üzenetek

hozzászólások


Teasüti
(nagyúr)
Blog

Akkor most beszéljünk arról a régi paraszt/vályogházakban miért nem volt penész?


angyalpc2
(aktív tag)
Blog

Mert meszelve volt..
A mész és a penész nem jó barátok. De ahol lefestik normál festékkel ott az is penészedik.

Most itt van a rezsi válság idehaza...egyik okozója pont a régi szar szigeteletlen 60-100 éves házak. a házak 70-80%-a szigeteletlen vagy van rajta 5-10cm "semmi".
A vályog bizony vizesedik, nem is értem, miért éltetik itthon ennyire ezt a sárdagasztás házakat.
Döbbenet számomra.
Lehet, hogy egy egyszerű téglafalnál jobb, de sose volt jó és nem is lesz jó, nem lehet javítani rajta extra szigeteléssel, mert felveszi a vizet. Konkrétan tilos szigetelni a vályogfalat.

(1) Műanyag nyílászárók: Résszellőző és szellőző vasalat hiányában a műanyag nyílászárók valóban a penész megjelenésének egyik okául szolgálhatnak.

Szeretném cáfolni, nem az ablak a kiváltó ok, hanem a hideg fal, a benti teregetés, a kilégzett páratartalom, főzés sütés...csak eddig olyan szar volt a szigetelés az ablakon, hogy volt levegő áramlás...most viszont nincs és a magas páratartalom a hideg szigeteletlen hőhidas falon kicsapódik ->penész
Ha az ablakon lecsapódik a pára, akkor az már régen rossz, el kell gondolkodni páratartalom igen erős csökkentésén legalább 50% -ra. Nálam 40% télen, nyáron 60%, nicns penész.
Léteznek páratartalom csökkentő ceresit stop pára és hasonlók...
Kétségeim vannak vele, mert ha bezárod egy szobába (pl fürdő) ott rendesen úszik a páratartalomban 12 óra után. döbbenet...hiába csorog le a tartályba, a felülete nedves ...az a véleményem hogy az nem hogy használ, hanem kontraproduktív, pedig kémiailag fizikailag működnie kellene...ezt magam se értem

Ma 20cm alatt nincs szigetelés, 3 üveges ablak a minimum, lábazati és egyéb szigetelés technológiák.
A többi a sz.r kategória. és most jön a Fit to55... a magyar házak lakosok 90% -a nem felel meg.
nem mennék bele, hogy ez az aktául 12 év kormány politika is felelős ezért, mondjuk úgy hogy az ellenzéki miniszter jelölt igazat mondott

[ Szerkesztve ]


mjani1172
(addikt)

vagy van rajta 5-10cm "semmi".

10 cm azért nem semmi.
Nekem van olyan ahol 5 cm van, és már az is sokat ér. A 10cm pedig szerintem már nem rossz.

Ezt a résszellőzést én sem tartom valami nagy dolognak, szerintem inkább hályogkovácsolás.

[ Szerkesztve ]


Goose-T
(veterán)
Blog

Ebben laktunk 10 évig, új építésű szigetelt társasházban volt. Akkor bukkantam rá, amikor kiköltöztünk, a szekrény mögött lakott. Rengeteget szellőztettünk, de nehéz volt 60% alatt tartani a páratartalmat. Most már három és fél éve szigeteletlen családi házban lakunk, itt a 60%-ot alulról nehéz megközelíteni. Inkább a 40% körüli páratartalom a jellemző.


Rive
(veterán)
Blog

Akkor most beszéljünk arról a régi paraszt/vályogházakban miért nem volt penész?

Leginkább azért, mert a fűtés nem kazán vagy konvektor volt, hanem kályha, sparhelt, búbos.
És ezek szárítanak.

[ Szerkesztve ]


Rive
(veterán)
Blog

Konkrétan tilos szigetelni a vályogfalat.

Ez így konkrétan nem igaz.

Megfelelő technológiával és szakértelemmel a legtöbb vályogfalat lehet szigetelni, csak ez messze nem annyira triviális ügy, mint bármi másé.

