Új hozzászólás Aktív témák

  • nemlehet

    őstag

    válasz liszi70 #19 üzenetére

    A jó hangzásról mindig az székely anekdota jut eszembe hogy: A fiatalok összeházasodnak, nagy a szerelem, minden okés, csak sajnos a férj folyton panaszkodik, hogy az asszonyka nem tud rendes pörköltet csinálni. Minden praktikát kipróbál az asszony, végigkérdez mindenkit a faluban, de csak nem sikerül soha eltalálni a pörkölt ízét.
    Egyszer picit megszalad a pletykálás a szomszédasszonnyal és lekapódik a pörkölt alja. Nem ehetetlen, nincs idő már újat csinálni, ezért pironkodva kirakja a férj elé sűrű bocsánatkérések közepette. A férj belekóstol majd felderül az arca és örömködve végre elégedetten megdicsérgeti az asszonyt: "Nah ez igen, végre, pont ahogy édesanyám csinálta!"

    Ha minél közelebb akarunk kerülni objektíve a forráshoz akkor a számokat kell nézni. Ha meg a saját szubjektív ízlésünket akarjuk kielégíteni akkor az egészen más tészta. A kettőt keverni tulajdonképpen nem érdemes, főleg, hogy az utóbbiban lesz egy igen vaskos adag placebó.

  • liszi70

    nagyúr

    "Ez a lényeg! A cső csal! De én ezt szeretem! És nem csak én! Ez a “csalás” elbűvöl, érzelmeket kelt vagyis zenél. Ez pedig jó."

    Vagy jó, vagy nem jó. Ezen a ponton szokott elkezdődni a vita arról, hogy mit is hívunk HiFi-nek. Valójában mit értünk alatta? Ha az elektroncső, vagy bármi más által eltorzított hang tetszik nekünk jobban, azzal az ég világon semmi baj nincs. De kérdés, hogy ez mennyire tekinthető hifinek, vagyis hanghűségnek magasfokon. Közismert tény, hogy az emberek egy részének jobban tetszik a bizonyos tekintetben torz hang. Ennek oka lehet a cső általi torzítás (szavaid szerint "csalás") is, de többek között akusztikai anomália is okozhat ilyet, amit megszokunk, megszeretünk, azt hisszük el jónak, és azt várjuk el. Na de nem biztos, hogy olyannak kell lennie hanghűség szempontjából. Minden jogunk megvan hozzá, hogy ne érdekeljen minket a "hanghűség" (ha létezik ilyen), mert úgyis legfontosabb az "élmény", de akkor ezt szerintem nem a HiFi gyűjtőnév alatt kell definiálni. És ez a te cikkedben majdnem rendben is van, hiszen egyetlenegyszer nem írod le azt a szót, hogy HiFi. :) Egy majdnem arra hajazó mondatod viszont van: "A cél, hogy a készülék a felvételről visszajátszott zenekart a szobában jelenlévővé tegye!" Szerintem ez akkor érhető el, ha ragaszkodunk a készülékeinkben ahhoz a bizonyos "hanghűséghez". És máris ott vagyunk, hogy bizonyos szempontból van akinek jó az a "csalás", amit te nagyon szeretsz, más szempontból és másvalakinek meg NEM jó. :)

  • liszi70

    nagyúr

    válasz UnA #15 üzenetére

    Szerintem félreértetted. Vesa azzal a mondattal, amit kiragadtál, hogy "az egész érzékelés egy szubjektum és innen válik értelmetlenné" nem az emberi érzékelés értelmetlenségéről beszélt, hanem az egész posztban arról van szó, ami az utolsó mondatában: "...címkékre csak műszaki paramétereket van értelme ráírni, mert minden más értelmetlen." és ebben tökéletesen igaza van. Az egyéni preferenciák, ízlés, érzelmi állapot és befolyásoltság-diktálta szubjektív véleményekből NEM lehet kiindulni, mert ez mindig mindenkinek más. Mint ahogy a tetszés/nem tetszés kapcsán önmagában a műszaki paraméterekből sem.

  • rita7107

    aktív tag

    válasz KISDUCK #16 üzenetére

    Nekem a kezemen látszik, hogy mi történik a gipsz nélküli gyógyulással törés esetén. Kb. 5-6 fokkal ferdébb az egyik ujjam, mert nem volt megfelelő ideig gipszelve. (vagy gipsz, vagy üdülés, és inkább az üdülést választottam)

  • KISDUCK

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz bambano #7 üzenetére

    "gipsz nem gyógyítja a csontodat, a gipsz arról szól, hogy ki tudj ugrabugrálni a fajanszig,"

    Ha jól emlékszem akkor a gipsz arról szól hogy rögzítse adott helyzetben a végtagot vagy a testet hogy a csont ne mozdulhasson el addig amíg nem megy végbe a csont gyógyulása. Gipsz nélkül is begyógyul a csont csak az nem mindegy hogy milyen helyzetben.

