Több 90 éves papot ismerek, mint 90 éves olimpiai szereplőt...
Vajon miért van ez?

Régóta tervezem Én is, hogy megküzdök a maratoni távval, de a 2013-as év nem volt számomra szerencsés. Két térdműtétem is volt az idén, de úgy néz ki már rendben leszek és ha összeszedem magam és tudok edzeni akkor év végére ez lehet majd az egyik kitűzött cél, a Budapest Maraton

A teljesítéséhez és a cikkhez is külön gratulálok, mert nagyon jó lett.

Most arra gondoltál 90 éves olimpiai szereplő alatt, hogy olyan ember aki olimpián szerepel még most is, és 90 éves, vagy olyan emberre aki régen sportolt, de már nem, és 90 éves? Ha az előbbire, akkor iszonytatóan buta kérdést tettél fel.

Nem szeretem a futást - nagyon nem (pedig iskolás koromban jónak számítottam). Erre munkatársam bölcsen csak annyit mondott: "mert még nem futottál eleget". Lehet igaza van, de egyszerűen nem visz rá a lélek, hogy elkezdjek futni, holott tisztában vagyok vele, hogy bizony jó lenne. Annak a titkára kellene rájönnöm, hogy mivel, hogyan tudnám megkedveltetni magammal az önkínzásnak ezt a fajtáját. Ha van tippetek, szívesen veszem

Az eredményekhez és a kitartásodhoz meg gratulálok! Egyébként szomszédom is hivatásos, és érdekes módon ő is szeret futni - "szakmai ártalom".

Szuper lett a cikk, jó volt olvasni

Én közel egy éve kezdtem el futni, a nyújtásokat rendesen kell végezni különben baj lesz. Esetemben letapadt a bal lábam külső felén lévő izom végig, ezt felszedték majd kaptam kinezio tapaszt, viszont azóta se jöttem rendbe. Úgy néz ki a letapadt izom hozzányomta az IT szalagot a csonthoz és ezáltal dörzsölődhetett ki, 1 hónapot szenvedtem minden felkelésnél mire kinyújtottam a beállt szalagot.

Elkezdtem ergométerezni, jól kimozgatta, rendbe is jött de már közel se futok annyit. Szerettem volna már ősszel félmaratonra menni, de a lábam állandóan hátráltat. Tegnap voltam terepen is futni, nagyon izgalmas volt főleg lefelé a szűk ösvényen manőverezni az erdőben, eszméletlenül jó. Sajnos bevállaltam pár komolyabb emelkedőt és megint előjött az IT szalag probléma.

Az ergométer mellé járok crossfit jellegű edzésre is, heti ötször sportolok, viszont nem futok emiatt. Valahogy elment másfelé az irány meg a cél is, most olyan semmilyen helyzetben vagyok sajnos. Végre sikerült szereznem egy cipőt, fél évig egy sima teremcipőben futottam aminek olyan kemény a talpa mint a beton, soha többet.

Most a cél a közeljövőben a több nyújtás, SMR henger. Valahogy meg kell erősíteni a lábam, mert már kezd elegem lenni, hogy állandóan lehal. A kondim bírná sokkal tovább, de a lábam nem. Valakinek 1-2 hét valakinek 3 hónap, én az utóbbiba tartozom.

Amit én kezdő futóként megtanultam és te is nagyon jól leírtad a cikkben: étel, ital, rendszeresség, kitartás, pihenés, cél, nyújtás, erősítés, fokozatosság, felszerelés, futótárs, tervezés.

Nagyjából ezek a kulcsszavak így hirtelen nálam, egyébként én se tudok zenére futni, egyszerűen nem fekszik.

gratula

Ez a letapadt izom hogy néz ki?

Egyik ismerősöm se tud "zenére futni". Ő nyelvleckéket hallgat közben.
Én tudok zenével is a fülemben futni, de nem szeretek. Ha megfelelőek a körülmények pont azt élvezem, hogy csend van.

"pont azt élvezem, hogy csend van"...

+1

Én is azt szeretem benne a legjobban,mikor nem szakadsz már meg,felvetted a tempót, bemelegedtél. Fogynak a Km-ek, csend van és az ember elgondolkodik a dolgain közben.

