedvenc. haverokkal (kisiskolásként) rengeteget játszottunk. nem vagyok egy sportember-alkat, mindig is volt(van is) túlsúlyom - ha elfáradtam, akkor én voltam a kapus -> futni utálok . viszont kitartás és akaraterő szorult belém, néha úgy éreztem, hogy sokkal több, mint a társaimba.. a foci hobbi szinten, idő elütésére ment, semmi versenyszerű. néha tesiórán kitalálta a tanárnő, hogy akkor kosarazzunk - senki sem volt képzett, de mindenki próbálkozott. nem én voltam a legjobb, de van érzékem a labdajátékokhoz.

később a suli sikereket ért el kézilabdában, elkezdték azt nyomatni. tesi órákra is benyomult ez a sport. voltak páran, akik már évekkel előtte is jártak edzésre - voltak kiemelten képzettek. mivel itt még többet kell(ene) futni, még gyorsabban, így maradtam a kapuban. viszont a tanárnő (aki az edző is volt) felfigyelt a teljesítményemre, gondolom látta az akaratot, a reflexet, a készséget.. mindig a "képzettebb" csapat ellen védtem, egész jó hatásfokkal. elhívott edzésre. 2 év alatt én lettem az elsőszámú kapus, megyei első helyet értünk el - az iskola körülményeihez képest ez hihetetlen teljesítmény volt, csodás meccseket játszottunk (6 perc alatt 5 gólos hátrányból fordítottunk.. ). megvolt a csapat. aztán megszűnt.

új iskola, új társaság - és a kézilabda 1 év alatt megdöglött. az edzésekre én jártam egyedül rendszeresen, marha jó kondiban voltam ezidőtájt, jól is védtem - volna, de a védelem egy nagy 0 volt. az edző feladta az erőlködést.

azóta nem sportolok rendszeresen. néha kevés ping-pong, mert szeretem.
tesi órákra a röplabda lett a menő, mert ott még annyit sem kell futni.. (azért a kitartás-akaraterőhöz: röpiben is, minden egyes rohadt-elszúrt, lehetetlen labdáért repülök. hátha. lila a könyököm, bazi nagyokat esem, de rajtam nem múlik. és néha elérem..)
a szertornát, atlétikát nem szeretem. megcsinálom, ahogy bírom, de nem szeretem.

mindig vannak, akik nem olyan ügyesek labdajátékokban, de nálunk sosem volt nagy cikizés, hogy mekkora bal.asz vagy, meg ilyenek. tudtuk, hogy ő megpróbálja, ennyi telik tőle.
a tanárok meg általában a diák képességeihez mérten osztályoztak.

nyáron hajnalonként biciklizni jártam, 30-40 km-es "túrák", mielőtt nagyon meleg lenne hazaérek.. idén nyárra is ezt tervezem + itthon némi erőnléti edzés, esetleg a nagy ellenségem, a futás is belefér.. bennem van akarat..

Kedves Wa2x_ !
Teljes mértékben egyetértek a cikkben hangoztatott véleményeddel.
Én személy szerint egy német-kéttannyelvű gimnázium 10.osztályos tanulója vagyok, így hetente 2 testnevelés óránk van. Úgy gondolom ez nagyon kevés. Az osztályomban (33 fő) 1, max. 2 kivétellel mindenki utálja ezeket az órákat, annak ellenére, hogy a tanárunk (középkorú, motivált) kifejezetten változatos és "nehéz" órákat tart, szóval nem az a "kidobós van minden órán" fajta . Az idei és az elmúlt tanévben is negyed 'szezonokon' át foglalkoztunk egy ~anyagrésszel~ (kosárlabda, kézilabda, talajtorna, konditermi erősítés).
Ami számomra furcsa, hogy akár túlsúlyos, akár jó testalkatú egyénről van szó, nem szeretnek az órákon aktívan résztvenni, örülnek, ha vége az óráknak. Azt még megértem, hogy adott helyzetben egy túlsúlyos gyereknek nincs sikerélménye, akár ki is cikizik (bár ez nálunk pont nem jellemző), de egy normál kondiban lévő, jó képességű gyereknél számomra érthetetlen, hogy miért jelent ekkora problémát ez az -alig- 45 perces kis mozgás. Jómagam vékonyabb testalkatú vagyok, de viszonylag jó kondiban tartom magam, mivel szabadidőmben is legalább heti 3 órát (tesi órán kívül) sportolok/edzek. Én kifejezetten várni szoktam a testnevelés órákat, mivel egyfajta felüdülést jelent a hosszú, "padon tespedő" órák után.
Örülnék, ha a legtöbb évfolyamon bevezetnék a heti 5 órát (tudom nehezen finanszírozható/megvalósítható), mert hogyha nem is kedvelnék meg jobban a tesi órákat, talán meglenne az a minimális mozgás, hogy ne kanyarodjon be a fiatalok gerince C betűbe.