  • UnA

    Korrektor

    válasz Vesa #11 üzenetére

    "az egész érzékelés egy szubjektum és innen válik értelmetlenné"

    Pont fordítva ;) Ami valóban számít emberi szempontból , az a szubjektum, amiről te beszélsz, az a dolgok dehumanizálása. De nyugodtan nézegesd a számokat, ha ez tölt el téged elégedettséggel.

  • pechman8

    tag

    válasz Vesa #11 üzenetére

    Köszönöm, hogy elolvastad. 100-ból 99 építő úgy gondolkodik ahogy Te. Ezért építem magam a készülékeimet.

  • Vesa

    veterán

    válasz bambano #7 üzenetére

    "mások tudják, hogy az orvostudomány sok esetben arról szól, hogy életben tartják a beteget addig, amíg a saját teste képességei szerint meg nem gyógyul"

    A téma itt OFF, de ez így nem teljesen igaz. A gipszes példa nem rossz, és számos esetben hasonló folyamat játszódik le, tehát a test öngyógyít. Ugyanakkor, pl. egy csont protézisnél -csak, hogy a példánál maradjak- egyértelműen az orvos gyógyít, a test csak néz mint Marci hevesen. Vagy említhetném a lyukas fogat is, ami nem fogja vissszaépíteni mnagát, tehét vagy betömi az orvos, vagy kiszedi és cseréli egy műre. Na, hogy most a lézeres szemműtétről és ezernyi egyéb konkrét gyógyítási formáról ne is beszéljünk, amire a test már önerőből nem képes.

  • FMarci

    csendes tag

    Ebben es az elozo cikkben is tobbszor erinted, hogy szerinted egy szamodra baromira fontos es ertekes, es szerinted a kozosseg szamara is kiemelkedoen hasznos technikai tudassal/know-how-val rendelkezel a temaban. Raadasul ez a tudas valos problemara kinal kivitelezheto, gyakorlati megoldast. Valami olyan tervezesi elvvel, amire egy szakmaban jaratos masik kollega nagy esellyel nem jonne ra/onmagaban nem lenne elvarhato tole, hogy azt toled fuggetlenul ujra letre tudja hozni.

    Ha a fentit jol ertem, a fenti a te szempontodbol igaz, akkor ez errol a gondolatom/tanacsom:
    Szamomra ezek a gondoltaok/felismeresek (fontos, kozosseg szamara ertekes, gyakorlatiasan hasznalhato, nagyon nem trivialis) a legfontosabb indikatorai annak, hogy egy adott szellemi termek, produktum az valoban innovativ-e. Es ha van egy innovativ szellemi termekem, know-how-m (ez akar egy folyamat is lehet), akkor az egyeni es kozossegi erdek is, hogy hasznosuljon. Egy ilyen kozos hasznosulas felteteleinek megteremtoje pedig a szabadalmi rendszer, ahova erdemes lenne ezt becsatornaznod.

    Fontos: Nem azt allitom, hogy a know-how-d szabadalmaztathato (az ellenkezojet sem, egyikre sincs eleg informaciom a ket blogbejegyzesed alapjan), csak, azt, hogy ha en igy ereznek egy sajat know-how-mmal kapcsolatban, mint ami igy nekem lejon rolad, akkor az engem abba az iranyba vinne el.

  • Vesa

    veterán

    A korábbi cikknél is leírtam -ha jól emlékszem-, hogy az elméleti fejtegetés értelmetlen. Írod, hogy nem az összetevőket kell ráírni egy termékre, mert abból nem derül ki az ízélményre vonatkozóan semmi, ezért azt kéne ráírni, hogy mondjuk 3 ember konkrétan milyennek érezte, milyen benyomása volt róla. Most a technikai oldalát ennek felejtsük is el, hogy számos terméknél erre már hely sem lenne a címkén, maradjunk tisztán az elvi oldalon. Szóval azt írod, hogy az összetevők felsorolásából (műszaki tartalom), nem derül ki az íz(hang) élmény, ugyanakkor magad fogalmazod meg, hogy az egész érzékelés egy szubjektum és innen válik értelmetlenné.

    Mert akkor mit tudunk meg abból, ha Gipsz Jakab leírja a szubjektív véleményét? Semmit! Csak azt, hogy Gipsz Jakaban személyes ízlett a szörp vagy számára megjelent-e a zenekar a lakásban. Ebből sehol nem következik, hogy Beton Bélának is ez lesz a véleménye, pontosabban a megélése. Vagyis teljesen értelmetlen szubjektumokról konkrét, vagy akár csak iránymutatást jelentő információt is várni. Lehet, hogy én a nagymamád szörpjétől nem esnék hanyatt, másnak rettentően ízlene, a harmadik embernek meg az ipari lesz a kedvence. Szubjektíven.