Nem vagyok szakértő a témában de az izom összehúzódik és ha a nyújtást nem megfelelően végzed letapadhat alattomosan. Amikor elkezded terhelni akkor pedig szakadna fel. Gondolom én valami ilyesmiről lehet szó, szóval a nyújtás nagyon fontos, mint ahogy a bemelegítés is és a levezetés is. Elején dinamikus végén statikus nyújtás és nincs gond. Van hogy jó pár tíz percet nyújtani kell egy komolyabb kilométer után.

S te?

Én is. Szintén 2013-ban először és persze utoljára Na jó nem biztos, majd kiderül lesz-e még folytatása.

[ Szerkesztve ]

Köszi szépen

rizso:Egy katonának a futás alapvető dolog az alap- és a szakkiképzése során. Akik pedig kevésbé igénybe vevő beosztásokban vannak, azoknak a rendszeres futás megelőzi az éves sportfelmérés előtti pánikot.
A fokozatosság sokat segít abban, hogy ne kínszenvedés legyen az első pár alkalom. Kocogás és gyaloglás kombinációja például. Ne érezd degradálónak, hogy gyalogolsz is, vagy esetleg mindenki gyorsabb körülötted - magadnak futsz, nem nekik.
Egy kis csapattal eljárni még többet segíthet. Sok kollégám megy le a pályára párban, három-öt fős csapatban (nagyjából hasonló tempóval), és elbeszélgetnek futás közben. Amerikában sokan a Facebookot használják közös futások szervezésére. Amikor Washingtonba mentünk, az FB-n kerestünk egy futócsapatot, akik bemutatták nekünk futás közben a National Mall környékén lévő emlékműveket. Előtte soha nem láttuk ezt a két illetőt, de csak annyit kérdeztek, hogy mire vagyunk kíváncsiak, és úgy tervezték meg a futóútvonalat. Az a pár mérföld észrevétlenül ment le.

Kube: igen, sérülés után nagyon óvatosan kell ismét elkezdeni a mozgást. Jó pár kollégámat láttam felépülés közben egy-egy focibaleset után.Az amatőr kispályás foci az egyik legveszélyesebb sport a Honvédségben. Annak idején, ha jól tudom, űrhajósainkat el is tiltották tőle a felkészülés során.
Amúgy kemény talpú cipőben is lehet futni, például a mezítlábas technikával.

nortol: ha arra célzol, hogy a maraton nem természetes terhelés, igazad van. Nem lehet mindenkinek a célja - aki amatőrként belevág, az viszont örömmel teszi. Az öreg hölgy, akit a cikkben említettem, azt nyilatkozta korábban, hogy addig szándékozik futni, ameddig csak bírja, és ha eljön az idő, futócipőben szeretne elmenni - s ez végül így történt meg.

satz18: .

fi:zi'k: egyszer kipróbáltam a zenére futást futópadon. Ossian nem segített, szanaszét csúszott a ritmusom, ahogy váltakoztak a gyorsabb-lassabb számok. Azóta nem

[ Szerkesztve ]

Jó cikk volt, gratulálok. Én viszont világéletemben utáltam futni sajnos, nem az én sportom

Köszönöm a cikket! Sajna a térdeim megfájdulnak hosszú távon, így csak egy szép gondolat marad a megtétele..

bár a télen sok futásom kimaradt de jó időjárás esetén hetente kétszer futok kb. 3 kilómétert. szeretném idővel növelni a távot 5-6-ra, ennél hosszabb távon már javasolt folyadékbevitel futás közben?

Szerintem ez egyénfüggő, attól függ mennyire izzadsz, mennyire érzed hogy innod kell. De ha már 40-45 perc fölött futsz időben szerintem akkor már érdemes pár korty vizet magaddal vinni. De mondom ez egyén függő. Nálam 45-50 perc alatt lemegy 10km ott már megkívánok pár kortyot. Ha pedig bejön a tavasz és megiramodik az ember az jó veszélyes, mert ilyenkor jobban bírjuk a futást... gondoljuk mi de a lábaink nem bírják. Nyáron viszont fokozottan ügyelni kell a folyadékra.

(Jah és ne egy liter igyál, csak pár kortyot nyilván akkor tudsz tovább futni. Láttam már olyat aki fél litereket ivott meg, ráadásul szénsavasat hát mondom ez kész)

[ Szerkesztve ]

Hatalmas gratula! Itt látszik, hogy ha az ember elég kitartó akkor képes bármire.Már a szép tájak is megérték a szenvedést.
Igaz én ennyit nem , de szeretnék futni rendszeresen, amiért tenni is fogok.

