Nekem is ez a célom izmot akarok majd felszedni.
Napi 100 eszek most, de tömegelésnél többet fogok.
Mondjuk én jázmin rizst eszek.

Köszi a posztot, holnap elkezdem, mert kíváncsi vagyok használ-e.

Fontos apróság: minden embernek más a metabolizmusa. Ami neked működik, a barátodnak nem biztos.

Ez érdekesen hangzik. Valami tanulmány vagy forrás?

A katabolizmusnak akkor is megvannak a maga alap biokémiai törvényszerűségei.

Mobilon vagyok, kulcsszavak: FTO, PPARG, APOA5, FABP2

pl apoe4/4 plusz keto az durvi kombo

[ Szerkesztve ]

A magasabb rosttartalom és a lassabb felszívódás miatt jobb a barnarizs vagy a bulgur. Nem próbáltad még?

lásd: ayurveda és a három dósa (testtípus).

Ez a fehér rizsre valóban igaz, de pl a barna rizs, basamati rizs vagy a jázmin rizs teljesen rendben van. Én mondjuk napi 150 gramm barna rizsnél nem eszem többet. De az a max, van, h kevesebbet. Mondjuk nyilván nem csak ez a napi szénhidrátforrásom Nekem épphogy kezd eltűnni a hasamról a zsírréteg, jönnek elő a kockák hála égnek Meg jön az izom is láthatóan mindenhova. Bár ez gondolom csak a kezdeti szakaszban van így, később gondolom majd emelni kell a szénhidrát.

woodworm: én barna rizst eszem, nincs vele semmi gond, sőt, nagyon is rendben van. Csak kicsit tovább tart elkészíteni, mint mondjuk a fehér rizst, de attól meg sokkal "jobb" ugye. több szempontból is.
Majd kipróbálom a basamati rizst is nemsokára szerintem. Majd, ha elfogy a barna rizsem, ami a szekrényben van, mivel ezt nem lehet akár évekig tárolni, mint a fehér változatát

[ Szerkesztve ]

"Rasmus Nielsen genetikus (Berkeley, California Egyetem) csapata összefogásban a Grönladni Egyetemmel évekig tanulmányozták az inuit eszkimók DNS-ét. A cél az volt, hogy találjanak olyan egységes emésztéssel összefüggő génmódosulást, amely magyarázattal szolgál a szív és érrendszeri megbetegedések csökkent jelenlétére ebben a társadalomban.
Az összehasonlítási alapot a generációkra visszanyúló klasszikus európai és kínai génállomány jelentette.
A vizsgálatok során több fontos eltérést is találtak, melyek közül a legfontosabb a zsírépítő enzimek irányításával (zsírsav deszaturázok) foglalkozó génekben mutathatók ki.
Az már korábban ismert volt, hogy ezek a gének felelősek a különböző zsírok mennyiségének szabályozásáért, beleértve az omega-3 zsírsavakat is.
Ami viszont újdonság, hogy ezek a gének minden inuit szervezetében nagy mennyiségben vannak jelen (ez gén polimorfizmus az enzim mennyiségét befolyásolja-a szerk.), amíg a kínai génekben 100-ból 25 ember esetén, az európaiak közül pedig 100-ból csak 2 esetben."
Williamson, S.H., M.J. Hubisz, A.G. Clark, B.A. Payseur, C.D. Bustamante, and R. Nielsen. 2007. Localizing recent adaptive evolution in the human genome. PLoS Genetics doi:10.1371/journal.pgen.0030090.eor.
Szóval az eszkimók hendikeppel ehetnek ch mentesen, szegényen, de nekünk sem lehetetlen.
Ez majdnem olyan, mint a merülési reflex. Alapból egy átlagember kábé fél percig tartja vissza a levegőt, ha rákényszerül. Ha két hétig gyakorol, simán két percre módosul, ami az 50-es medencét egy slukkal jelenti lazán evezgetve. Mélység hatására meg lassul a szív, ha nincs pánikszerű oxigénhiány. Alapesetben nincs jelen a képesség az átlagembereknél, csak rejtve.
A ketózis is ilyesmi. Képesek vagyunk rá de a dolog nem jelentkezik.
Füvet nem tudnánk emészteni, akár meddig próbálgatnánk..

Ez az inuit hendikep inkább a tej lebontásához hasonlítható, ott is előnnyel indulnak egyesek.

(#140) "..hosszú távon se lesz semmi bajunk ketózisban, hisz az eszkimók is élnek."
Ez nem érv, mert nagyon leegyszerűsített megközelítése a problémáknak.

Az teljesen biztos, hogy a mai eszkimók élnek és az étrendjük megfelel nekik.
De azt nem tudjuk, hogy az eredeti bevándorló egyedek mekkora százalékának vérvonala tűnt el, a megváltozott étrend okán.