Ui.: mindazonáltal ez nem igazán menti a vályogot. A jelenleg elérhető anyagok/rendszerek között ettől függetlenül az egyik legkényesebb és legproblémásabb, minden ráragadt romantikus izé ellenére...

[ Szerkesztve ]


Teasüti
(nagyúr)
Blog

Az a baj, ha teljesen szigetel minden nyílászáró, akkor egyszerűen muszáj mesterségesen szellőztetni. Régen erre ugye nem volt szükség, mert átjárta a levegő a vályogházat.

Mennyi otthonban van szellőztető rendszer? Minél kisebb a légtér, annál fontosabb lenne.

Azért éltetik, mert annál zöldebb építkezési forma nem létezik. Azt könnyű kihozni nullás ökolábnyomra, hisz szinte mindent adott hozzá a természet.

Nem lehet az olyan szar, ha már 60-100 éve áll. ;)

[ Szerkesztve ]


Krugszvele
(aktív tag)

Klassz az a vályog, ha rendes alapja van. De sajnos 50-75-100 éve nem voltak még jó alapok. Ha most csinálsz egy jó vasbeton alapot, jó szigeteléssel, akkor lehet jó a vályog. De egy jó vasbeton alapra ki fog vályogot rakni? Senki.
És utána lehet többszörös áron szigetelni... Miközben ott van az ytong, felrakod, behálózod és vakolat. Nem kell semmiféle szigetelés rá.

Jelenleg is vályogházban lakunk, előtte egy téglaház volt, mindenféle szigetelés nélkül, ott úgy jött a penész, mintha kötelező lenne, mert felújítás volt és nagyon nedves volt a levegő.

Egy biztos: kizárólag téglaházat fogok vásárolni.

Ha lenne 300-500 millió forintom, hogy építkezésre adjam a fejem, akkor meg kizárólag ytong.


8th
(őstag)
Blog

Mert vacak nyílászárók voltak beépítve és nem volt kívülről "bezárva" a fal egy szigetelés alá.


ncc1701
(veterán)

Mert az ablakok nem zártak jól...


#30604800
(kezdő)

De, ez konkrétan igaz, a vályogház halála a szigetelés.
Régen nem csinálták, ma igen, régen nem volt gond a penész, ma az..
Mert a neten kiokosodott fiatalok szigetelnek, és nem csak augusztusban :DDD


Rive
(veterán)
Blog

De, ez konkrétan igaz,

Nem az. A vályogház halála pedig a víz. Aminek a felgyülemlését a falban nem szabad megengedni, párolgását nem szabad akadályozni.


ncc1701
(veterán)

Lehet szigetelni, csak nem eps-el. Megvan rá a megfelelő megoldás, de nem lesz olcsó.


troller
(senior tag)

2000-ben építkeztünk, 30 éves voltam akkor. Ytong fal, műanyag "hőszigetelő" ablakok. vagy 15 éven át szívtunk a penészedéssel, különösen a fürdőben, aztán beruháztunk egy komolyabb elektromos páramentesítőbe. Azóta nincs ilyen problémánk. A posztban említett cirivit tablettás vacakkal is kínlódtunk pár évet, szerintem semmire se jó.


koby11h
(aktív tag)

Ugyan ez a tapasztalat, 38-as porotherm, műanyag ablak, 5 cm látszatszigetelés, 25 éves ház. 3 év tablettás kínlódás, utána egy 70k-s mobil elektromos páramentesítő, azóta sokkal jobb a helyzet. Időnként átrakjuk a ház másik végébe, ahol épp nem vagyunk és hagyjuk menni.


forumpista
(tag)

Egyebkent ti hogyan csokkentitek a paratartalmat szellozessel? Nalunk eleg magas mostanaban a hazban (70-80%) de az a helyzet hogy barmikor megnyitom az idokepet azt mutatja hogy a kulso paratartalom 80-100%…


Rive
(veterán)
Blog

Ilyen szempontból az őszi időszak jó is, rossz is. Rossz, mert kicsi a hőmérsékletkülönbség, úgyhogy egy kinti 80% (@ 10°C) az még mindig lesz benti 60-70% (@ 20°C).
Ugyanakkor pont azért, mert kicsi a különbség, ez még ilyenkor jó eséllyel nem fog penészedést okozni.


joghurt
(addikt)
Blog

A külső páratartalom a kinti hőmérséklet mellett 80-100%. Feltételezem, a lakásotokban ennél melegebb van. Ha vetsz egy pillantást a cikkben a sörös poharak feletti táblázatra...