Sosem futottam folyadékkal a felkészülés előtt - noha nyaranta éreztem a víz hiányát 10 kilométeren, azért csak kemény voltam. Egy félmaraton persze más, de ott voltak frissítőpontok. Amikor először vittem vizet magammal edzésre, rájöttem, hogy ég és föld a különbség. Pusztán ez is jobb teljesítményt eredményez.

A Budapest maratonon a 7 óra már felejtős. Ha 5:30 alatt nem végzel kizárnak. Elég para látni, ahogy a záróbusz vészesen közelít. Elsőre 3 órát kitűzni nem gyenge. Amúgy én is hasonló cipőben voltam, bár én számítottam rá, hogy el fogok fogyni, úgyhogy én is a végén átálltam futás-séta váltogatásra. Elindultam a 4:30-asokkal, aztán 11 km-nél lehagytam őket, 18-nál elfogytam, 21.5-nél beértek a 4:30 asok. Utána a 28-33 között halál volt, ez volt a margitszigeti szakasz. Amikor 33 után ráálltam a séta futás váltogatásra jobb lett, de egyszerre csak egy keveset tudtam sétálni mert elkezdett görcsölni a lábam. Aztán amikor 37 Km nél beértek az 5 órások a spártai katonákkal karöltve már tudtam, hogy meglesz. Velük nagyjából már bírtam menni, és végül 5:04 alatt értem be, szóval még 26 percem maradt. Ha jövőre is elindulok, akkor lefutom előtte a félmaratont, állítólag az sokat lendít a teljesítményen.

[ Szerkesztve ]

Jó ezeket a tapasztalatokat olvasni, mert sok embertől hallom, hogy akik edzésben vannak és először futják le a maratont még ott is komoly gondokat okoz a 30 Km feletti rész és nagyon könnyen el lehet taktikázni a dolgokat.

15-20-at sokat futottam már és amikor edzésben vagyok azt hiszem simán teljesíthető akár a duplája is, de a tapasztalatok nem ezt mutatják a valóságban.

Én is hasonlókról tudok beszámolni, a maraton nagyon nem játék és elég komoly felkészülést igényel.

Nos, akinek megfájdul a térde, vagy azt hiszi, hogy nem bír futni, annak melegen ajánlom a chi-futást. Nekem nagyon bevált. Azóta nincsenek ízületi panaszaim, és könnyedén, különösebb megerőltetés nélkül tudok futni nagyobb távokat is.

nem húztam fe la cipőt, és nem is fogom - mert szerintem nem egészséges...

(lásd. a katona is meghalt )

Nálam se volt gond izülettel 70kg-nál de jelenleg már 95kg vagyok.. (másik hobbinak a gyúrásnak "hála"..)

Csakhogy én most is 85 kg vagyok! Nem kimondottan futó alkatom van (rövid végtagok, vastag izomzat, csontozat)...

nnaa, persze, úgy könnyű

Nekikezdtem magam átszoktatni a mezítlábas stílusra. 6 kilométer 5 perc futás, öt perc séta felbontásban. Az első után két napig járni alig tudtam De most már sokkal jobb.

Nagyon jol volt olvasni, koszi szepen! Ird meg mindenkeppen a masik verszenyt, ha van ra idod szivesen olvasnam.
Sajnos majd ket ev kihagyas utan(mult evben csak a RI fel maratont csinaltam) pont ma kezdunk neki parommal a16 hetes felmaratoni felkeszulesnek, igy tenyleg jokor jott a cikk motivacionak.
Egyenlore csak felekkel foglalkozunk, de en szeretnek egy teljeset is futni legalabb egyszer.

[ Szerkesztve ]

Örülök, ha tudok motivációt nyújtani . A Ragnar váltós írás nemsokára alakot fog ölteni

Az 1:38-as félmarcsi tényleg erős kezdés amatőr szinten. A múlt heti félmaratonom, igaz télen, beöltözve, volt 1:36, de abba meghaltam kicsit. Viszont 2db 1:45-ös félmaraton nem olyan vészes, az meg mindjárt 3:30-as végidő. Holnap ha jó idő lesz, lehet futok is egyet, kedvet adtál hozzá.
Síkon még úgysem futottam maratont, csak hegyen.

blaca83: a 20km után a 42 már csak állóképességen múlik, a tavaly gyalogolt több, mint 2000km nekem nagyon jó alapot adott.