Egyébként gratulálok a cikkhez, megfogott nagyon, és rám nem jellemző módon, hosszabban ki is fejtettem a véleményemet.

Megértelek, nem vagyunk egyformák szerencsére (pozitív értelemben), nem mindenkit érdekelhet a testkultúra.

Nekem ezzel a cikkel, nem volt célom az, hogy bárkivel is megszerettessem a testnevelést vagy az úszást, vagy a kötélmászást stb. A cél az volt, hogy ismertessem a helyzetet, kicsit értékeljük át a dolgokat és legyünk nyitottabbak rá. Talán a jövőben megreformálódik ez is az új tanárgenerációval. Reméljük. Belátom ez egy ilyen oldalon nem épp központi téma, de megpróbáltam, talán senki nem lett kevesebb tőle.

Öröm volt olvasni rólad! Becsülendő és elismerésre méltó ahova eljutottál, persze adottságaid révén is, de a kitartás és az akarás az, ami fontos és neked ez is megvolt.

Jó ilyesmiről is olvasni itt, köszi a cikket. Legalább más nézőpontjából is láthatjuk a dolgokat

Nem mindent lehet visszavezetni arra, hogy lusta és nem mozog, én pl csont sovány voltam és egy műtét után kezdtem el baromira hízni. Innentől kezdve a kis kölyök hátrányban érzi magát és sok esetben kigúnyolva is. Úgy elmegy a kedve az egésztől, hogy ihajj.
Részemről nem szerettem a tesit, de nem is gyűlöltem. Sőt, középiskolában már kezdtem megkedvelni, nekem pl adott annyit, hogy elkezdtem fogyni.

Valami változtatást kell eszközölni a testnevelés órákban az tény, azért kellene, hogy járjanak a diákok, mert élvezik és úgy rohangálnak meg űzik AZT a sportot, amit szeretnek, nem pedig azt, amit kiosztanak és meggyűlöltetik velük az egészet.

Ezektől eltekintve az itthoni életszínvonallal kellene elkezdeni az egészet, méghozzá az EGÉSZSÉGES és RENDSZERES étkezéssel! Utána talán még fittebbek is lennénk és nem lenne gyötrelem se kicsi korban, se normál felnőtt korban a mozgás.

(Én pl, hogy tudjam fizetni a lakbérem és mindenem a melóból annyit jelent, hogy havi szinten összesen kb 10e, max 15e-em marad kajára, pedig csak a kötelező dolgokat fizetem, szórakozni se járok. Ebből nem lehet egészségesen élni, innentől meg húzod és halasztod a sportot, ha gondolkodsz ilyenben. Vagy már alapból erőd nincs ehhez is.
Bele se mernék gondolni, hogy mi van ott, ahol nem csak magad, hanem gyerekek is vannak már a családban...)

Ja és nem tudok úszni se

Ez a hozzáállás, "belőled" kellene több a fiatalságnak. Köszönöm, hogy leírtad a véleményed, remélem az előtted szólókhoz is eljut majd ez, mindenképp példamutató.