A cikk bár jó témát vet fel, kicsit sajnálom a lényegtelen stock fotók beszúrását. Infrás képnek pedig jó lett volna egy hőhidasat választani, nem pedig egy napsütés hatását bemutatót. Mert ugye nem a hőhídtól van a homlokzaton a ferde választó vonal, hanem az árnyéktól.


Teasüti
(nagyúr)
Blog

Pontosan. Meg nem volt így probléma a házba beszoruló elhasznált levegővel és párával se. :K Oszt megfagytak régen? Nem. :N

Mindenkinek:

Manapság a hermetikus szigetelés korában meg konkrétan energiába kerül átszellőztetni a házat. Elektromos páramentesítő? Az elhasznált levegő meg még mindig bent van... Szellőztető rendszer? Ez már alakul, csak ugye egy energiaválság közepén amikor lehet lekapcsolják a villanyt, akkor mihez kezd az ember áram nélkül a tél közepén? Áram nélkül nem megy a gázkazán sem, a keringető sem. Vicc. Vagy kinyitod az ablakot és ugyanott tartasz, mint régen amikor átfújt az ajtó alatt a szél. Aztán betolsz egy kályhát és befűtesz áram és gáz nélkül. :D

De még békeidőben is arról papolnak, hogy nullás legyen az energiamérlege a háznak. Oszt épp hogyan, mikor villany nélkül létezni sem lehet? Jah, napelem? Mennyi is az energiamérlege egy új építésű háznak, mire legyártják neked a hozzávaló technológiákat és beszerelik neked jó drágán a kivitelezők, meg még mire áttolod a bürökratikus rendszeren?
Lehet hamar kiderülne, hogy vagy háromszáz év lenne, mire valóban visszahozná a "nullás" ház a belerakott erőforrást.

Mennyi erőforrásbe kerül egy vályogház felépítése és fenntartása?
Lehet gondolkodni melyik a zöldebb. :P

[ Szerkesztve ]


Krugszvele
(aktív tag)

a fizikát ugye nem lehet átverni, tehát ott valami hőhíd volt. Kivitelezési hibára gyanakszom.
2000 körül még a 30cm vastag ytong ment, ami kétszer jobb ugyan, mint a B30,de még mindig igényli a külső hőszigetelést. Manapság már a 45-ös falazóblokk megy, amire nem kell külön.
Az a baj, hogyha kint van nulla fok, kissé árnyékos a fal, bent meg 22, a fal viszont áthűlik 13-14 fokra, akkor ott kötelezően lecsapódik a pára. A fürdőben meg aztán úgy fog kinézni, mintha kiöntöttél volna egy vödör vizet.

A homlokzaton hiába van 10-20-40-100 centi hőszigetelés, ha a lábazat, a födém, az aljzat nincsen szigetelve, akkor megette a fene! Hiába van a hátadon 10 darab kabát, ha elöl befúj a szél, nem igaz?

Tehát a hőszigetelésnek teljesen körbe kell érnie. Honnan tudod hogy nem ér körbe? Ha az illesztéseknél bent végigtapogatod a falat, érezni fogod, hogy hideg. Vagy látni, hogy ott a vízkicsapódás, rossz esetben a penész.

Ytongból, vályogból, téglából, bármiból lehet jól meg rosszul is építkezni. Vályogházat is fel lehet újítani modernül, ahogy egy téglaházat is el lehet árasztani vízzel és penésszel.