De valóban, a maraton nem játék, megfelelő alapok nélkül nem szabad nekivágni! Viszont ha az megvan, akkor ha az ember kedve úgy tartja, felkel reggel és fut/kocog 42km-t.

[ Szerkesztve ]

Először is a sportot népszerűsítő cikkért VS461-nek!

A cipőt már én is felhúztam, csak nem vagyok annyira célratörő... vagy is hát nincsenek maratoni céljaim egyelőre. Edzéstervekre még nem vettem rá magam, szerintem kivenné belőle a "poént", amiért igazán szeretem csinálni. Egyelőre maradok igazi hobbista, akkor csinálom és annyit, amennyi jólesik. Egyetlen komolyabb teljesítményem egy félmaraton volt, előtte maximum 16-18 km-t futottam egyben. El is jött a végzet a 16. km után... eléggé belassultam, de meglepődtem hogy beértem 2:02:45 alatt. A cél a teljesítés volt, azt hittem a kizárási idővel fogok küzdeni.

A zenehallgatásról annyit, hogy nekem speciel segít, sőt anélkül nem nagyon tudom elképzelni magam. Ad egy ritmust, dinamikát, élvezem minden percét. Engem a zene tart egyben. Társaságban persze más a dolog.

Re: (#4) rizso
Úgy, ahogy a kolléga mondja. Idővel jön a sportőrület, és hogy mozognod KELL, különben elvonási tüneteid lesznek.
Meg kell találnod mi motivál, azt más nem tudhatja helyetted. Nekem segített anno a stressz (evés helyett átálltam a futásra), igény egy fittebb fizikumra, közelebb kerülni a természethez, kikapcsolódni, futó csajokat bámulni , stb.

Visszatekintve a kezdetekre eléggé hátráltatott az első cipőim minősége. A kezdő futó halála, hogy mivel kezdő eleve rossz a futótechnikája, nincs meg az alapizomzata, a szervezete nincs hozzászokva az új mozgásforma általi terheléshez. Ehhez párosít egy olcsó sportcipőt (nem futócipő!), és garantált a szenvedés, fájdalom, sérülések. Ha most kezded, egy csomó sz*rságot megspórolsz azzal, ha tanácsot kérsz igazán tapasztalt futóktól, mondjuk itt a PH! fórumon, más fórumokon, vagy egy szakboltban. A boltot azért hagytam a végére, mert minden jószándék ellenére egy eladónak mégis az eladás az érdeke... Tisztelet azoknak a szakeladóknak, akik valóban személyre szabottan helyes cipő kiválasztására törekszenek, a futó teljesítményéhez is igazodva.
(nem félreértendő, az eddigi tapasztalataim inkább pozitívak)

Off, mert nagyon magán vélemény: kezdőknek sérülés megelőzésére én ajánlanám valamilyen ízületerősítő (porc- /és csonterősítő) szedését kúraszerűen. Szintén megspórolhattam volna magamnak pár elhúzódó gyulladást.

[ Szerkesztve ]

Gratula a teljesítményedhez! Le a kalappal!

Félmaratonra készülgetek, amatőr kis senki vagyok. Eddigi leghosszabb távom 0-ról történő felkészülés után 10km volt, de a felkészülés előtt cirka 12 éve nem futottam egy métert se. 2013 áprilisban kezdtem szépen fokozatosan, novemberben lett meg a 10 km nagyon nehéz terepen, hegyes/erdős/sáros részen. Adidas micoach app-ot használom. Az app-al nincs baj, nagyon szeretem, jó cucc.

Most viszont megálltam és 1 hete nem futok. Nem tudom mi tévő legyek.

Elértem oda, hogy 5-8km-eket kellene futnom és a lábam nem bírja. Pedig 181 cm és 75 kg vagyok, szóval nem túlsúlyos.

Levegővel és pulzussal nagyon jól állok, motivációm a maximumon, de rettegek... félek, hogy ha tovább folytatom járni sem fogok tudni, nem, hogy futni. Családom is erről papol, hogy meg kell majd műteni, meg protézisem lesz meg ilyen :-(

Hol a bal láb combcsont és a csípő közötti ízületem fájdul meg, de úgy, hogy ha ránehezedek akkor nem fáj, de amikor leveszem róla a terhelést akkor kegyetlenül. Olyankor 1 hétig sántítok. Rajtam röhög a fél környék, mert tudják, hogy járok futni, utána meg azon szakadnak, hogy sántítok

A legújabb pedig a térdfájdalom. Kattog a térdem és nyikorog. Gondolom ez azért lehet, mert 2013 április előtt nem sportoltam semmit.

