Csakhogy...
Pár adat: A németek a szövetségeseikkel együtt 56000 hk-t gyártottak 39-45 ig. A szovjetek 41-45 -ig 100000 -t. És volt elvesztenivaló 20000 hk. A britek, kanadaiak, amerikaiak kb. 100-150 ezer hk-t csináltak. Ez úgy laza 5-6x fölény. Meg a későbbi óriási légifölény. Meg az elsöprő tengeri fölény. Hogy a rákba akarták ezt legyőzni?
Az amerikai kölcsönbérleti-szállításokból a Szovjetunióba: pl. 1,13 millió t félkész és nyers acéltermék, kb. 1 millió t dúralumínium. (43-tól ezért nőtt meg a szovjet gépek hatásossága. Nem is tudtak előállítani ilyen anyagot.) 2500 hk, 8000 repülőgép és még 50 partraszállító-hajó. Ez csak 44 májusáig. És még az angolok, meg a kanadaiak is vittek.
A francia és a szovjet vasúti gördülőállomány szinte teljes egésze az USÁ-ból jött. 202000 teherautó. Ezekért egy fillért nem fizettek az oroszok a mai napig.

És még ellátták a briteket, később a franciákat, meg a kínaiakat (őket annyira azért nem), meg az ausztrálokat. Közben harcoltak Európában 2 fronton, ellátták a földalatti hadseregeket is, kiépítették a világ legnagyobb flottáját (megjavították a sérültet) és háborút vívtak a Távol- Keleten. Ellátták a kis szövetségeseket (Mexikó, Brazília), új konstrukciókat vezettek be és megcsinálták az atombombát. Ja, és újra kiépíteték a világ kereskedelmihajó-flottáját.

Épp csak ennyi...

Ez egy élvezetes összefoglaló volt.

Ezt a teóriát én is olvastam és megvalósítható lett volna!
Ha nem név és presztízs miatti célpontokra mennek, vagy nem szétdarabolva, akkor más lett volna... (Leningrád-Sztáingrád és Moszkva)
A párduc jóval olcsóbb volt: 117.000BM ![link]
Előállítási költsége 250.000 birodalmi márka volt. Összehasonlításképp a Pz III-as 96.000, a Pz IV-es 103.500, a Párduc 117.000 márkás önköltséggel bírt.

Remek írás. Köszönjük!

Nem véletlenül írtam, hogy testvérhajók voltak. Azonos osztályba sorolták őket, a Dorsetshire-t is, a Suffolkot is, a Norfolkot is. Ez mondjuk látszik a névadásokból, és abból, hogy az osztályt County classnak nevezték el az angolok. Az, hogy egy osztályban voltak kisebb módosítások, az megszokott dolog. A főbb méretek, adatok azonosak.

Hmm, meglep, hogy át tudják ütni simán kinetikai energiával a méteres páncéllemezt, ezt nem tudtam. Mondjuk azért kíváncsi vagyok, hogy mit reagál a Chobham páncélzatra, mert nem hinném, hogy fél méteres páncélzatot építenek a harckocsik elejére, még ha 60 fokban is döntve (= 1 méteres vízszintes anyagvastagság)

"A tömör lövedék I.vh-s találmány."

Egyidős a lőfegyverekkel, a robbanólövedék sokkal későbbi találmány.

A kimondottan páncéltörő feladatú tömör lövedékre értettem.
Ha belegondolsz, hogy a GAU8-as gépágyú 30mm-es, pár dekás lövedéke átviszi kilométerekről a T72 páncélját bármilyen aspektusból (meg a Bradley lövedéke 300m-ről), akkor a 120mm-es NATO, na meg a szovjet 125mm-es mire lehet képes?
A rétegelt páncélzat (meg az aktív védelmi rendszer) az egyetlen mód a védekezésre. A T64/T72 egyes altípusainál már megjelent az acél-alu-acél (később az acél-kompozit müa.-acél) páncél. A Chobham ugyanez+kerámiabetét a kumulatív lövedék ellen. Jó ötlet volt. Az amcsik ezt még megfejelik az urán-acél ötvözettel (250% szakítószilárdság). (Vajon minden ponton, minden aktív hk-nál?)
A nem robbanó, reaktív páncélzatnál talán az elmozduló lemezek levághatják a lövedék hegyét (az -30% átütőerő), ha van elég erejük és idejük hozzá. De ilyen adatok mellett az pont semmit sem ér...
És még számolni kell az iszonyatos hőenergiával, ami felszabadul becsapódáskor.

Csodálkoztam azon, hogy a Gau-8 minden irányból átüti a T-72-est. És nem. 69 mm-et adnak meg neki páncélátütést 500 m-ről, ami persze bőven elég, hiszen fentről támadják vele a harckocsikat. De szemből jópárszáz milliméter ekvivalens páncélzata van a T-72-esnek. A Bradley hasonló, nem véletlenül szerelik páncéltörő rakétával is fel. Ha átütné bárhonnan, akkor nem kellene rá a rakéta.

Igen, volt itt vita korábban a prohardveren; el is hangzottak elég hihetetlen átütési értékek. Még '93-ban a Top Gunban mutogatták, hogy az Avenger hogy átvitte a T62-t, meg hogy a T72 szemből kilőtték blabla. Most megnéztem a Wikit és tényleg csak ennyi. Azt nem írták, hogy próbapados lövészet volt, vagy repülős. Azt is el tudom képzelni, hogy nem adták meg a valós értéket, hadd érje meglepi a jövőbeni ellenfelet.
De a Bradley Bushmaster ágyúja tényleg átviszi. A 300m városi környezetben volt és lesből, vagy kapáslövés volt esetleg. Nyílt terepen nyilván nem fogja engedni a T72, hogy a Bradley odamasírozzon, kilövi 1500 ról. Pont ezért vannak a rakéták, hogy nagyobb távolságról se legyen védtelen. Nem tudom mennyi a TOW2 min. lőtávolsága, szerintem kb.100-150m. Lehet, hogy több is van az.

Németországnak több esélye is megvolt a győzelemre. Például legfejlettebb biológia fegyver rendelkezésre állt Hitlernek, de valami okból mégse vetette be. Valahol olvastam róla bővebben ennél.

A Német Csodafegyverek

[ Szerkesztve ]

Német titkos "szuperfegyverek" a II.Világháborúban

Hitler mg az elsővilágháborúban egy gztámadásban ideiglenesen megvakult, ami pszichikailag nagyon megviselte, valószínleg ezért.

Egyébként csodafegyverek nincsenek, a németek háromszor annyi pénzt költöttek a rakétákra mint amennyibe a manhatten project került. Siker?

A németek, a nehézvíz, és a partizánok

ABV-fegyverek: Atomfegyverek

A német atombomba titkai

"Manhattan-terv" megvalósítási költsége mai áron elérte a 30 milliárd dollárt. "A náci Németország maroknyi fizikussal és ennek az összegnek töredékével majdnem ugyanilyen eredményt ért el" -

German UFO Foo Fighters

II. világháborús U.F.O.-k

[ Szerkesztve ]

Bradley sem fogja szemből átütni a T-72-t, arra 30 mm-es gépágyú alkalmatlan. Oldalról v. hátulól már megeshet.

"Az egész feldobottságnak egyetlen problémája van, nevezetesen, hogy a történész nem tudja bizonyítani látványos tételeit."

Pont most megy NGC-n a Bismarck-ról egy film.