Krugszvele
(aktív tag)

Lehet gondolkozni melyik a zöldebb: a vályogház.
De jelenleg senkit sem izgat a téma.
Ha én életem végéig mostantól zéró waste módon élnék, fossá szívatva magam, akkor annyira környzeti terheléstől óvnám meg a világot, mint amit egy közeli gyár egyetlen óra alatt termel.

Az oroszok naponta tízezer köbméter gázt fáklyáznak el. Csak úgy. Az mekkora terhelés? Egész életemben nem használok el annyi gázt, amennyit ők pár óra alatt égetnek el...


Teasüti
(nagyúr)
Blog

Ez inkább egy fricska akar lenni a hatályos jogszabályoknak és narratívának. Én se veszem be ezt a zöld diktatúrát, hisz ha bárki is komolyan gondolná ezt az elitből, akkor ők lennének az elsők, akik leraknák a magánrepülőket, a szuper yachtokat, stb.
Ellenben az elvitathatatlan, hogy gyakorlatilag nincs választási jogod már, hogy milyen házat épít(tet)hetsz. Nem csak azért boszorkányüldözik a régi paraszti életet, mert meghaladta a kor és a technika, hanem azért is, mert nincs benne üzlet. Milyen profitja van abból a banknak, ha te sárból építesz házat? :D Nyugaton már a konténerházakat is kikezdik lassan a döntéshozók, mert az nem járja, hogy a paraszt önerőből megoldja az életét, lol.

[ Szerkesztve ]


shiki
(csendes tag)

Mi is ezt a típust használjuk.

Ha valaki új a területen, csak jelezném, elég hangos tud lenni a gépezet. Nem vészes, de ha úgy indulsz neki, hogy most én ezzel a szobámban fogok aludni, add fel. Mi szeretjük, már évek óta nyúzzuk, nem volt vele semmi gond eddig.

Amúgy "teljes légkezelés" az igazi megoldás, mint amit Amerikában is szoktak használni. Beépítenek beszívó/kifújó nyílásokat a szobákba, van egy központi egység ami párátlanítja az egész lakás levegőjét, belekever külső levegőt, stb. Nem olyan vészes az ára (de tényleg), de kell cég ami kiválasztja a megfelelő típust, a részeit, stb.


Rive
(veterán)
Blog

...boszorkányüldözik a régi paraszti életet...

Semmi baj a régi paraszti élettel (pláne, mert jellemzően nem kerül kapcsolatba a banki közeggel): azzal van baj, amikor a régi paraszti élet infrastruktúrája romantikus kapcsolatba kerül klf. életszínvonalbeli elvárásokkal.

Egy igazi, tipikus vályogház az mára túl van 4-5 felújítás/bővítési cikluson, és ilyenkor már egy szimpla vizesblokk kiépítés/felújítás is komoly rizikót jelent, még akkor is, ha sikerül igazi szakembert (aki érti, hogyan kell a vízzel bánni vályog mellett) találni.


Krugszvele
(aktív tag)

Pedig mennyire simán megoldható már egy ház megépítse, viszonylag korszerűen, kalákában.
Csak arra sohasem kapsz engedélyt a hivataltú, sose kapsz rá hitelt a banktú, kész. El van lehetetlenítve.


7Heads Drago
(veterán)

Kimaradt egy kérdés: Hol alakul ki penész?
Azon a hidegponton ahol minimum 8 órán át fent áll a vizesedés.
Nekünk egy szigeteléstechnikai előadáson ezt mondta a gyártó szakértője.


7Heads Drago
(veterán)

A döbbenet az hogy nem értesz hozzá. Őseink lényegesen tartósabb épületeket raktak össze mint a maiak. Semmi baj sincs a vályoggal. Baj akkor van vele ha a modern technikákat akarják vegyíteni a régiekkel. Na az nem megy, ha nem veszük figyelembe a vályog jellemzőit.
ceresit stop pára
Az egy vicc.
Értelmezhető normális készülék: [link]
Nagy marhaság ezt így leírni: Ma 20cm alatt nincs szigetelés, 3 üveges ablak a minimum, lábazati és egyéb szigetelés technológiák.
Pénzügyileg nem is éri meg ennyire szigetelni. Még. Persze ha fentebb másznak majd az energia árak lehet hogy megfogja.