A sarkamat nem csapom oda, nem előrehajolva futok és mégis kikészül a lábam.

Saucony Progrid5-be futok, 40%-ban füvön, 40%-ban betonon, 20%-ban terepen.

Imádok futni. A futás visszaadott nekem valamit, amiről azt hittem már rég elveszett. Életigenlést és pozitívabb gondolkodást ad, de a lábam nem bírja. Eléggé el vagyok most keseredve :-(

A háziorvosom is egy rossz vicc... idehaza nem egészségügy, hanem betegségügy van. Ha ilyen apróbb gondokkal megyek hozzá vagy a kórházba kb. kiröhögnek, nem vesznek komolyan.

Szakemberről, akivel ilyen dolgokról beszélhetnék nem tudok Zala megyében... szóval lehet feladom és inkább gombászni járok helyette -.-

Igen, a csapatmunka nagggyon sokat segít. Mikor az említett szomszéddal meg még egy katona kollégával együtt jártunk kondizni, akkor azt nagyon élveztem. Volt közben duma meg hülyülés is, de azért legalább heti 3 alkalommal odatettük magunkat (párom azóta nyaggat, hogy mikor szerzem vissza azt a kockás hasat ). Próbáltam én egyedül is edzegetni, de az nem volt az igazi. Ha rá tudom venni kollégámat, hogy jöjjön velem, akkor lehet megint visszatérek egy kicsit komolyabban a sportoláshoz - és néha futok is majd (nekem fél, nagyon max egy óra bőven elég lenne)

MongolZ: nekem a gerincem szarakodik egy kicsit, nem bírja úgy, mint régen (tízen éves koromban túlzásba vittem a fizikailag kemény nyári munkákat, és most megvan a következménye sajnos). De most elhatároztam, hogy újra elkezdek valamit mozogni

DBAtti: mindig is szerettem a sportot, ezzel nincs gondom. Sőt azzal is tisztában vagyok, hogy kell mozogni - és szerencsére párom is mindig emlékeztet rá - néha finoman, néha kicsit keményebben. Meg hát na, látom én magam a tükörben, az elrettentő példa is motiváló hatású. Általában tavaszra/nyárra összeszedem magam valamennyire, csak utána jön az ősz/tél, ritkán van az ember rövid gatyában meg pólóban, pulcsi alatt annyira nem látszik a fizikum, és ez a lustasággal párosulva ahhoz vezet, hogy a nehezen "megmunkált" testem pikk-pakk leamortizáljam. Éppenséggel lenne időm pl. munka előtt is sportolni, ha nagyon akarnám össze tudnám hozni, de tényleg az a legnagyobb bajom, hogy lusta, meg sokszor nagyon fáradt vagyok. Na de holnaptól ez már másként lesz!

Köszi!

Mindenkinek: ha a futás (vagy bármilyen sport) örömet okoz valakinek, akkor mindegy, hogy az illetőnek mi a táv. Kinek a maraton a célja, kinek a rendszeres mozgás.

Részt vettem a tavalyi hálaadás-napi reggeli futóversenyen, Orlandóban. Ilyenkor minden nagyobb településen van egy Turkey Trot örömfutás, sokszor csak 5 kilométer, és családok futnak együtt, akár 3 generáció. Látszik mindenkin, hogy örömet okoz neki.

Crus: nekem is voltak már hasonló tüneteim. Akkor jelentkeztek, ha tartósan leálltam a mozgással valami miatt - pl. karácsonyi otthon henyélés. Olyankor lassú visszaszoktatással elmúlt egy-két hét alatt. De lehet, hogy egy sportorvost kellene keresned. Ő esetleg azt is megnézi futópadon, hogy hogyan futsz, és könnyebben alkot véleményt.

[ Szerkesztve ]

Nem egészséges a hosszútávú futás, erre nem egy példa van a hsz-ek kozott is
Vajon miért faj meg nem jo..? Talan mert nem egészséges, az ember nem hosszú távok futására lett "építve" ez teljesen nyilvánvaló

Szerintem ő arra gondolt, hogy aki versenyszinten űzte a sportot az nagy valószínűség szerint nem élte meg a 90 évet. Szerintem teljesen igaza van. A futás és úgy egészében a sport csak mértékkel egészséges, hosszútávon semmiféleképpen.