    Innentől válik teljesen értelmetlenné a zenei eszközök minőségével kapcsolatban, vallásos áhítattal kezelni bármit. A torzítással azért foglalkoztak annyit, mert a legtöbb ember számára ez a jelenség érezhetően rontja a zenehallgatás élményét, és ez egyértelműen kimutatható. Egy szine torzításmentes hangképnél viszont már olyan szintű szubjektumok döntenek a "szerintem jól, vagy nem jól szól" kérdésben, ami kizárólag az egyéni érzékelésen múlik és semmiféle objektív egyetemes igazság nincs, és nem is lehet mögötte. Az egyik emberenk ugyanaz a hagkép tökéletes lesz, a másiknak meg nem, Akármilyen eszközből jön és akármilyen elmélet van mellé téve.

    Éppen ezért, címkékre csak műszaki paramétereket van élrtelme ráírni, mert minden más értelmetlen.

  • bambano

    titán

    válasz joghurt #9 üzenetére

    értem, tehát beraksz egy tisztességesen legyártott szénréteg ellenállást az áramkörödbe, aminek nagyjából nulla a kapacitása és az induktivitása is, és a megfordításától annyit javul az ének, hogy seggreülsz a vakteszten.

    vegyük észre, hogy nem arról szólt a cikk, hogy az ellenállásnak van karakterisztikája úgy a hatodik-nyolcadik tizedesjegy környékén, hanem arról, hogy átlagbélát meghallgatáskor mellbevágja a különbség.

    ébredjünk már fel a hülyeségből végre. minél többet vitatkoztok ezzel az állításommal, annál inkább látni lehet, hogy nem szakmai alapon vitatkoztok.

    szerk: "Szerintem Bgyarmati elég jól leírt pár gyakorlati okot, miért nem szimmetrikus egy ellenállás.": a valóság az, hogy azt írta le, hogy miben/miért különböznek egymástól a különböző gyártástechnológiájú ellenállások.

  • joghurt

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz bambano #8 üzenetére

    Szerintem Bgyarmati elég jól leírt pár gyakorlati okot, miért nem szimmetrikus egy ellenállás. (Ja, és igazából egy fizikailag nem szimmetrikus RLC tagról beszélünk, aminek máris van frekvenciamenete is.)

  • bambano

    titán

    válasz joghurt #6 üzenetére

    tehát ha van egy tervezési hibás áramköröd, ahol nincs rendesen szeparálva két alkatrész, de az egyiket megfordítod, akkor máris rendesen lesz szeparálva? tévedsz.

    itt most nem áramkörről van szó, hanem egy darab alkatrészről, az ellenállásról. azt mondani, hogy megfordítasz egy 470 ohmot a panelben, és ettől hallhatóan jobb lesz az énekhang (ja, csak az énekhang, a többi nem), azt pont akkora lenyúlós marhaság, mint azt mondani, hogy a 230-as tápkábel irányérzékeny.

    ráadásul egy rakás pont van egy erősítőben, ahol a teljes szinusz jel jelen van, vagyis a simán berakott ellenálláson a pozitív félperiódus ugyanaz, mint a fordítva berakott ellenálláson a negatív félperiódus. nehogy elkezdjétek magyarázni, hogy egy erősítóben a normál A hang esetén gyorsított kamerával filmezve az ellenállást, azt látnánk, hogy folyton kiugrik a panelből az ellenállás, csinál egy hátraarcot, és visszamászik...

  • bambano

    titán

    válasz Bgyarmati #5 üzenetére

    nem hangzott el olyan állítás, hogy két, különböző ellenállás felcserélése nem okoz hangváltozást. ezt senki nem vitatta, én sem.
    az állítás az volt, hogy változatlan áramkörben egy darab ellenállást megfordítva javul a hangminőség. tehát az egész áramkörben egyetlen egy dolog változik, ugyanazon egy darab ellenállás iránya. ez olyannyira nyilvánvaló tévedés, hogy nem érdemes foglalkozni vele.

    "akkor valamit még nagyon nem ismerünk az emberi szervezet működéséről.": valamit nem ismersz. TE. mások tudják, hogy az orvostudomány sok esetben arról szól, hogy életben tartják a beteget addig, amíg a saját teste képességei szerint meg nem gyógyul. a legegyszerűbb példa: eltöröd a lábad. konkrétan az orvos *semmit* nem csinál a csonttörés miatt, azt csinálja, hogy a csont saját gyógyító folyamatait optimalizálja, miközben a beteg életét próbálja elviselhetővé tenni. a gipsz nem gyógyítja a csontodat, a gipsz arról szól, hogy ki tudj ugrabugrálni a fajanszig, némi komfort-emelkedést okozva.

    teljesen egyértelmű számomra, hogy a csöves másképp szól, mint a tranzisztoros, hiszen meg lehet mérni. azt lehet megmérni, hogy *másképp*. mivel az emberi hallást nem lehet megmérni, így az nem derül ki, hogy hol az origó és a másképpből melyik van közelebb és melyik távolabb.