[ Szerkesztve ]


7Heads Drago
(veterán)

Jelenleg olyan 12-15 cm között van a határ szigetelésben ami a piacon még gazdaságosnak mondható. Persze ha a pénz nem számít, akkor csillagos ég a határ. Csak a valóság nem ez.
Amiről a kolléga beszél az a passzívház kategória, de nem az követelmény. :)


joghurt
(addikt)
Blog

Vajon akkor az miért van, hogy a tőlünk jelentősen nem eltérő éghajlatú Szlovákiában már vagy tíz éve minimum 20 centi hőszigetelés kötelező egy átlag új építésű falszerkezetre?

Lehet, hogy a rezsicsökkentésre kiszórt évi cirka 200 milliárdot itt is inkább a hőszigetelés támogatására kellett volna költeni, és akkor most nem menne annyira a sírás a megugrott gázárak miatt.


Teasüti
(nagyúr)
Blog

Szerintem tudtak vmit. :D
A németek is már 20 éve a 18 fokra trenírozzák magukat. :))


mjani1172
(addikt)

Most komoly hogy szlovákia a példa?

[ Szerkesztve ]


joghurt
(addikt)
Blog

Igen. Ráadásul akkoriban még egy gazdaságilag mögöttünk levő országról beszéltünk, nem mondjuk Ausztriáról.


Egon
(nagyúr)
Blog

A cikkben vannak keveredések, és egy kicsit túl is van bonyolítva a kérdés:

1. A talajból a lábazaton át a falakba szivárgó víz nyomán kialakuló penészesedést salétromosodásnak hívják, és persze értelemszerűen egész más eszközökkel kell ellene küzdeni, mint a hidegpontokon páralecsapódás következtében kialakuló penésszel.

2. A penész kialakulásának okát az írásban szereplő táblázat remekül szemlélteti. Kiolvasható belőle, hogy elvben három módszerrel is lehet küzdeni a penész kialakulása ellen: egyrészt a harmatpontok értékének növelésével (szigeteléssel), másrészt a belső relatív (!) páratartalom csökkentésével, harmadrészt a belső hőmérséklet növelésével (ugyanis relatív páratartalomról beszélünk, mégpedig azért, mert egységnyi levegő eltérő mennyiségű párát képes felvenni (minél melegebb, annál többet), azaz a lakásban, adott pillanatban jelen levő fix páramennyiség, más relatív páratartalmat jelent mondjuk 18, mint 22 fokon, és ennek megfelelően a harmatpont is lejjebb lesz).
Természetesen azt a komponenst szükséges módosítani, ami problémás, pl. egy 15-16 fokos lakásban (vagy helyiségben), normál páratartalom és szigetelés mellett is ki tud alakulni páralecsapódás, és ennek nyomán penész, így egy ilyen esetben a hőmérséklet növelése lesz a célszerű megoldás.


7Heads Drago
(veterán)

Azt hiszel amit akarsz. Én gyakorlatból beszélek és nem egy másik országról. A gázfogyasztásnak már az is jót tett volna, ha nem ugrasztanak neki mindenkit anno. Csak akkor se használta az agyát egy vezető se.
12-15 cm felett nagyon lassan tudod növelni a hőszigetelő képességet. Nézd meg bármilyen kalkulátorban. Az ár sokat megy fel.
Az energia árak emelése nagyon megnyomta a szigetelés árakat is mivel sok energia kell az előállításhoz és nagy a kereslet is. Nem hozz neked annyit mint amennyivel többe kerül a buli. Felesleges lóvéja meg csak keveseknek van, hitel most nem éri meg, az uniós pénzek meg sehol sincsenek. Akkor miből is akarsz 20 cm-t? Sokan már 10-nek is örülnének.
Magyarországon is vannak hőtechnikai előírások... és nagyon utálják is az építtetők. Mivel előírás van pénzt nem ad hozzá. Nyilván az építtető saját érdeke is hogy jó legyen a szigetelés. Kár hogy a szakember gárda telibesz@rja az egészet és nevetséges hibákkal áthúzza az egészet.