[ Szerkesztve ]

Akkor az ultratáv futókra mit mondasz? Pl. UTMB
Semmi gond a hosszútáv futással, ha vki megfelelően csinálja és fizikálisan is rendben van.

Az ember nem arra lett építve, hogy eljusson a világűrbe, mégis ott van.

Csak annyit akartam mondani, hogy divatos mondogatni, hogy valami nem egeszseges. Sok alvas, keves alvas, sok mozgas-keves mozgas, de az ember igazabol eszmeletlen sokat kibir, sokkal sokkal tobbet mint amit barki gondolna. Egy maraton lefutasa nem egeszseges, akkor mit szolsz 100 hoz egymas utan?
[link]

VS461: Te itt elsz az Usaban?

[ Szerkesztve ]

Ezt megcsinálta Eddie Izzard is, keress ra.
Mindegy, edzessel foglalkozom - azt is tanulom - es biztosan mondom neked, hogy lehet maratont futni - ha teljesen atkondicionalod a szervezeted.
Aki jo Kondiban van az gyorsan tud sprintelni - akar 500metert is - vagy sokat tud gyalogolni.
Ami a sprint es a gyors gyaloglás kozott van nem egészséges es pont.
Lehet csinalni, de semmi ertelme.

(#41) fi:zi'k :

Es meg annyi, hogy az űrben el is sorvad sok izom - ráadásul ugye arra törekednek, hogy minél földibb közegben legyél ( levegő, hőmérséklet, stb. )
Szoval senki nem mondta, hogy az jo.
( ki lehet ugrani a harmadikrol is, nem egészséges megis sokan csinaljak... )

[ Szerkesztve ]

Bizony

Látom nem érted. Ne legyél már ennyire földhöz ragadt.
Az embernek, mint fajnak, a génjeiben van, hogy a határokat feszegesse. Az ilyen teljesítmények pont erre valók. Legyen az vkinek 5km, 42 km, 168 km futás, 24 óra latt 6-700km kerékpározás vagy éppen eljutni az űrbe. Utóbbi persze nem sport, de nem is ez a lényeg.

Milyen edzéssel foglalkozol és mit tanulsz?

(#40) FLATRONW
Az emberek túlnyomó része nem éli meg a 90 évet, függetlenül attól, hogy maratont futnak-e vagy sem.
Az írásban említett néni is biztos azért nem élte meg a 90-et (csak 86-ot), mert előtte 25x teljesítette a távot. Ha soha nem futott volna maratont biztos 180 évet él...

[ Szerkesztve ]

A maratonfutásnak és verseny szinten sportolásnak semmi köze nincs egymáshoz. A maratoni távot az ember tejesíti és nem a másikkal versenyez. Nem kell hozzá anabol meg mindenféle dopping se. Én soha életemben nem ittam meg egy fehérjeturmixot se és csak heti 3X7 km-el edzettem, mégis meglett. Ja és a futás egészséges. Azok mondják, hogy nem, akik nem szeretnek futni. Mondhatja nuke7 is, még azt is leírhatja, hogy ért hozzá. Száz másik szakember meg az ellenkezőjét. Ma már az interneten mindenféléket leírnak, pl hogy a tej egészségtelen, a mikrohullámú sugárzás (általánosságban) káros stb.....

[ Szerkesztve ]

Sajnos nekem attól jelentkezik, ahogy növelem a távot és az adagot. Olyan 4-5km-el nincs gond. Utána ha elkezd fájni és tovább futok, akkor 5-7 nap kényszerpihenő. Pedig mindig hagytam időt a regenerációra, sokszor nem csak 1, hanem 2 napot is.

Mi egészséges?

" Nagy az Isten - mondta Abagail anya -, jó az Isten. Köszönet Neked a napfényért. A kávéért. A kellemes bélmozgásért, amelyben az éjszaka részem volt, igazad van, a datolya tényleg hatott, csak, Istenem, úgy utálom az ízét. Nagy az Isten". Stephen King: Végítélet. Bihari György fordítása.