A fiatalok háta a cserére szoruló 0 konfortos székektől lesz C alakú. Elhízni meg a génektől és a Big MAc-től fognak. Én is sportoltam, kosár, de csak azért mert jól esett. A tesi meg a melegágya a klikkek és a cikizés kialakulásának. Azért mert ha nem tudsz focizni vagy kicsit kövérebb vagy, nem tudod a tigrisbukfencet vagy esetleg szemüveg nélkül azt se látod mi van hol, akkor ciki vagy. Ha viszont atom buta az nem gáz, mert azért nem szabad bántani a másikat.

Wa2x_: mi is csak leírjuk a véleményünket, elvégre erre van a fórum

Persze, nincs is ezzel semmi baj, sőt ezt szerettem volna ezzel az egésszel. Ebből én is tanulok.

(#67) Steve1207: nyilván egészséges nem a tesiórától lesz valaki, de ahogy írtad (nem szó szerint), "valamire" jó, neked épp még fogynod is sikerült.

[ Szerkesztve ]

Köszönöm a megtiszteltetést. Szerintem alapjában véve, legbelül nem utálja ennyire mindenki a tesi órákat, csak ha esetleg már annyi mozgás van, hogy leizzad az ember, és utána úgy kell lenni a nap hátralévő részében, nem szívlelik, viszont ahhoz meg ugyebár lusták sokan (nem mindenki, tényleg nagy tisztelet a kivételnek), hogy a drága szabadidejükből a sportolásra áldozzanak. Ezt pedig csakis a számítógép használat korlátozásával lehetne megváltoztatni.

(#69) Blindmouse: nem minden sporttól fog lefogyni az ember, a sportnak nem is alapvetően ez a célja, hanem, hogy (szerintem), meglegyen az igény a mozgásra. A kicikizés szerintem nagyon idióta dolog, nálunk mikor korlátoztunk, egy kövérebb srác, mit is mondjak, elég viccesen tudott felmászni szegény a rúdra, a legtöbben elkezdtek nevetni, aminek semmi értelmét nem látom. Ha esetleg nem röhögnék ki, még lehet, hogy jobban akarná, mert igénye lenne a sikerre, így azonban inkább lemászik és meg sem próbál felmenni -szerintem- .

[ Szerkesztve ]

Az egy nagy probléma és a mindennapos tesivel még inkább az lett, hogy óra után zuhanyozzunk. Nincs idő, nincs lehetőség. Ez bizony baj és lehet, hogy nem is túl kényelmes mindenki számára, de ez is csak a "magyar", ill. a nem sportoló felfogás. Európa más országaiban, sportolóknak nem szégyen lezuhanyozni bármilyen komolyabb mozgás után.

Azt is elismerem, hogy nincs idő ebben a rohanó világban a sportra, mozgásra minden nap. De aki akarja, talál rá megfelelő alkalmat legalább egyszer egy héten.

[ Szerkesztve ]

Igen, az időhiány nagy probléma. Általában tesiről óra 47-re érünk ki, és óra 55-kor már el kéne indulni kifelé az öltözőből. Ennyi idő alatt nem tud lezuhanyozni 18-20 ember három zuhanyzóban. Legalábbis elég macerás lenne.

Egy héten egyszer pedig, tuti, hogy mindenki tudna szorítani időt valamilyen mozgásra.

[ Szerkesztve ]

Érdekes írás.Van benne sok igazság is.