[ Szerkesztve ]


Rive
(veterán)
Blog

...a belső hőmérséklet növelésével ...

Ez némileg necces. Egyrészt, az emberek a kényelmes környezethez igényelnek egy fix (relatív) pártartalmat, amit meg is fognak próbálni megtartani (párásítás).
Másrészt, az emberi jelenlét is egy folyamatos páraforrás: nem csak a kívülről beáramló levegő páratartalmával kell számolni.
Azaz a páratartalom nem fog arányosan csökkenni a hőmérséklet növelésével.

Pl. nálunk a cserépkályha miatt folyamatos a külső levegő beáramlása télen, ennek megfelelően az egyensúlyi relatív páratartalom ~ 20-25% ha kint valami keményebb fagy van => párásítunk. Mosós napokon akár 30% is öszejön, olyankor pezsgőt bontunk, hogy egy kicsit abbamaradt a viszketés :DDD

Ui.: ja, és ennek ellenére ha nem vigyázunk a sarkokra, hogy érje őket a levegő, akkor a szoba közepén mért <20% RH mellett is jön a penész :(

[ Szerkesztve ]


7Heads Drago
(veterán)


Pont ezért lesz érdekes ez az ordas baromság amit kitaláltak hogy a közintézményekben 18 fokot kell tartani. De ugye itt se kérdeztek meg egy szakit se.


7Heads Drago
(veterán)

Akkor ott szigetelés hiány van.


Egon
(nagyúr)
Blog

Egyrészt, az emberek a kényelmes környezethez igényelnek egy fix (relatív) pártartalmat, amit meg is fognak próbálni megtartani (párásítás).
Másrészt, az emberi jelenlét is egy folyamatos páraforrás: nem csak a kívülről beáramló levegő páratartalmával kell számolni.

Így van. De ez semmiben nem cáfolja azt, amit írtam.

Azaz a páratartalom nem fog arányosan csökkenni a hőmérséklet növelésével.

Ez viszont marhaság, és semmi köze sincs az előzőkhez. Adott háztartásban, adott szokások mellett (pl. napi 2*5 perc szellőztetés, fejenként 10 perc zuhanyozás, egy óra főzés stb.), egy adott pillanatban lesz mondjuk (per has) 10 (vagy 15, tökmindegy a példa szempontjából) liter víz a levegőben, pára formájában. Ez egészen más relatív páratartalmat jelent 18 és 22 fokon.

A cserépkályha manapság elég speciális, nem túl gyakran előforduló képződmény, ebből általánosítani nem nagyon lehet. Sajnos nálunk (cserépkályha nélkül is) nagyon alacsony a páratartalom valamiért, de azért ennyire nem (35-40% körül szokott lenni). A sarkok penészesedése nálatok (ilyen alacsony páratartalom mellett) egyértelműen a hidegpontok miatt lehet, azaz valami nincs rendben a külső szigeteléssel (vagy egyszerűen nem tud felmelegedni a fal, mert szorosan rajta van egy szekrény stb.).

[ Szerkesztve ]


Rive
(veterán)
Blog

Adott háztartásban, adott szokások mellett (pl. napi 2*5 perc szellőztetés, fejenként 10 perc zuhanyozás, egy óra főzés stb.), egy adott pillanatban lesz mondjuk (per has) 10 (vagy 15, tökmindegy a példa szempontjából) liter víz a levegőben, pára formájában.

Az emberi tevékenység (abszolut) párakibocsátása jellemzően növekszik a hőmérséklettel: IRL nincs befixálva az 'adott szokás'.