Azon túl, hogy aki egy influenzával otthon fekszik, az beteg, aki meg csinálja a napi dolgát, az nem beteg... én úgy definiálnám, hogy ha jól érzem magam a bőrömben, jókat eszem és iszom, jól tudok aludni; nem fáj, nem fulladok ki, ha megmozdulok, nem vág földhöz az országos influenzajárvány vagy "valami vírus a levegőben"... ha úgy élek, hogy ezt elértem, akkor én bizony azt mondom, hogy egészséges vagyok, egészségesen élek. Az idézett hölgy a regényben 108 éves

Nekem a többé-kevésbé rendszeres hosszútávfutás tartozik hozzá. Szerintem két-három évente betegszem meg komolyabban, amit megérzek, és nem szedek gyógyszert hozzá, megvárom, amíg az immunrendszerem "kigurulja", ami nemigen tart soká. Mindig mondják az ismerősök, hogy most nem adnak puszit, nem fognak kezet, mert átadják. Azt szoktam mondani, hogy nekem ugyan nem! Hiszem és vallom, hogy a sport ebben sokat segít. Nem mellesleg azért is fizetnek, hogy jó formában legyek (ezt tulajdonképpen mindenki elmondhatja, hiszen sok helyen kirúgás jár táppénz helyett ).... Anyám idén lesz hatvan éves, ő abban találta meg a saját útját, hogy 20-30 kilométereket teker országúton, és naponta megy a kutyákkal sétálni. Senki nem kényszeríti, csak igénye van rá. A végén neki is megvan a "jóleső" érzés, mint nekem, vagy azoknak, akik rendszeresen sportolnak. Valakinek ez a heti három kispályás focimeccs. Valakinek a hétvégi kirándulás a gyerekekkel. Valakinek a...

Én ezt egészítettem ki a versenyekkel, a maratonnal - én is "gyorsabban, magasabbra, erősebben" vágytam. Más pedig egyszer csak úgy dönt a séták után, hogy elindul a Kinizsi Százason. Megtettem egyszer, és odavágta a lábaimat - de két év múlva megtettem a Krakonos 100-ast is Csehországban, és akkor sem tudtam rendesen járni egy hétig. Tisztában vagyok vele, hogy a maraton messze nem mindennapi terhelés, mégis ott akarok lenni Bostonban - mivel ott akarok lenni, és kész. Mindenkiben ott a vágy a szebb, a jobb, a több, a finomabb, a nagyobb (vagy a kisebb) iránt.

Bármilyen sport hozzájárulhat az egyén egészségéhez - tehát ahhoz, hogy jól érezze magát a bőrében. Emellett egy idő után bármilyen sportban igény merülhet fel a teljesítményre - és miért ne?

Crus: ,szerintem mindenképpen keress egy sportdokit.

[ Szerkesztve ]

Gratula, nagyon jó írás lett! A felkészülésedet ismervén viszont rendkívül elrontottad az első maratonodat. 1:38 után 2:19-es félmaraton? Wtf?? Pedig azt hinné az ember, hogy 1000 km után már ismeri annyira a saját testét, hogy versenykörülmények között se kövessen el ekkora hibát. Persze "váratlan meglepetés" mindig előfordulhat, de ez akkor is furcsa nekem. Mondjuk maratont utoljára 3 éve futottam, de majd idén remélhetőleg több is befigyel . Abban amúgy teljesen egyetértek, hogy a félmaratont még azért elég lazán le lehet futni, de a maratonra már tényleg gyúrni kell. Az 5 óránál rosszabb "futókra" viszont én kicsit haragszom, hacsak nem legalább 50 évesek. A >8 perces tempó közel sem futás, olyan tempót meg már sétálni is lehet... Aki pedig felkészülés nélkül, "poénból" megy el egy maratonra, az meg nem normális , legalábbis nem tiszteli a távot - arra pedig csúnyán rá lehet fázni.

Kicsit vicces, hogy pont most indulok futni. Mondjuk most nekem bőven elég lesz egy tízes is .

Nem te vagy az első edző akitől ezt hallom és úgy gondolom, hogy van is benne igazság.

Elég csak elolvasgatni egy futással kapcsolatos fórumot. Félelmetes, hogy a hosszútávfutóknál mennyiféle sportsérülésről lehet olvasni.

Ultramaraton? (Egy másik hsz-ben olvastam itt.) Még idehaza is olvasni pl. terheléses törésről, achilles-ín szakadásról, na meg persze a "futótérd" kialakulásáról :-(

Az biztos, hogy az úszás mérföldekkel egészségesebb, de nem mindenkinek van rá sajnos lehetősége.

A másik meg az, hogy a futás sok embernek ad valamit, amiért érdemes élnie...