Magam részéről mindig szerettem sportolni. Általánosban 4 évig birkóztam, de a versenyek ott nem motiváltak. Úsztam mellette, heti 2*2 alkalom kötelező is volt a sulinkban és annak idején kerületi versenyen 3. helyet is sikerült elérnem annak ellenére, hogy nagyon kicsi gyerek voltam. Na nem betegesen, de látványosan kisebb voltam mindig mint a korombeliek. A középsulit 152cm-el kezdtem meg, majdnem mindenkinél legalább egy fejjel alacsonyabban az évfolyamban(éppen csak felértem a kézilabda kapu felső kapufáját). Na de kanyarodjunk vissza az általános iskolához és a tesi órákhoz. A saját emlékeim alapján gyűlöltem a tesi órát. Mindig olyat vártak el tőlem amiben hátránnyal indultam és a jegyeim is szarok voltak. Gyűrű: csak felugrásból értem el, mindenki más legalább lábujjhegyről felért odáig. Magasugrás, rövidtávfutás, hosszútávfutás, zsámolyugrás. Emellett ha volt valami sportesemény és jelentkeztem mindig csak a kispadon ültem, szinte soha nem kaptam lehetőséget. Az iskolás idők végére teljesen el is vesztettem a motivációt a testneveléssel kapcsolatban.

Köszi!

Az alacsony termetűeknek a szertorna javasolt (emellett foci, kosárban irányító), nem ment? Pedig jó előképzettséged volt ezek szerint, torna, birkózás. A gyűrűt nem érted el, ez miért ciki? Élsportolókat is sokszor úgy teszik fel, ez normális.

[ Szerkesztve ]

Nem ciki csak amíg mások tudtak némi lendülettel indítani addig nekem teljes erőből kellett magam felküzdenem. A "torna" az iskolai kötelező volt. Fociban mindig a kapuba dugtak be. Persze nem adtak esélyt, középsuliban megmutattam a "nagyoknak" meg aztán céges focin.

Na igen, ezért is, nem mondom, hogy jó, de nem is bánom egy cseppet sem. Ha nem lesz változás más irányba, hanem pl megszűnne akkor még nagyobb baj lenne. Úgyhogy aki szenvedésnek éli meg, az is csinálja csak bátran.
Az egyetemi kötelezőt viszont hülyeségnek tartom. Pont, hogy akkorra már lesz eszed és elmész sportolni, ha akarsz. Ha nem akkor így jártál. Inkább már az általános iskolát kellene úgy kezdeni, hogy "mit szeretnétek" nem azt, hogy "ez lesz, stb". Középsuliban pedig ez alapján már érdeklődnél az egész iránt. Mint ahogy fentebb írták, hogy személyenként kellene a jó irányt megtalálni és nem későn döbbennénk rá, hogy miben is vagyunk jók, mit is szeretnénk sport terén.

Visszatérve, nekünk volt, hogy délben tesi és még utána 5 óra gyakorlat a suliban. A körülmények nem voltak megfelelők se a tusoláshoz, se az órához. Azért így belegondolva idő se lett volna közte, hogy tus, átöltözz és átérj következő órára időben... A másik véglet amikor reggel volt és úgy üld végig az egész napot

[ Szerkesztve ]

Hát igen, megint ész nélkül mentek bele a törvényhozók valamibe, amit át sem gondoltak rendesen.

Such is life.

"elég szégyen az, ha egy egészséges fiatal 16-18 évesen nem bírja el magát és nem tud felmászni a kötélre, alapgyakorlat. A gond az, hogy itt tartunk, hogy még lábbal sem tudnak felmenni a mai fiatalok, nemhogy függeszkedve...": te valahol irtózatosan el vagy tévedve, az iskola nem kommandósképző, hanem iskola.

az pedig, hogy ki hogy vigyáz az egészségére, mindenkinek a magánügye. ebbe erőszakkal beleavatkozni felesleges és téves felfogás.

nekem anno egy gestapo kiképzőtiszt stílusú tesitanárom volt, aki minden marhaságért megvert. akkor eltűrtem, ma már ha ugyanezt csinálta volna a gyerekemmel, lehet, nem maradtam volna szalonképes.

szerintem óvd az ifjúság egészségét, menj a mobiliparba. ott mindig szívesen látják a szakértelemmel nem rendelkező, ámde nagy erőkkel könyökölni képes yuppie-kat.

szerk: és nem, nem szégyen, ha valaki 12 évesen nem tud úszni.

[ Szerkesztve ]