A cserépkályha manapság elég speciális, nem túl gyakran előforduló képződmény

Falun? Hegyek mellett? Mifelénk ~ minden második házban van.

vagy egyszerűen nem tud felmelegedni a fal, mert szorosan rajta van egy szekrény

Szigetelés(hiány) az van, de nálunk 20% RH mellett a penészedés fő oka az bizony a hibás bútorozás volt. Volt pár év, mire kitanultuk, de mostanra ez szimpla szokásos nyári-téli üzemmód átállás már.

A fűtésre visszatérve: jelen megszorítós idők mellett fontos tudni, hogy alacsonyabb, de egyenletes hőmérséklet önmagában nem fog penészhez vezetni: viszont nappalra letekert hőmérséklet, meg hidegen hagyott helység az vezethet, szóval nagyon alaposan érdemes átgondolni a spórolás módját.


ncc1701
(veterán)

Pontosan. Tisztességes szigetelés, mindenhol, körbe, 15-20cm vastagságban, utána már nem lesz hőhidas a kecó a mi éghajlatunkon, így penészedni sem fog sehol. Plusz egy minimális hőcserélős szellőztetés is tud segíteni a fűtési költségeken is egy ennyire szigetelt kecónál.


ncc1701
(veterán)

Jaja, az nem jó trükk, h lezárjuk a ház felét, és nem használjuk/fűtjük. Többe fog kerülni a felújítás.


Krugszvele
(aktív tag)

Bocsi, de pont fordítva!
Minél kisebb hőmérséklet legyen a szobában, ha hidegponti páralecsapódás van!
Mert ha csinálsz bent 22 fokot, akkor már 16 fokos falnál lecsapódik a pára. Ha kint van nulla fok, ez hamar bekövetkezik!
Ha viszont bent 15 fok van, akkor 9 fokos falnál csapódik le a pára! Kisebb az esély.


mave13
(őstag)
Blog

Köszi az írást, hasznos. El fogom olvasni a többit is.

Nálam is nagy probléma volt a penészesedés. Van egy 67-es építésű, kis téglás házam 5 cm-es külső szigeteléssel, és 2004-ben készült műanyag nyílászárókkal. (Mielőtt bárki fikázni kezdene, így vettem 2018-ban...) 19 fokban szeretek élni, ehhez télen 70-72% körüli páratartalom társult. Éreztem, hogy ez így nem lesz jó, rövid idő után meg is jelent a penész a sarkokban, és az ablakok, ajtók körül. Volt Savo, állandó szellőztetés először résre, majd bukóra nyitott ablakokkal, de egyik sem segített.
Hiretelen felindulásból vettem egy Trotec "párafalót". Azzal már egy fokkal jobb volt, 65 ezer pénzt akkor megért... Annyi volt vele a gond, hogy sokat evett, naponta üríteni kellett a tartályát különben megállt, nagyon hangos volt, és 78 négyzetméterre nem igazán volt elég hatékony. Ja, és az is elkezdett penészesedni... De, ezzel már 60-65% körül volt "csak" a páratartalom 19 fokon.

Közben olvasgattam a témában elég sokat, majd tavaly ősszel nyeltem egy nagyot, és megbíztam egy penészesedésre szakosodott céget, hogy lepjenek meg valamivel... Az ablakokra pára vezérelt szellőzők kerültek, a fürdőbe pedig egy ventillátor. És minden problémám megoldódott. Tavaly novemberben lett beszerelve a rendszer, az első naptól kezdve 45-55% között van a páratartalom, jó a levegő, penésznek pedig nyoma sincs. Ki tudok teregetni a lakásban, és bő egy éjszaka alatt megszáradnak a ruhák. Ez eddig kb. elképzelhetetlen volt.
A téli villanyszámlám csökkent, a gázszámla minimálisan emelkedett, de tényleg minimális a különbség ilyen téren. Egyszeri, nagyobb beruházás volt, de abszolút megérte.
Biztos ennek is vannak hátrányai, kicsit idegenkedtem attól hogy réseket marjanak az ablakokba, de a ventillátor kis zaján kívül nem érzékelek semmmi drámai problémát.