(#149) "Ez a fehér rizsre valóban igaz, de pl a barna rizs, basamati rizs vagy a jázmin rizs teljesen rendben van."
Az utolsó kettő, közönséges fehér rizs.
De a főzés mértéke nagyban befolyásolja a felszívódás sebességét. Nem szabad puhára főzni a rizst, ha az egészség fontos. (A tésztákat sem.)

Amíg nem tudjuk a DNS szerkezetének elemzésének segítségével megállapítani a személyre szabott optimális étrendet, addig csak esetlegesen válnak be ezek a diéták és étkezési ideológiák.
Némelyeknek gyógymód, másoknak sorscsapás lehet egy extrém diéta.

"Most urine testing kits detect aceto-acetate, not the predominant ketone beta-hydroxybutyrate. It is possible for the test to be negative with high levels of beta-hydroxybutyrate" (innen).

Leheletnél elbizonytalanodtam, utánanéztem és azt találtam, hogy aceton nem feltétlen van a lehelletben (ezt gondoltam, mert azt tuti érezném ha nekem lenne és nincs), viszont BHB mindenképp van. Szóval itt az a kérdés, hogy annak idején mit teszteltek. Ha csak acetont, akkor nem feltétlen jelez bármit is.

"Azét nem teljesen mindegy, hogy ketózisban voltak-e, mert rengeteg cikk megemlíti annak igazolására, hogy hosszú távon se lesz semmi bajunk ketózisban, hisz az eszkimók is élnek"
Atkinsosok elég régóta vannak, 10-20+ évekről is beszélhetünk. Másrészt nyilván ezek nem klinikai tesztek, csak egyedi beszámolók. Lásd: [link]. Illetve ugye van ő: The Bear. De ez meg egyedi eset. Ami viszont biztos, hogy a túl sok szénhidrát cukorbetegséghez és szívproblémákhoz vezet.

Egyébként nekem van egy olyan elméletem, tudományos alap nélkül, szóval talán nevezzük inkább feltételezésnek, hogy az embernek az lenne az ideális, hogy ha az év egy részét ketózisban töltené (amikor természetes körülmények között nem teremnek meg friss növények és zöldségek), másik részét pedig szénhidrátdús és zsírszegény diétán (vegetáriánusként). De ilyen felvetést mástól nem hallottam még

Annyival kiegészíteném, hogy a génállomány tényleg determinál bizonyos lebontásokat, de ezen túl a bélflóra egyéni kialakulása is sokat számít.

"..mert azt tuti érezném ha nekem lenne és nincs

Nem éreznéd. Saját (száj)szagát nem érzi az ember.
Legfeljebb közvetve tudnád érzékelni. Például a rágógumi anyagának állaga megváltozik, mert elkezdi oldani az acetongőz. (Ha oldja az aceton.)

Ajánlom "Sáfrán Mihály - A paleón túl" c. könyvét, tuti tetszene, rengeteg ilyen feltételezés-elmélet van benne (persze forrásokkal alátámasztva), többek között a szezonális ételekről.

Mihály egyébként kétszeres európa-bajnok kenus, kint volt a pekingi olimpián is. És ketózik

Ha pesti vagy, szívesen kölcsönadom.

Ugy tekertel 130 km-t, hogy csak egy banant es ket muzli szeletet ettel? Csak azert csodalkozom ezen, mert terepen legtobbszor mar 20 km utan siman ehes vagyok.

Igen, pontosan. Túrabeszámoló a Gázlóról. (most visszaolvastam és látom, hogy viszonylag az elején ettem még 125gr camembert sajtot)

Ma ezt mentem (ma kezdtem a Strava loggolást ) : Katt

és egyetlen gramm CH-t nem ettem. Ami fogyott az menet közben 125gr Aldis camembert sajt volt illetve még kb 25-30gr chedar sajt. Reggelire sonkás rántottát meg egy almát ettem. Egyetlen pillanatra sem éheztem illetve nem volt semmilyen holtpontom.

A sztorihoz hozzátartozik, hogy kényelmes túratempóban mentem. Versenytempóhoz ez egyértelműen kevés lenne. Vácra visszaérve a csokizóban bedobtam 2,5dl forró csokit (csoki-csokit) igazából már nagyrészt leszarom ezt az egész ketózis dolgot, csupán ahhoz tartom magam, hogyha olyan túrára megyek ahol nem kell nagyon komoly iramot tartanom, akkor kerülöm a CH-bevitelt, egyébként meg próbálom szimplán alacsonyan tartani a szénhidrátot, de ezt a 25gr/nap ajánlást nonszensznek tartom.

[ Szerkesztve ]

Nyaron mentem egy feltavu triatlont kaja nelkul (1.9k uszas, 90k bringa, felmaraton). Nem volt mondjuk annyira jo (Foleg, hogy nem vagyok igazabol ketoban.)

[ Szerkesztve ]

uhh az kemény. Úszással nehéz alibizni és zabálja az energiát, legalábbis ha az ember még aznap szeretne célba érni. Riszpekt...

[ Szerkesztve ]