  • joghurt

    addikt

    LOGOUT blog

    válasz bambano #1 üzenetére

    Ebből a kijelentésedből egyértelmű, hogy nem foglalkoztál valódi áramkörök kivitelezésével. :) Láttam én már olyat, hogy a nyák két oldalán levő alkatrészek jele csatolódott át egymásba. Csak egy kicsit, de épp elégé. Vagy az "áramkörök tervezése" c. tárgyunk többek között arról szólt, hogy az elvi modellhez képest milyenek egy valódi dióda, műveleti erősítő stb. mindenféle karakterisztikái.

    Mondom ezt úgy, hogy az audiofilek döntő részét én is sznob placebónak gondolom, és digitális jelek esetén kizártnak tartom, hogy egy aranyozott kábel szellősebb mélyeket eredményezzen.

  • Bgyarmati

    csendes tag

    válasz bambano #1 üzenetére

    Villamosmérnök vagyok, bár a Híradásipari Technikusi oklevelemre büszkébb! Óvatos duhaj vagyok annak megítélésében, mi objektív, mi szubjektív és mi placebo. (Mellesleg, ha pusztán a placebo hatástól valaki kigyógyul a az eddig gyógyíthatatlan krónikus betegségéből, akkor az a placebo az ő számára valós gyógyhatást produkált. Ha tényleg placebo-t kapott, és mégis meggyógyult: akkor valamit még nagyon nem ismerünk az emberi szervezet működéséről.)
    Ellenállás:azért óvatosan. Olyan, hogy "ellenállás", olyan egyáltalán nem létezik. Milyen ellenállás? Huzalellenállás, bifiláris huzalellenállás, dia- vagy paramágneses huzalból? Tömör tömb-ellenállás, kerámia hordozón szénréteg-ellenállás, fémréteg-ellenállás, spirálisan vagy lineárisan köszörülve jusztírozott, koptatással jusztírozott, valamilyen karbid-ellenállás valamilyen hordozón, milyen kivezetéssel, csatlakozással? SMD ellenállás? Az közismert, hogy sok ellenállás dirac-impulzus hatására megrogyik (más az impulzus-ellenállása mint az egyenáramú!), teljesen más az ellenállása, mint egyenfeszültség vagy kisfrekvencia esetén.
    Én anno a FOK-GYEM KTSZ-ben (kb. 58 évvel ezelőtt...) saját kezűleg gyártottam precíziós ellenállásokat precíziós export dekádszekrényekbe, Ganz Ábrahám idejéből való feszített zafír szálas tükrös galvanométerrel jusztírozva pontos értékre ezeket.
    Nekem ezután egyáltalán nem hihetetlen, hogy nem mindegy a zenei hangzás szempontjából, hogy kiféle-miféle (kefél-e) ellenállást alkalmazunk egy csöves erősítőbe.

    És akkor még nem is beszéltem a bárium-titanát kerámia kondenzátorok szörnytevéseiről...

    Amúgy: hátrább az agarakkal! Egyrészt ma sem tudják kétség nélkül megmondani, hogy egy Amati, egy Guarnieri és egy Stradivari hegedű mitől olyan szép hangzású, másrészt: Egy Amati másképp szól, mint egy Guarnieri, és egy Guarnieri máshogy, mint egy Stradivarius. (Ahogy a csöves máshogy szól, mint egy tranzisztoros.)

    (Degrell László és a HIFI Magazin emlékére.)

  • Erunosta

    tag

    Köszönjük a cikket. Én ugyan nem nagyon értek ehhez, de linkeltem egy barátomnak aki anno csinált nekem olyan hangrendszert a szobámba, hogy csak ültem és nézem(hallgattam) ki a fejemből. Egy Technics SU-7100K erősítőt hozott meg két újradobozolt baromi nehéz hangfalat. Majd berakott egy gitáros zenét és nem hittem el amit hallok. Imádom! Azóta máshogyan gondolok a hangrendszerekre.

  • pechman8

    tag

    válasz bambano #1 üzenetére

    Köszönöm a bejegyzést. De mint a korrábi cikkeimben is említettem az ellenállásnak mint alkatrésznek nem csak ellenállás tulajdonsága van.

  • bambano

    titán

    Már a korábbi cikkedre is be kellett volna írni: az ellenállás a tér három tengelyére nézve szimmetrikus.
    Következésképp irányérzékenynek hallani placebo jelenség.

Új hozzászólás Aktív témák

Hirdetés