Annyi van, hogy igazából semmi extra nem volt az eszközök felszerelésében, némi fúrás, faragás kellett mindenhez. Egy második lakásnál már biztos azt csinálnám, hogy megvenném a szükséges szellőzőket és a ventillátort, és felszerelném őket magam. Ezzel nem keveset lehetne spórolni, mivel az anyagköltség a kifizetett összeg 55-60%-a volt körülbelül. De nem panaszkodom, mert így is bőven megérte.


Goose-T
(veterán)
Blog

Durva, hogy egy 5 centis szigetelés is mennyire be tud dunsztolni egy házat. Mi 2019-ben költöztünk be egy 1958-ban épült szigeteletlen téglaházba (kislyukas B30-as téglából épült 38 centis fal), amire '88-ban építettek egy emeletet porothermből. Mostanra már minden nyílászáró modern (tavaly cseréltük a maradék néhány ablakot és a bejárati ajtókat), és most van a dolgozószobámban 21,8 °C, és 45%-os a relatív páratartalom úgy, hogy második napja esik kint az eső. Nem is emlékszem olyanra, hogy nagyon 60% felé ment volna valaha a páratartalom a házban.

[ Szerkesztve ]


Rive
(veterán)
Blog

Durva, hogy egy 5 centis szigetelés is mennyire be tud dunsztolni egy házat.

Ez egy közkeletű, de hibás vélekedés. A modern ( = tégla és azon innen, értelmes lábazati vízszigeteléssel) házaknál a belső légkör alakításában a belső vakolat felső ~ 1cm vastag rétege vesz részt, a többi mintha nem is létezne (illetve, ugye ha régivágású diszperzit vagy efféle van a falon, akkor még ennyi se). A (külső) szigetelés pedig már a lényegében légzáró falon kívül van, nincs 'dunszt' hatása.

Az ablakcsere, az lesz a bűnös.

Megmég: az emlegetett vályog az totálisan más tészta, de ott se a belső légkör, hanem a fal anyagának a víztartalma miatt problémás minden párazáró szigetelés.

[ Szerkesztve ]


Egon
(nagyúr)
Blog

:W
Ember, relatív páratartalom van. Ami azt jelenti, hogy ha van mondjuk 10 liter víz a szoba levegőjében, akkor az 22 fokon lesz mondjuk 55% páratartalom, 15 fokon meg 75%... :U Ehhez képest nézd már meg a kicsapódási értékeket... :U


Goose-T
(veterán)
Blog

Akkor hogy lehet ilyen alacsony nálunk a páratartalom? Minden ablak és ajtó modern műanyag, két kisgyerek van, mosunk, főzünk, teregetünk, a gyerekek iskolában, óvodában, de a feleségemmel nagyjából állandóan itthon vagyunk, szóval termeljük a párát egész nap.


Oki67
(újonc)

A most a homlokzati falakkal szembeni követelményként meghatározott 0,24-es értéket elérhetjük
- B30-as téglafalra a fehér színű polisztirolból 15 cm vastag szigeteléssel,
- a grafitos szigetelőből 10-12 centiméteressel
- Austrotherm Resolution homlokzati szigetelőből 8 cm vastagra van szükség

Nem azért mert ez az előírás,
hanem mert ez fizika,
és a technológiából adódó érték.


Oki67
(újonc)

Én a párát hövisszanyerő szellőzéssel oldottam meg,
így annyi mint kint
(ha kint 60% akkor bent is.
A rendszer hasonló mint ez:
Youtube
DIY simple cheap easy HRV=fresh air system for your home


Egon
(nagyúr)
Blog

Általában vagy a falak szerkezetében kereshető a probléma (egyszerűen hatalmas mennyiségű párát képesek felvenni a falak;van ahol a kórosan alacsony páratartalom csak a falak olajfestékkel történő lefestésével szűnt meg), vagy a modern nyílászáróitok némelyike mégsenem zár jól (láttam már pár éves műanyag ajtót télen érezhetően "húzni", mert nem zárt jól a zsanér felőli oldal, a gumicsíkra nem húzta rá teljesen az ajtót).

üzenetek